Miassz

város Oroszország Cseljabinszki területén

Miassz (oroszul: Миасс) város Oroszország Cseljabinszki területén. Az Urál keleti oldalán, Cseljabinszktól 96 km-re nyugatra, a Miassz folyó partján terül el.

Miassz (Миасс)
Miassz címere
Miassz címere
Miassz zászlaja
Miassz zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyCseljabinszki terület
Alapítás éve1773
PolgármesterViktor Ardabjevszkij
Irányítószám456300
Körzethívószám3513
Népesség
Teljes népesség
  • 16 100 fő (1897)
  • 20 000 fő (1926)
  • 20 100 fő (1931)
  • 38 000 fő (1939)
  • 99 043 fő (1959)
  • 109 000 fő (1962)
  • 122 000 fő (1967)
  • 131 331 fő (1970)
  • 139 000 fő (1973)
  • 145 000 fő (1975)[1]
  • 145 000 fő (1976)
  • 150 179 fő (1979)
  • 155 000 fő (1982)[2]
  • 157 000 fő (1985)
  • 162 000 fő (1986)
  • 163 000 fő (1987)
  • 167 839 fő (1989)
  • 164 000 fő (1990)[3]
  • 170 000 fő (1991)
  • 170 000 fő (1992)
  • 171 000 fő (1993)
  • 171 000 fő (1994)
  • 167 000 fő (1995)
  • 167 000 fő (1996)
  • 167 000 fő (1997)
  • 166 000 fő (1998)
  • 166 900 fő (1999)
  • 166 200 fő (2000)
  • 164 300 fő (2001)
  • 158 420 fő (2002)
  • 158 400 fő (2003)
  • 157 000 fő (2004)
  • 155 700 fő (2005)
  • 154 500 fő (2006)
  • 153 600 fő (2007)
  • 152 600 fő (2008)
  • 152 507 fő (2009)
  • 151 751 fő (2010)
  • 151 592 fő (2011)
  • 150 944 fő (2012)
  • 150 665 fő (2013)
  • 150 824 fő (2014)
  • 151 322 fő (2015)
  • 151 387 fő (2016)
  • 151 856 fő (2017)
  • 151 673 fő (2018)
  • 151 275 fő (2019)
  • 151 472 fő (2020)
  • 147 995 fő (2021)
  • 147 449 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaSAMT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Miassz (Oroszország)
Miassz
Miassz
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 00′, k. h. 60° 06′Koordináták: é. sz. 55° 00′, k. h. 60° 06′
Miassz (Cseljabinszki terület)
Miassz
Miassz
Pozíció a Cseljabinszki terület térképén
Miassz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miassz témájú médiaállományokat.

Miasszon halad keresztül az UfaCseljabinszk vasúti fővonal. A várostól északra található az Ilmenszki Természetvédelmi Terület.

Lakossága: a 2002-es népszámláláskor 158 420 fő volt; 166 452 fő (a 2010. évi népszámláláskor).,[4] melyből 143 005 orosz, 5752 baskír, 5407 tatár, 1761 ukrán, 621 mordvin, 617 német, 551 fehérorosz stb.

Története szerkesztés

A város területén 1773-ban alapítottak rézbányát, melyet az 1754-ben felfedezett rézlelőhelyre építettek. A bányához kapcsolódó település növekedését a 19. század elején felgyorsította a Miassz folyó völgyében talált aranykészlet. Az első aranylelőhelyet 1797-ben találták meg a Taskuturganka folyó mentén. Később, az 1820-as években a Miassz folyó medencéjében fedezték fel az Urál legnagyobb aranylelőhelyét. 1836-ban a környéken 54 aranybánya és 23 aranymosó működött. 1842-ben ezen a vidéken talált Nyikiforom Szjutkin egy 36,21 kg-os aranyrögöt, mely egyike a világ legnagyobb aranyleleteinek. A kezdeti időszakban a kitermelt arany éves mennyiség elérte a 640 kg-ot. A század közepére az aranybányászat visszaesett. A település 1926-ban kapott városi rangot, 1943-tól pedig közvetlen területi alárendeltségű (járási jogú) város.

Fejlődésének újabb lendületet az 1940-es évek elején megjelent gépgyártó ipar jelentett. 1941 novemberében kezdték el építeni azt az autógyárat, amely a második világháború miatt Moszkvából Miasszba költöztetett Sztálin Autógyár (ZiSZ, később ZiL) alapjain jött létre. A gyár 1943-ban kapta a Miasszi Autógyár, majd 1944. június 21-én az Urál Autógyár (UralAZ) nevet. A városban 1955-ben települt meg a rakétagyártáshoz kapcsolódó ipar, amikor az SZKB–385 tervezőirodát (napjainkban: Makejev Állami Rakétaközpont) Zlatousztból Miasszba telepítették. A tervezőiroda és a hozzá kapcsolódó intézmények alkotják a város északi, Masgorodok nevű részét.

Gazdasága szerkesztés

A város jelentős orosz ipari központ, melyben a gépgyártó ipar dominál, de továbbra is jelentős a bányászat és a fémfeldolgozás. A legfontosabb ipari vállalata a tehergépkocsikat gyártó Urál Autógyár (UralAZ).

2004-ben a városban jelentős turisztikai fejlesztéseket kezdtek. A város déli részén, a korábban is üdülőzónának számító Turgojak-tó mellett egy új turisztikai komplexum kialakítása folyik.

A felsőoktatást három intézmény képvisel. Ott működik a Cseljabinszki Állami Egyetem, a Cseljabinszki Állami Pedagógiai Egyetem, valamint a Dél-uráli Állami Egyetem egy-egy kirendeltsége. Tudományos intézménye az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Kirendeltségének Ásványtani Intézete.

A városban helytörténeti, valamint a gazdag gyűjteménnyel rendelkező Miasszi Állami Ásványtani Múzeum működik.

Ismert emberek szerkesztés

Miasszban élt és dolgozott:

Ott született:

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés