Mindszentkálla
Mindszentkálla község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.
Mindszentkálla | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Németh László[1] | ||
Irányítószám | 8282 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 241 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 21,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 52′ 23″, k. h. 17° 33′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 23″, k. h. 17° 33′ 09″ | |||
Mindszentkálla weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mindszentkálla témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
Mindszentkálla a Balatontól északra, a Káli-medencében helyezkedik el, a szomszédságában fekvő települések Káptalantóti, Kékkút és Szentbékkálla.
Közigazgatási területének déli részén végighalad a Zánka és Gyulakeszi között közel 20 kilométeren húzódó 7313-as út, belterületét azonban csak a 73 135-ös út érinti, amely 7313-asból ágazik ki észak felé Szentbékkálla déli külterületén, majd miután végighalad annak központján, Mindszentkálla érintésével visszatér a 7313-asba.
TörténeteSzerkesztés
A környék ősidőktől kezdve lakott hely volt. Az egyik szomszéd faluban, Kékkúton, már a római korban laktak keresztények is. Ezt bizonyítja az ott talált Krisztus monogrammos kő.
Mindszentkálláról az első írásos említés 1277-ből való. 1324-ben már saját nevén szerepel: „Villa Omnium Sanctorum Kaal”. 1333-ban a Pápai Tizedjegyzék már említi a falu papját – János-t. A török 1548-ban teljesen fölégetik a falut, de az (hamar) újra benépesül, kiegészülve máshonnan jövő, főképpen magyar nemzetiségű telepesekkel.
Bár a jelenlegi templom 1829-ből való klasszicista építmény, mégis román kori a keresztelőmedencéje és a szenteltvíztartója. Mindkettő, valamikor a falu határában a Garanya-hegyen állott, a török hódoltság alatt elpusztult templomból származhat.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 1,2% németnek, 1,2% románnak, 0,4% cigánynak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75%, református 2,3%, evangélikus 2,3%, felekezeten kívüli 7,7% (11,2% nem nyilatkozott).[3]
NevezetességeiSzerkesztés
Mindszentkálla és Szentbékkálla között található a Káli-medence egyik leghíresebb nevezetessége, a Kőtenger, ahol különleges geológiai látványosságot kínálnak a sziklákon és mélyedéseikben megtelepedő növények és virágok. Mindszentkálla település környezetében kiváló szőlőtermő területek találhatóak, a pincékben a helyi borok kóstolására is lehetőség van. A környék látnivalói a fehérre meszelt kőkeresztek, melyekből egyet a község határában láthatunk. Vendégházai a falusi turizmus kiinduló pontjai lehetnek.
Mindszentkálla község légi felvételekenSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Németh László Istvánt választották Mindszentkálla polgármesterévé (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2017. október 2. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Mindszentkálla Helységnévtár