Milák Brigitta

magyar festőművész

Labanczné Milák Brigitta (Békés, 1968. január 20. –) magyarországi cigány festőművész.

Milák Brigitta
Született1968. január 20. (56 éves)
Békés
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Magyar cigány családban született, rajztehetségét gyermekének óvónője fedezte fel. Mestere Vágréti János festőművész, a mester útmutatásai nyomán választja meg képeinek témáit, melyek a cigány nép múltját, vándorlásait, hitéletét, mesterségeit, a még élő vagy elfeledett foglalkozásokat ábrázolják. 1994 óta kiállító művész, bemutatkozásának első színhelye Mezőberény. Nagyméretű képein gyakran magával ragadja a mesélő kedv, színes történetekben dolgozza fel a cigányok eredet-mítoszait. A mesterségeket dokumentarista aprólékossággal festi fatáblákra egyénileg ötvözve az életképi és a karakterábrázolással. Az 1990-es évek végétől bekapcsolódik a Cigány Ház alkotótáborainak munkájába és csoportos kiállításaiba. Nevezetes képei a budapesti Néprajzi Múzeumban található alkotásai:

  • A telepen (olaj, vászon, 164x227 cm, 1997)
  • Hűség és eredetiség (olaj, vászon, 197x300 cm, 1998)
  • Az ősiség törvénye (olaj, vászon, 200x350 cm, 1999)
  • Cigány koldus (olaj, vászon, 155x116 cm, 1998)[1]

A cigánysok történeti múltjának megismeréséből merített ihletet, mint sok más cigány festő, megfigyelte a Néprajzi Múzeumban található régi képeket, tárgyakat, stb. Így szükségszerűen bizonyos sztereotípiák alakultak ki, és mindenki ezt festette kisebb-nagyobb egyéni invencióval. Milák Brigittát is őszintén magával ragadta a cigány történetiség feldolgozása, és szinte követte a 19. századi naturalizmus stílusát, de valójában mégsem egészen, hiszen a jelenből nézett a múltba szeretettel, humanizmussal, nosztalgiával, és úgy mint aki elvesztett valamit, talán a cigányok összefogását hiányolva.[2] Szintén nevezetes 1-12 olajfestményből álló holokauszt-sorozata, amelyet 2004-ben alkotott. Külföldön is több országban bemutatkozott képeivel, Kanadában, Ausztriában, Svájcban, Svédországban, Dániában és Olaszországban, Olaszországban külön díjat is nyert. Itthon Orosházán, Békéscsabán, Békésen, Vésztőn, Dobozon, Sarkadon, Gyomaendrődön, Szegeden és a Nyírségben mutatta be alkotásait. Budapesten a Roma Parlament Társalgó Galériájában és a Néprajzi Múzeumban szerepeltek képei. A 2009-es Magyar festészet című reprezentatív albumba az ezredforduló körül született kilenc olajfestményét válogatták be.

A 2009-es Cigány festők című albumba beválogatott képei szerkesztés

  • Meztelen nő háttal (olaj, farost, 60x80 cm, 1997)
  • Kosárfonó (olaj, farost, 60x80 cm, 2001)
  • Kovács (olaj, vászon 100x120 cm, 2000)
  • Mulató cigányok (olaj, farost, 60x80 cm, 1998)
  • Zenész cigány (olaj, farost, 118x164 cm, 1997)
  • Himnusz az éhséghez (olaj, farost, 60x80 cm, 1999)
  • A tánc szeretete: az első lépések (olaj, forost, 60x80 cm, 1999)
  • Madonna (olaj, vászon, 115x151 cm, 1997)
  • Napi főtt étel (olaj, vászon, 102x123 cm, 1999)[3]

Kiállításai (válogatás) szerkesztés

Egyéni szerkesztés

  • 1994 • Mezőberény

Csoportos szerkesztés

Alkotásai közgyűjteményekben szerkesztés

Képeit őrzik a Roma Parlament Képtárában, a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményében.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Cigány festészet : Gypsy painting : Magyarország 1969-2009 : a Cigány Ház Közgyűjteményéből : Hungary, 1969-2009 / [főszerk. ... Zsigó Jenő] ; [szerk. ... Fris E. Kata]. Budapest : Fővárosi Önkormányzat ; Cigány Ház – Romano Kher, 2009. 545 p. ill. Milák Brigitta életrajzát és képeit lásd 304-309. p. ISBN 9789638540874 (magyarul) és (angolul)