Mihályffy Béla

(1891–1948) magyar színész, színházigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 18.

Mihályffy Béla (Budapest, 1891. január 15.[4] – Budapest, Ferencváros, 1948. április 4.)[5] színész, 1942 és 1944 között a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, 1939-től 1944-ig pedig a Színházi és Filmművészeti Kamara Alelnöke volt. Folyamatosan felfelé ívelő pályáját a politikai viszonyok megváltozása törte derékba.

Mihályffy Béla
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Született1891. január 15.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1948. április 4. (57 évesen)[3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBleier Lili (1924–1927)
SzüleiLázár Margit
Mihályfi Károly
Foglalkozása
Színészi pályafutása
Aktív évek19191945
Híres szerepeiTurner Kornél, elnök
120-as tempó
Gergely, ügyvéd/jogatanácsos
Az ördög nem alszik

A Wikimédia Commons tartalmaz Mihályffy Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Édesapja Mihályfi Károly színész, a Nemzeti Színház örökös tagja, édesanyja Lázár Margit énekesnő. A budapesti egyetemen jogot végzett, majd tanulmányainak befejeztével egy ideig a főpolgármesteri hivatalban dolgozott. Tartalékos főhadnagyként végigküzdötte az első világháborút.

1918-ban megkezdte tanulmányait a Színművészeti Akadémián, de abbahagyta, s vidéki színpadokon való sikeres szereplésekkel kezdte el pályafutását. 1919-től ismét Budapesten játszott: először a Várszínházban, aztán a Dunaparti Színházban. 1920. október 21-én bemutatkozott a Nemzeti Színházban, a Nők barátja című darabban De Simrose szerepében, mely után az intézményhez szerződtették, ahol 1935-ig játszott. 1937-ig a Belvárosi, valamint 1936–37-ben a Művész Színházban is játszott. 1939-től 1941-ig a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt egyszerre, s ez utóbbi tagja maradt 1942-ben is. 1942 és 1944 között a kolozsvári Nemzeti Színház drámai művészeti és ügyvezető igazgatója, 1939 és 1944 között a Színház- és Filmművészeti Kamara alelnöke volt. 1943 decemberében lépett utoljára színpadra Kolozsvárott.

1945-ben az igazolóbizottság Mihályffy Bélát politikai meggyőződése és szemlélete miatt örökre eltiltotta a színházi szerepléstől.

Sokoldalú színész volt. Alakja, arca és ércesen zengő hangja a szerelmes szerepkörre predesztinálták, de erős érzéke volt a humor és a karikatúra iránt, akadt néhány kitűnő zsánerfigurája is. Mindig eltalálta szerepei hangját, és jellegzetes maszkokat tudott adni nekik. Gyakran játszott katonatiszteket, lányos apákat, vállalatigazgatókat és orvosokat.

Felesége 1924-től 1927-ig Bleier Lili zongora- és hárfaművész, sanzonénekes volt.[6]

Filmszerepei

szerkesztés

Fontosabb színházi szerepei

szerkesztés
  • Werle (Ibsen: Vadkacsa)
  • Demetrius (Shakespeare: Szentivánéji álom)
  • Sebastiano (Shakespeare: A vihar)
  • Laertes (Shakespeare: Hamlet)
  • Cauchon (Shaw: Szent Johanna)
  • Linzmann (Molnár F.: Liliom)
  • Szepesy Mihály (Bókay J.: Az utód)
  • Dr. Bánky (Álarcosok)
  • Loránt hadnagy (Dolovai nábob leánya)
  • Kuzmics (A revizor)
  • Dengits (Ellák)
  • Komáromi (A piros ruhás hölgy)
  • Thuretzky (Déryné ifjasszony)
  • Kedves Gergely (Lilla)
  • Zichy gróf (A híd)
  • Bannai Gábor (Rang és mód)
  • Marokkói herceg (Velencei kalmár)
  • Madarász Antal (Szibéria)
  • Flóris (Három testőr)
  • Péter (Sok hűhó semmiért)
  • Berky Ákos (A mama)
  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  2. a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  3. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10498.htm, Mihályfi Béla, 2017. október 9.
  4. Születési bejegyzése a Budapest-Erzsébetváros római katolikus keresztelési akv. 195/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 6.)
  5. Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 522/1948. folyószáma alatt.
  6. (1924. augusztus 6.) „Művészházasság”. 8 Órai Ujság 10 (160), 9. o. (Hozzáférés: 2022. január 31.)