Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal

vasútvonal
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 10. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal a MÁV 92-es számú, Sajószentpéterig kétvágányú és Kazincbarcikáig villamosított, tovább egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.

Miskolc–Bánréve–Ózd-
vasútvonal
Ózd felé induló személyvonat Sajóecseg vasútállomáson (2021)
Ózd felé induló személyvonat Sajóecseg vasútállomáson (2021)
A Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal útvonala
Vonalszám:92
Vonal:92
Hossz:58 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:Kazincbarcikáig
25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal témájú médiaállományokat.
80 Sátoraljaújhely felé
Sajó
0 Miskolc-Tiszai
Szinva elágazás Miskolc-Rendező / 80 Hatvan felé
3604 Vörösmarty Mihály utca (Y-híd)
Szinva elágazás Miskolc-Rendező / 80 Hatvan felé
Szinva
Bajcsy-Zsilinszky u.
József Attila utca - Zsolcai kapu (Gömöri felüljáró)
2 Miskolc-Gömöri
Repülőtéri út
Kohászati Alapanyag Feldolgozó felé
4 Miskolc-Repülőtér
2619 Állomás utca
Borsodi Ércelőkészítő Mű felé
6 Szirmabesenyő mh.
9 Sajókeresztúr mh.
10 Sajóbábony és az Észak-Magyarországi Vegyiművek felé
Bábony-patak
11 Sajóecseg
94 Tornanádaska felé
260 (épülő)
16 Sajószentpéter-Piactér mh.
Zalka Máté utca
17 Sajószentpéter
megszűnt Berentei szénosztályozó / BorsodChem felé
20 Berente mh.
2606 Múcsonyi út
23 Kazincbarcika alsó mh.
Berente elágazás 95 Rudabánya felé
25 Kazincbarcika
28 Sajókaza mh.
2603
30 Vadna mh.
Sajó
34 Dubicsány mh.
Zsuponyó-patak
2523 Királdi út
87 Eger felé
39 Putnok
kiágazás a szénbánya rakodó felé
serényfalvai téglagyár
44 Pogonyipuszta mh.
46 Bánréve Bánréve-Rozsnyó-vonal és
Bánréve-Fülek-vonal  Szlovákia felé
Sajó
48 Bánrévei Vízmű mh.
50 Sajónémeti mh.
51 Center alsó mh.
53 Center
iparvágány az Ózdi Acélművek felé
2522
55 Ózd alsó mh. (Sajóvárkony)
Hangony-patak
Ózd külső
Akácos út
58 Ózd
Ózdi Kohászati Üzemek
Hódoscsépány-átrakó
egykori Ózdi iparvasút Borsodnádasd felé

Története

szerkesztés

A mellékvonali jellegűnek épített vasútvonalat a MÁV építette két szakaszban. A Miskolc és Bánréve közötti, a Sajó folyó völgyében futó 45,5 km hosszú első szakaszt 1871. június 13-án nyitották meg.[1] A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassínekből építették.

A mai vasút elődjét, az Bánréve–Ózd–Borsodnádasd közti ipari vasutat Bánrévétől, mint MÁV mellékvonalat, a Rima-Murányvölgyi Vasmű Egylet építette saját kivitelezésben, 1000 mm nyomtávolságú vasútvonalként. A Bánréve és Ózd közötti 11 km-es vonalszakaszt 1872. november 1-jén adták át a forgalomnak.[2] A felépítményt a Rimamurányvölgyi Vasműben gyártott 14 kg/fm tömegű sínekből fektették. A Sajó felett 15 nyílású, 84 m hosszú faszerkezetű hidat, a Hangony-patak felett öt nyílású, 24,75 m hosszú, ugyancsak faszerkezetű hidat építettek. A mellékvonalat Ózd és Nádasd (mai nevén Borsodnádasd) között egy 16 km hosszú iparvágánnyal egészítették ki, amelyet 1873. március 10-én helyeztek üzembe.

A keskeny nyomtávolságú BánréveÓzd vasútvonalat az első világháború alatt elsőrangúsították. 1914-1919 között erősítették meg a felépítményt, egyben normál nyomtávolságúra építették át. Ózd és Borsodnádasd között a nyomtávolság maradt 1000 mm, így ez a vonalrész különálló iparvasútként üzemelt tovább a megszűnéséig. A trianoni békeszerződéssel a csehszlovák-magyar határt Bánréve felett húzták meg, így alakult ki a Miskolc-Bánréve-Ózd vonal, bánrévei irányváltással, amely a mai napig is fennmaradt. Korábban létezett egy Bánrévét Ózd felé elkerülő deltaág, valamint a csehszlovák határon Abafalva felé haladó deltaág, azonban mindkettőt elbontották idővel: előbbire már nem volt szükség, utóbbi helyett pedig a csehszlovák vasút épített a saját területén pályát Sajólénártfalva felől, hogy ne kelljen átjárni a szerelvényeivel Magyarországra.

Közelmúlt

szerkesztés

A vasútvonalat Sajóecsegig 1971-ben, Kazincbarcikáig 1983-ban villamosították. A villamosítás ellenére a vonal biztosítóberendezései elavultak, a vonatforgalmat alakjelzők szabályozzák, sok útátjáró biztosítása teljes sorompóval történik. 1995-1997 között Miskolctól Bánrévéig 54 kg/fm súlyú sínszálakkal újították fel a vasúti pályát, azóta 100 km/h az engedélyezett sebesség. Bánréve és Ózd között a használt sínek beépítése után emelték 40-ről 80 km/h-ra a pályasebességet.

Az ütemes menetrendben közlekedő személyvonatokat Kazincbarcikáig 2015 óta BDVmot motorvonatok továbbítják, korábban MÁV V43-as villanymozdonyok közlekedtek. Kazincbarcika és Ózd között pedig Bzmot motorvonatok közlekedtek. Jelenleg napközben közvetlen vonatok közlekednek Miskolcról Ózdra. Ezeken a meneteken korábban MÁV M41-es ingavonatok közlekedtek Bhv kocsikkal, jelenleg Bzmot motorvonatok közlekednek. A 2010-2011 évi menetrend bevezetéséig InterPici vonatok is közlekedtek. Szirmabesenyőn csak a Tornanádaska felé,[3] Sajókeresztúrban pedig csak a Kazincbarcika felé közlekedő vonatok állnak meg.[4] Bánrévénél a deltavágányt – nem tudni, miért – megszüntették.

  1. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 199. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  2. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 200. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  3. Miskolc-Tornanádaska vasúti menetrend. [2011. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
  4. Miskolc-Bánréve-Ózd vasúti menetrend. [2011. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)