Miksa József bajor herceg

bajor herceg, politikus, népzene-kutató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 24.

Miksa József (ismert még mint Bajorországi Miksa József, németül: Max Joseph in Bayern; Bamberg, Bajor Királyság, 1808. október 4. – München, Bajor Királyság, 1888. november 15.), a Wittelsbach-ház pfalz–birkenfeld–gelnhauseni ágából származó bajor herceg, Piusz Ágost herceg és Amalie Luise von Arenberg egyetlen gyermeke, aki nagynénjével, Ludovika bajor királyi hercegnővel kötött házassága révén a bajor királyi család tagja. Többek között Erzsébet császárné és királyné édesapja.

Miksa József
UralkodóházWittelsbach–Pfalz–Birkenfeld–Gelnhauseni
Született1808. október 4.
Bamberg
Elhunyt1888. november 15. (80 évesen)
München
NyughelyeTegernsee apátság
ÉdesapjaPiusz Ágost bajor herceg
ÉdesanyjaAmalie Luise von Arenberg
HázastársaLudovika Vilma bajor királyi hercegnő
GyermekeiLajos Vilmos herceg
Ilona, Thurn und Taxis hercegnéje
Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné
Károly Tivadar herceg
Mária Zsófia Amália nápoly–szicíliai királyné
Matilda Ludovika, Trani grófnéja
Zsófia Sarolta Aguszta alençon-i hercegné
Miksa Emánuel herceg
DíjakAranygyapjas rend lovagja, Fekete Sas-rend lovagja, Szent Sír Lovagrend tagja
Vallásarómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Miksa József témájú médiaállományokat.

Miksa József herceg Bambergben született Piusz Ágost bajor herceg (1786–1837) és felesége, Amália Lujza arenbergi hercegnő gyermekeként. Ifjúkorát Bambergben és Münchenben töltötte. 1826-ban beiratkozott a Müncheni Egyetemre, ahol történelmet, közgazdaságtant és természettudományokat tanult. 1827-ben nagykorúvá nyilvánították és a bajor birodalmi tanácsosok kamarájának tagjai közé választották, ahol 3 évvel később szavazati jogot is nyert. Politika és katonai pályát ellenben nem folytatott, mégis 1830-ban tulajdonosa lett a harmadik könnyű lovasezrednek, 1857-től pedig tábornoki címet viselt.

1834-ben megvásárolta a Starnbergi-tó melletti possenhofeni kastélyt (ma Pöcking község része), amely Miksa hátralévő életében családjának fő nyári tartózkodási helye volt.

Gyakran utazott, 1838-ban Palesztinába, Egyiptomba, Athénba, Konstantinápolyba és Núbiába látogatott el. Élménybeszámolóját „Wanderung nach dem Orient im Jahre 1838” címen jelentette meg. Ezt először 1839-ben adták ki, majd 1978-ban újranyomtatták. Utazásai során gyűjtötte a régiségeket, amelyeket hazavitt magával Bajorországba, és édesapja házában, a Banz Apátságban kiállította őket, itt a mai napig megtekinthetők. A régiségek között megtalálható egy fiatal asszony múmiája, három mumifikálódott fej, jó néhány állat múmiája, valamint sokféle kő különböző templomokból és sírokból, köztük Dendur templomának egy darabja. Amikor Jeruzsálemben járt, pénzt adományozott a Via Dolorosán álló Megkorbácsoltatás templomának újjáépítésére. Hazatérve utazásairól a Ludwigstrassén, hatalmas cirkuszt építtetett, melyben többnyire a főnemességhez tartozó urak tartották az előadásokat.

Phantasus álnév alatt számos drámai költeményt és elbeszélést is írt. A herceg a népköltészetben is jeleskedett, tájszólásban írt, ennek tökéletesítése érdekében gyakran járta a vidéket, hogy az ottani beszédet és szokásokat tanulmányozhassa. Ezzel a nép körében hatalmas népszerűséget tett szert.

A bajor népzene legjelentősebb XIX. századi támogatójaként tartották nyilván. Hatására a citerát egyre inkább a bajor népzenével kezdték azonosítani, a hangszert még az előkelő udvarokban is használni kezdték. Ez irányú szenvedélye miatt a „Citera-Maxi” („Zither-Maxl”) nevet ragasztották rá. A citerát nemcsak hallgatni szerette, hanem maga is játszott rajta, sőt még zenét is szerzett a hangszerre.

Házassága és gyermekei

szerkesztés

Miksa József első és egyben egyetlen felesége is a saját másod-unokanővére, a szintén a Wittelsbach-házból származó Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő volt. Mária Ludovika I. Miksa bajor király és Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő hetedik gyermeke volt. Kettőjük házasságára 1828. szeptember 9-én került sor a Bajor Királyságbéli Tegernsee településen. Kapcsolatukból összesen tíz gyermek született, melyek közül nyolc érte meg a felnőttkort. Gyermekeik:

Miksa József és Mária Ludovika gyermekei
Név Portré Született Elhunyt Megjegyzés
Lajos Vilmos herceg
„Louis”
 
1831. június 21.
München
1920. november 6.
München
89 évesen
Az Aranygyapjas rend lovagja, Henriette Mendel színésznővel kötött morganatikus házassága miatt lemondott elsőszülötti jogáról.
Vilmos Károly herceg
1832. december 24.
München
1833. február 13.
München
pár hónaposan
Kisgyermekként meghalt.
Ilona Karolina Terézia hercegnő
„Nene”
 
1834. április 4.
München
1890. május 16.
Regensburg
56 évesen
I. Ferenc József osztrák császár hitvesének szánták, ám végül Miksa Antal, Thurn und Taxis hercegéhez ment feleségül, boldog kapcsolatukból négy gyermekük született.
Erzsébet Amália Eugénia hercegnő
„Sisi”
 
1837. december 24.
München
1898. szeptember 10.
Genf
60 évesen
Kora egyik legszebbnek tartott asszonya, végül ő kötött házasságot I. Ferenc József osztrák császárral amely házasság révén magyar királyné is lett. 1898-ban egy merénylet során, Luigi Lucheni olasz anarchista leszúrta.
Károly Tivadar herceg
„Lúd”
 
1839. augusztus 9.
Possenhofen
1909. november 30.
Kreuth
70 évesen
Orvosi pályára lépett és elismert szemszakorvos lett. Kétszer nősült, első hitvese a Wettin-házból származó Zsófia szász királyi hercegnő, a második a Bragança-házi Maria José portugál infánsnő volt, összesen hat gyermeke született.
Mária Zsófia Amália hercegnő
 
1841. október 4.
Possenhofen
1925. január 19.
München
83 évesen
1859-ben, a Bourbon-házból való II. Ferenc nápoly–szicíliai királlyal kötött házassága révén a Szicíliai Kettős királyság királynéja.
Matilda Ludovika hercegnő
„Veréb”
 
1843. szeptember 30.
Possenhofen
1925. június 18.
München
81 évesen
1861-ben, a szintén a Bourbon-házból való Lajos, Trani grófjával, saját sógorával kötött házassága révén a nápoly–szicíliai királyi család tagja. Boldogtalan házasságából egy gyermek született.
Miksa herceg
*/† 1845. december 8.
Possenhofen
születésekor meghalt.
Zsófia Sarolta Aguszta hercegnő
 
1847. február 23.
Possenhofen
1897. május 4.
Párizs
50 évesen
1868-ban feleségül ment az Orléans-i házból származó Ferdinánd alençoni herceghez, boldog házasságban élt, a halál egy jótékony célú vásáron érte, ahol hősiesen segítette az emberek biztonságos kijutását, ám ő maga életét vesztette.
Miksa Emánuel herceg
„Mapperl”
 
1849. december 7.
München
1893. június 12.
Feldafing
43 évesen
Altábornagy, boldog házassága Amália szász–coburg–gothai hercegnővel köttetett, akitől három gyermeke született.

1888-ban feleségével még megünnepelhette 60. házassági évfordulóját, de egy hónappal később, november 12-én szélütés kapott, majd 15-én hajnalban elhunyt. Felesége négy évvel később, 1892-ben követte férjét. Miksa herceget a tegernsee-i családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

Miksa József műveit 1992-ben gyűjtötték össze, és adták ki Bajorországban: Ländlerek, Keringők, Polkák, Skót táncok, Mazurkák, Quadrille-ek és Indulók zongorára (Pianoforte), citerára, gitárra vagy vonós hangszerekre (Ländler, Walzer, Polka, Schottisch, Mazurka, Quadrillen und Märsche für Pianoforte, Zither, Gitarre oder Streichinstrumente).

Külső hivatkozások

szerkesztés