Michel Butor
Michel Butor (Mons-en-Barœul, 1926. szeptember 14. – Contamine-sur-Arve, 2016. augusztus 24.) francia író. Legismertebb műve a Módosulás, amelyben végig magázza az olvasót.
Michel Butor | |
![]() | |
Született |
1926. szeptember 14.[1][2][3][4][5][6][7][6][8][9][10][11][12][13][14][15] Mons-en-Barœul |
Elhunyt |
2016. augusztus 24. (89 évesen)[3][5][6][16][7][6][8][9][11][13][14][15] Contamine-sur-Arve |
Állampolgársága | francia |
Házastársa | Marie-Jo Butor[17] |
Foglalkozása | |
Iskolái | Lycée Louis-le-Grand |
Kitüntetései |
|
Halál oka | természetes halál |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Butor témájú médiaállományokat. |

Élete és munkásságaSzerkesztés
Michel Marie François Butor 1926. szeptember 14-én született Mons-en-Baroeul-ban, Franciaországban. Filozófiai tanulmányait a párizsi Sorbonne egyetemen végezte, ahonnan 1947-ben szerezte meg a diplomát. Ezután tanított Egyiptomban, az angliai Manchesterben, Szalonikiban, az USA-ban, és Genfben is. Műveivel számos irodalmi díjat nyert, többek között „Apolló díjat”, „Fénéon díjat” és „Renaudot díjat”.
Az újságírók és a kritikusok Butor regényeit a francia „nouveau roman”-hoz sorolták, bár maga Butor ez ellen mindig tiltakozott (jogosan). Ennek a besorolásnak legfőbb alapját az szolgáltatta, hogy, ahogyan a nouveau roman írói, Butor is empirikus írónak számított és korai munkái tényleg a regények hagyományos írói eszközeivel készültek. Módosulás (La Modification) című regényében, például, az olvasó válik a regény főhősévé, akit mindvégig magáz.
Már több évtizede, más műfajokban is ír, esszékét, verseket és olyan, nehezen meghatározható, művész könyveket, mint a „Mobil”. Kedvenc témái az irodalom, a festészet és az utazás. Írásának egyik lenyűgöző jellemzője a szimmetria szigorú kombinálása, amely Roland Barthes csodálatát is kivívta, és akit ezért a strukturalizmus megtestesítőjének nevezett. Ezen kívül lírikussága közelebb áll Baudelaire-hez, mint Robbe-Grillet-hez.
MűveiSzerkesztés
RegényekSzerkesztés
KritikákSzerkesztés
- Histoire extraordinaire: essai sur un rêve de Baudelaire (1961)
- A szavak a festészetben (Les mots dans la peinture) (1969)
- Improvisations sur Flaubert (1984)
- Improvisations sur Michel Butor: L'écriture en transformation (1993)
- L'utilité poétique (1995)
- Quant au livre: Triptyque en l'honneur de Gauguin (2000)
EsszékSzerkesztés
EgyébSzerkesztés
- Le Génie de lieu (1958)
- Mobile : tanulmány az USA bemutatásához (1962)
- Portrait de l'artiste en jeune singe (1967)
- A velencei Szent Márk leírása (útleirás) (1968)
- Niagara (1969)
- Matière de rêves (1975-1985)
- Retour du boomerang (1988)
- L'embarquement de la reine de Saba (1989)
- Transit A, Transit B (1992)
MagyarulSzerkesztés
- A velencei Szent Márk leírása; ford. Réz Pál; Európa, Bp., 1968
- Irodalom, fül és szem. Válogatott tanulmányok; vál. Réz Pál, ford. Fogarassy Miklós, Révfy Tivadar, Vajda András, utószó Fogarassy Miklós; Európa, Bp., 1971 (Modern könyvtár)
- A szavak a festészetben; ford. Hoffer János; Corvina, Bp., 1986 (Imago)
- Módosulás. Regény; ford. Szathmári Éva; Noran, Bp., 1997
- Különös történet. Esszé Baudelaire egyik álmáról; ford. Lóránt Zsuzsa; Alexandra, Pécs, 2008 (Szignatúra könyvek)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бютор Мишель, 2015. szeptember 27.
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Store norske leksikon (norvég (bokmål) és nynorsk nyelven), 1978
- ↑ Archive of Fine Arts
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Le Delarge (francia nyelven), 2001
- ↑ a b GeneaStar
- ↑ a b Roglo
- ↑ a b 9317, Michel Butor, AlKindi
- ↑ L’écrivain Michel Butor, figure du Nouveau Roman, est mort. Le Monde, 2016. augusztus 24.
- ↑ http://data.bnf.fr/13632028/marie-jo_butor/