Milanovac (Verőce)
Milanovac falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik.
| Milanovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Verőce |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33000 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1515 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 04″, k. h. 17° 23′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 04″, k. h. 17° 23′ 22″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Verőce központjától 3 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Bilo-hegység északi lejtőin, Szentgyörgy és Rezovác között fekszik.
Története szerkesztés
A verőcei szőlőhegyen a mai Milanovac területén 1757-ben a Szentháromság tiszteletére kápolnát építettek. Az első kápolna még fából készült, de 1782-ben téglából építették át. Ugyancsak 1757-ben egy Szent Kereszt kápolna is épült itt, de a II. világháborúban egy bombatámadás során megsemmisült. A verőceiek minden évben a Szentháromság és a Szent Kereszt ünnepét követő vasárnap körmenetben zarándokoltak el a két kápolnához. Milanovac neve a városiak kirándulóhelyeként a 19. században tűnik fel. 1880-ban a mai Milanovacot alkotó Sv. Križ és Sv. Trojstvo településeknek együtt 171 lakosuk volt, akik főként szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkoztak. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után az egyik vincellérházat iskolává alakították át. Az új iskola épülete 1968-ban nyílt meg. 1978-ban felépítették a közösségi házat. A délszláv háború idején a laktanya elfoglalásáig az akkori Milanovac motelben működött a város déli horvát erőinek katonai parancsnoksága. 2003-ban megalapították a milanovaci római katolikus plébániát, melyhez Szentgyörgy, Podgorje és Golo Brdo településeket csatolták. Felépült az új plébániatemplom, melyet boldog Alojzije Stepinac tiszteletére szenteltek.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 811 | 901 | 978 | 1.285 | 1.238 | 1.612 | 1.654 | 1.711 |
(1991-től önálló településként.)
Nevezetességei szerkesztés
- Boldog Alojzije Stepinac tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnája 1782-ben épült az 1757-ben épített fakápolna helyén.
- A faluban emlékoszlopot emeltek Strossmayer püspök 1862-es itteni látogatása emlékére, melynek másolata ma is látható a közösségi ház előtt.
- Milanovacon található a Bilo-hegység egyik legszebb kilátója, ahonnan szép időben egészen a magyarországi Pécsig is ellátni.
Sport szerkesztés
Az NK Sokol Milanovac labdarúgóklubot 1978-ban alapították.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
