Főmenü megnyitása

Mikepércs község Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban található település. Elsődleges értéke a falusias környezete.

Mikepércs
Templom 2.jpg
Mikepércs címere
Mikepércs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállás község
Polgármester Timár Zoltán (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4271
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség4480 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség123,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mikepércs (Magyarország)
Mikepércs
Mikepércs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 30″, k. h. 21° 37′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 30″, k. h. 21° 37′ 54″
Mikepércs (Hajdú-Bihar megye)
Mikepércs
Mikepércs
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Mikepércs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikepércs témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
A főtér, este

Mikepércs Debrecen központjától kb. 10 km-re délre a 47-es főút mellett fekvő, nagy múltú település. A falu egyedülálló természeti szépségekben és megőrzött hagyományokban, értékekben gazdag település az Alföld és az Erdőspuszták határán. Mikepércset ezért is nevezik Erdőspuszta kapujának. A község természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható fajokban gazdag „erdős-pusztákra”.

Vonattal elérhető a MÁV 106-os és 107-es számú, Debrecen–Nagykereki vonalon.

Nevének eredeteSzerkesztés

Pesty Frigyes 1864-ben írt munkájában Mike vagy Kispércs néven említette, s szerinte nevét hajdani Mike és Pércsi nevű birtokosairól nyerte. A Mike név eredetét onnan magyarázza, „hogy e helység valaha görög kolónia lehetett, s minthogy igen kicsi helység volt, így ragadt rá a kis elnevezés, mely görög szó és amely kicsit jelent. A környék az 1800-as évek közepén még általánosan Kis Pércsnek, míg a régi iratok Mike Pércsnek írták”.

ÉlővilágaSzerkesztés

A faluban 5 gólyafészek és két fészekalátét található.

TörténeteSzerkesztés

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A 11-12. században Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a 14. század közepe után kezdték Mikepércsnek nevezni.

Nevét 1270-ben említette először oklevél Peerch néven, majd később: 1291-ben Belperch, 1318-ban Perch, 1322-ben Peeryrch, 1332-ben Perch alakban fordult elő.

Az 1200-as évek előtt a falu egyik része a már Anonymus által is említett Ohat nemzetség; Ohat (Huhot) kun vitéz nemzetségének birtoka volt. A család kihalása után, V. István király 1270-ben a falu másik részének földesurának, Csépának adományozta a területet. A család felvette a Pércsi családnevet, akik között többen viselték a Mike keresztnevet. Egyes vélemények szerint a Váradi Regestrumban 1220-ban szereplő Mika bihari főispánnak neve kapcsolatos a községgel.

1378-ban a szomszéd falu földesurai, a Szepesiek elpusztították a falu nagy részét. A 15. században a közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek és Nagypércsnek hívták. Míg a falu egyik részében sokáig a Pércsi család maradt a földesúr, a település többi területének több birtokosa is volt (Bagossyak, Uporiak, Szaporiak, Csekeiek, ruszkai Dobók, Szepesiek).

A török megszállás Mikepércsnek is mély sebeket okozott. 1598-ban a falu néptelen volt. 1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Ekkor is többször cserélt birtokost a település, míg végül az erdélyi fejedelemhez került. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak.

A török elleni felszabadító háború ismét nagy károkat okozott a településen. A településen a 17. század végén tíz magyar családot számoltak össze. A Habsburg Birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de Bagossy Lászlónak is maradt benne birtoka. A 18. század elején a település a váradi káptalan birtokába került.

A 18. század közepén a lakosság számát 150-200 főre becsülték. A 19. század közepétől a betelepülők révén az eddigi református vallás mellé egyre több más vallású is került.

A világháborúk miatt, immár sokadjára nagymértékben lecsökkent a település lakossága.

Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le, könnyen megközelíthetővé teszi a néphagyományokban és egyedülálló kulturális értékekben gazdag települést.

Jelentős kulturális értékkel bír a „mikepércsi csárdás”,[3] melyet évekig nem táncoltak, de az utóbbi években ismét felelevenítették ezt az értékes népi hagyományt, amely vitathatatlanul „hungarikum”.

Iskolája: a Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény Községi és Iskolai Könyvtár

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

LátnivalókSzerkesztés

Természet, környezetSzerkesztés

Mikepércs természeti értéke a Nyárfáshegyi legelő, mely tájvédelmi körzet, a településhez rendkívül közel fekvő, vadászható fajokban gazdag erdősült terület. Több vízfolyás is található itt, ezen felül még egy halastó is van, melynek Rókás-tó a neve. Egyedi természeti értéke még a 250-300 évesre becsült 1000 éves tölgy vagy más néven Rákóczi-tölgy

Református TemplomSzerkesztés

1793-ban épült az egyhomlokzatú tornyos református templom. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A templom tornya négy fiatornyos fazsindelyes, melynek megjelenése erdélyi hatású. Ehhez hasonló nagyon kevés van az országban. Az első egyházmegyei adat szerint 1763-ban már kőtemplom állott a mai templom helyén, illetve annak közelében. A református templom épületét  1791-ben kezdtéképíteni, ami két évig tartott. A templomot egyedivé teszi, a sudár, fazsindelyes, négy fiatornyos fatornya. Az Alföldön jellegzetes egyhajós, síkmennyezetű, oldalbejárós toldalékkal kialakított templom előtt kétemeletes, négyszögű torony áll. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A torony háromszintes, három négyzetes toronytestből és négy fiatoronyból áll. A sisakokat és a fiatornyokat egy-egy gömbdísz koronázza. A toronysisak az erdélyi református fatemplomok hatását tükrözi. A Tiszántúlon az egyetlen ilyen templom, Erdélyben találhatók hasonmásai. A xx. században kétszer is felújították (1968,1980).1968-ban átépítették és újrazsindelyezték. A későbbi műemléki helyreállítás során visszaállították  az eredeti tűzőrfigye lő körüljárót. Harangját 1718-ban öntötték Nagyváradon.

KályhamúzeumSzerkesztés

Nevezetességei közé tartozik egy magánkézben lévő kályhagyűjtemény, melynek 65 darabja van, ezek közül a legrégebbi az1800- as évek elején készült. A gyűjtemény öntöttvas kályhából, kisebb öntöttvas tárgyakból áll, mint például vasaló, mozsár, lámpa, fogas, esernyőtartó. Mind egyedi sajátosságú motívumokkal van díszítve. Az öntvényeken kívül megtalálhatók még a régi paraszti élet használati tárgyai: köcsög, sütőlapát, favilla, vászonfazék, mángorló, tejes edények, szakajtó kosár. A kályhák nagy része a régi Magyarország területeiről származnak. Van közöttük: Nagrádi, Kaláni, Hisnyóvizi, Ruszkabányai, Aninai, Frieglandi, Polhai, Munkácsi. (4271 Mikepércs, Orosz I. u. 11.)

Mikepércsi Nyári FesztiválSzerkesztés

Kiemelkedő nyári látványosság az országos szinten is egyedülálló Nyári Fesztivál. Minden péntek és szombat délután koncertek, előadások várják a szórakozni vágyókat, míg szombat délelőtt „gyerekkorzó” várja a kicsiket játszóházakkal, kézműves-foglalkozásokkal és meseelőadásokkal. 2007-ben 130 előadót, 1000 fellépőt láthatott a 25 000 látogató. A 2006 óta megrendezésre kerülő rendezvénysorozat nemcsak a megyénkben, hanem az országban is egyedülálló, hiszen két hónapon át – július, augusztus – igényes szórakozást nyújt azoknak, akik ellátogatnak hozzánk. Számos neves előadót láthattunk már vendégül. A teljesség igénye nélkül: Csík Zenekar, Beatrice, Bikini, Role, Transyl-mania, Magna Cum Laude zenekar, Irigy Hónaljmirigy vagy a PG Csoport, de színvonalas színházi és táncos produk-ciókkal, magyarországi és nagy magyarországi művészegyüttesek fellépéseivel színesítettük és a jövőben is színesítjük a nyári estéket. A fesztiválnapokon, családi délelőtt keretében meseelőadással, gyerekprogramokkal várjuk a hozzánk ellátogatókat.

Mikepércsi CsárdásSzerkesztés

Kulturális örökségünk ékköve a Béres András néprajzkutató által lejegyzett, lakodalmakban megfigyelt, településünk táncosaihoz köthetően egyedi elemeket hordozó tánc. Csárdásunkat a Debreceni Népi Együttes mutatta be világszerte a nagyközönségnek. A tánc felelevenítéséről a  Művészeti  Iskolánk néptánc tanszakán gondoskodnak, azt mind a mai napig gyermek és felnőtt néptánc csoportjaink is tanulják, táncolják. 2009. augusztus 15- én  a Mikepércsi Falunapon, a megye számos településéről érkeztek profi és amatőr táncosok, akik elsajátították ezt a jellegzetes, szép koreográfiát. 322 fő járta egyszerre Guinness Rekord kísérlet céljából, végül Magyar Rekordot állított fel településünk ezzel a kivételes produkcióval. Az elültetett mag így újra gyökeret vert, és azóta is virágzik. Településünk egyedi tánca, mely már országosan is elismert, nemzeti örökségünk részévé is válhat.

Mikepércsi Úri hímzésSzerkesztés

A mikepércsi református gyülekezet tulajdonában található 2 db  úri hímzés, melyek az 1757 -es, és az 1763-as évben készültek.

Ezeket az értékes mintákat P. Szalay Emőke jelentette meg az Úri  hímzések Hajdú-Biharban című kiadványában.

A terítőket 2005- ben fedezte fel Kormányos Lászlóné, mikepércsi hímző- viseletvarró, népi iparművész, a Mikepércsi Hímzőkör vezetője, és szakkörösei segítségével elevenítették fel.

Először a fehér és ezüst fonallal kivarrt terítőt, aztán az arany fonallal készítettet dolgozták fel. Később a  Református templomba és a Gyülekezeti Házba készítettek terítőket, drapériákat, kehely és kenyér takarókat.

Rongyos fickóSzerkesztés

Régi paraszti étel. Házilag gyúrt, nyújtott tészta, amit zsírral, borssal lekentek, felcsavartak, majd sütőben sütötték aranysárgára. Amikor el akarták fogyasztani kb. 5 cm-es darabokra tördelték, leforrázták sós vízzel, és túrót szórtak rá. Sós leves betéttésztájaként  is használták a lebbencs helyett.A fiatalok már nem ismerik ezeket a jellegzetes falusi ételeket, amelyek laktatósak, ízletesek voltak.

„ Ezeréves” tölgySzerkesztés

A Nyárfás legelő a Hajdúsági Tájvédelmi körzet őrzött, féltett kincse. A legelőn változatos, védett növényféleségek találhatók, bogárvilága rendkívül gazdag. A legelő melletti erdőségben található a szintén védett "Ezeréves" tölgy.A Debrecent Nagyváraddal összekötő kereskedelmi út mentén, a falutól keletre lévő erdőség déli szegletében áll az öreg fa, a ma már csak Hajdúbagosig vezető erdei út mentén. A Rókás – tó néven kialakított horgásztó felé haladva közelíthetjük meg, amit a falutól táblák jeleznek.Az idős egyedülálló kocsányos tölgy ( Quercus Kobuk) a térség legöregebb fája egy korábban kiterjedtebb erdőség végből megmaradt beszédes tanúja. A helyi lakosság Rákóczi-fa néven is emlegeti. Állapota jó, bár korábban két nagy ága is lehasadt.  2006-ban magassága 25 m körüli volt, a törzsátmérője pedig 516 cm volt, 1981 óta védett.A tölgy egyike megyénk legidősebb fáinak. Valós kora meghaladhatja a 300 évet is. Az „Ezeréves tölgy” és környéke a természetkedvelők,  a mikepércsi, valamint a szomszéd települések iskoláinak kedvelt kiránduló helye és a település lovastúra- útvonalának  egyik kiindulópontja is.

Mikepércsi Vándor-LóSzerkesztés

 
Az "Ezeréves Tölgy"

Az országos Alföldi Kéktúra útvonalához csatlakozik a Vándor-Ló útvonal, mely két szakaszból áll; a Mikepércsről a Debrecenhez tartozó Vekeri-tó felé vezető, zöld jelölésű szakaszon lovas tanya várja az érdeklődőket, majd ezt követően tehetünk változatos tájakon át sétát Debrecen kiránduló övezete felé. A Mikepércsről Hajdúbagosra vezető sárga jelölésű szakaszon juthatunk el a település természeti kincséhez, a Rákóczi, vagy ahogy a helyiek nevezik, az „Ezeréves” tölgyhöz, a Rókás horgásztavakhoz, és a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátumhoz.

TestvértelepülésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mikepércs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A mikepércsi csárdás
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozásokSzerkesztés