Mezőmegyer

Békéscsaba városrésze
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 14.

Mezőmegyer egykori község, 1973 óta Békéscsaba városrésze VII. kerület néven. A városközponttól északi irányban helyezkedik el körülbelül 3 kilométer távolságra. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 2027 fő az állandó népessége.

Mezőmegyer
Közigazgatás
TelepülésBékéscsaba
KerületVII.
Városhoz csatolás1973
Korábbi rangjaközség
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Mezőmegyer (Magyarország)
Mezőmegyer
Mezőmegyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 01″, k. h. 21° 04′ 00″46.716944°N 21.066667°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 01″, k. h. 21° 04′ 00″46.716944°N 21.066667°E

Mezőmegyer Békéscsaba törzsterületétől északi irányban helyezkedik el, nyugaton a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal határolja (melynek régebben megállója is volt itt), míg délen, keleten és északon nincs markáns határa, többnyire szántóföldek veszik körül. A város központja felől a 46 169-es számú mellékúton (Berényi út) közelíthető meg, az ország távolabbi részei felől pedig a 47-es főútról letérve.

Vidékies, kertvárosias jellegű, döntő részben földszintes parasztházakkal van beépítve, nem túl magas népsűrűség mellett. Átlagos tengerszint feletti magassága 81-83 méter, ezzel alacsonyabban fekszik, mint Békéscsaba belvárosa.

Története

szerkesztés

Az időszámításunk szerinti 300-as évek végén a Római Birodalom keleti határára özönlő hunok korában keletkezett avar, szkíta, gót temetőmaradványok jelzik, hogy e terület régtől lakott.

Megyer nyomon követhetőbb története a honfoglalás kori szálláshellyel kezdődik. Az egyre inkább szétszóródó Megyer törzsbeliek itteni tartós megtelepüléséről van szó. Később a tiszántúli Békés vármegye települése volt Mezőmegyer. A középkori magyar állam fennállásáig, a 16. század közepéig virágzó falu volt. A török hódoltság fordulópont volt Mezőmegyer történetében is: fokozatosan elpusztult a török háborúkban. A török kiűzése után három évszázadon át puszta volt az egykor virágzó falu területe.

Lassú újratelepülése főleg az 1848. évi jobbágyfelszabadítás társadalmi következménye volt. A jobbágyrendszer felszámolása után a földbirtokos érdeke lett a pusztabérlet, ezáltal új telepesek érkeztek. Az új népesség etnikai összetétele lényegesen eltért a korabeli magyar falvakétól, jelentős számú szlovák mezőgazdasági munkás rajzott ki a szomszédos nagyobb településről, Csabáról. A pusztával határos más szomszédos községekből érkeztek a magyarok.

Mezőmegyer 1927-ig Dobozhoz tartozott, ekkor alakult önálló községgé Dobozmegyer néven. Végleges nevét 1929-ben kapta.

Az 1930-as évek végén újabb magyar népcsoport érkezett Békésből, miután Mezőmegyerhez Békéstől közigazgatási területet csatoltak át, ezzel erősítve a község anyagi alapjait. A három helységből áttelepült lakosság az idők folyamán falusias települést alakított ki az egykori puszta helyén: többségük a belterületen, kisebbik részük szétszórtan a külterületen, az Alföldön általában honos tanyás településrendszerben élt.

1948-tól a politika a mezőgazdaság teljes kollektivizálását tűzte ki céljául. Ezzel párhuzamosan fokozatosan bontották le a tanyák java részét, lakosaik – a tanya építőanyagát felhasználva – a falu központjába költöztek át.

Mezőmegyert 1973-ban csatolták Békéscsabához. Ekkoriban a község lakossága 1610 fő volt. Ma ez a szám 2100 körülire tehető. A kilencvenes évekig a felnőtt lakosság nagy része a helyi termelőszövetkezetben dolgozott, ennek felszámolása után is sokan választották a mezőgazdaság által kínált lehetőségeket megélhetésként, illetve annak kiegészítéséhez.

Közlekedés

szerkesztés

Egészen a 70-es évek végéig létezett egy "Mezőmegyer" nevű vasúti megállóhely, ahol csak a személyvonatok álltak meg. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció után határozat született az autóbuszforgalom fejlesztéséről. A megállóhelyet felszámolták, manapság már semmi nem emlékeztet rá. A Volánbusz a békéscsabai 5-ös számú helyijáratot közlekedteti a városrészbe. Aránylag sűrűn jár, körülbelül 20 percenként munkanapokon. A városközponttól 25 perc alatt lehet kiérni Mezőmegyerre. Bár a vasút a határban halad el, megállóhely nincsen, míg a Békéscsaba - Mezőberény összekötő utat is átépítették még 2007-ben, emiatt megszűnt az egykori vasúti átjáró, azt áttelepítették a településrész északi részére.

Népesség

szerkesztés

Etnikai megoszlás

szerkesztés

A településrésznek körülbelül 2100 lakosa van, viszonylag több fiatal lakossal, ami Békéscsaba vonzásának, illetve a nagyobb létszámú kiköltözőnek köszönhető. Etnikai viszonyokban mára már döntő többségben magyarok lakják.

evangélikus és református közösség egyaránt jelen van a településen. Az evangélikusok döntően a szlovák, népnyelv szerint tót népességhez kötődnek. Önálló imaházuk van, amelyre Békéscsabáról járnak ki a lelkészek. A reformátusok egy tipikus nagyvárosi gyülekezet, vagyis nincs több évszázados hagyománya, az békéscsabai hatás. A reformátusok kivétel nélkül magyar nemzetiségűek.

Intézmények, szervezetek

szerkesztés

A városrészben működik óvoda, orvosi rendelő, művelődési ház és idősek klubja is. Szervezetek közül Vöröskereszt, Polgárőrség, vadásztársaság, Lisztérzékenyek Békés Megyei Közhasznú Egyesülete, Fiatalok Klubja és Összefogás Mezőmegyerért Egyesület is.

2007 júniusában alakult újjá a mezőmegyeri futballcsapat a Békés Megyei Labdarúgószövetség III. osztályában. Pályagondok hiányában tornateremben kénytelenek edzeni. A játékosok többsége mezőmegyeri lakos.

Külső hivatkozások

szerkesztés