ME Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

kar Miskolcon
(Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar szócikkből átirányítva)

A Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (ME BTK) 1992-ben alakult fakultás.

Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

a karnak helyet adó A/4 épület
a karnak helyet adó A/4 épület
Alapítva1992
Rövid névME BTK
Hely Magyarország, Miskolc
Típusegyetemi kar
DékánDr. Illésné dr. Kovács Mária
Elérhetőség
Cím3515 Miskolc-Egyetemváros A4, A5, A6, C1 épület
Elhelyezkedése
Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (Miskolc)
Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 04′ 47″, k. h. 20° 45′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 47″, k. h. 20° 45′ 54″
A Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar weboldala

Története szerkesztés

Észak-Magyarország tudományos életében a nehézipar több mint évszázados léte, 1945 utáni politikai indíttatású fejlesztése a műszaki tudományok dominanciájához vezetett. A térség felsőfokú társadalomtudományi szakemberképzésével az egri és a sárospataki főiskola foglalkozott, így a humán szakemberek hiánya komoly gondot jelentett a régió egésze számára. A bölcsészképzés igénye ezért a régióban igen intenzíven jelentkezett. A miskolci egyetem nehézipari jellegének megváltozásához igencsak hozzájárult 1983-ban a jogi, 1990-ben pedig a gazdaságtudományi kar megalapítása. Az intézmény neve 1990-ben változott Nehézipari Műszaki Egyetemről Miskolci Egyetemre, ami önmagában jelezte, hogy lassan teret nyert a tudományegyetemi koncepció, az univerzitás sokszínűségének gondolata.

A Miskolci Bölcsész Egyesület létrejötte és az általa 1990-ben megindított bölcsészképzés kezdeti sikerei is azt jelezték, hogy a régióban erős társadalmi igény mutatkozik erre a képzésre. Az Egyesület igen sok kiváló, országos hírű tudóst nyert meg a miskolci oktatás ügyének, s a nagy létszámú hallgatóság visszaigazolta a szervezők optimizmusát. Ugyanakkor már az első időszakban megmutatkozott, hogy a szaktárca vezetése fenntartásokkal fogadja ezt a magánkezdeményezést, amely több ponton törvénybe ütköző módon szervezte az oktatást.

Ilyen helyzetben határozott úgy a Miskolci Egyetem vezetése, hogy lépéseket tesz a bölcsészképzés megindítására. A létrehozandó kar legnagyobb előnyeként azt hangsúlyozta a javaslat, hogy mivel Miskolcon nincsenek hagyományai a bölcsészettudományi képzésnek, így az egyetem vezetésének a szakok felállításakor kizárólag a jelen s az ezredforduló kihívásaira kell tekintettel lennie. A bizottság célszerűnek látta a kart 1992 szeptember 1-i alapítással létrehozni. Kifejezte abbéli óhaját, hogy a Miskolci Bölcsész Egyesületben tanulók átvételének lehetőségét biztosítani kell majd. A tervek szerint bizonyos szakokon nemcsak első, hanem a második évfolyamra átvettekkel második évfolyamot is lehetne indítani. Az egyetemi tanács 1991. december 5-ei ülésén a karalapítási javaslatot 81/1991. sz. határozatával elfogadta.

Az Intézet első tanévének kezdetén az alábbi tanszékek kezdték meg az oktató munkát:

  • Magyar Irodalomtudományi Tanszék. Tanszékvezető: Kilián István.
  • Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Tanszékvezető: B. Gergely Piroska.
  • Történettudományi és Művelődéstörténeti Tanszék. Tanszékvezető: Faragó Tamás.
  • Filozófiai Tanszék. Tanszékvezető: Hársing László.
  • Szociológiai és Politológiai Tanszék. Tanszékvezető: Pokol Béla.
  • Neveléstudományi Tanszék. Tanszékvezető: Mihály Ottó.
  • Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék. Tanszékvezető: Kunt Ernő.
  • Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Tanszékvezető: Klaudy Kinga.
  • Angol Nyelvészeti Tanszék. Tanszékvezető: Korponay Béla.
  • Angol Irodalom Tanszék. Tanszékvezető: Pálffy István.
  • Német Nyelvészeti Tanszék. Tanszékvezető: Bradean-Ebinger Nelu.
  • Német Irodalom Tanszék. Tanszékvezető: Kovács József László.
  • Szlavisztikai és Romanisztikai Tanszék. Tanszékvezető: Gárdus János.
  • Idegennyelvi Oktatási Központ. Vezetője: Bátfai István.

A tanévkezdésre összeállt az oktatói gárda is. Összesen 97 főállású, 64 másodállású oktató lépett munkába, közülük főállású egyetemi tanár 3 fő, másodállású 7 fő. A docensek közül nyolcan főállásban, 24-en másodállásban tevékenykedtek az Intézetben. A létszám nagy részét a 43 nyelvtanár adta, továbbá az adjunktusok és tanársegédek.

Az oktatók több helyről rekrutálódtak. Egy részük az Miskolci Egyetem más karairól jött, sokan korábban a Miskolci Bölcsész Egyesület oktatói voltak. Mellettük a régió és a főváros sok neves oktatóját sikerült megnyernie az egyetem vezetésének. A filozófia területéről Fehér M. István, Nyíri János Kristóf, a politológus Schlett István, a szociológus Csepeli György, a néprajztudós Barna Gábor, az irodalomtörténész Szelestei Nagy László, Heltai János, a neveléstudomány területén tevékenykedő Báthory Zoltán, Vekerdy Tamás, Trencsényi László, a történészek közül Péter Katalin, Heckenast Gusztáv, Kubinyi András neve mutatja az Intézet létrehozóinak nem titkolt célját, azt, hogy Miskolc színvonala mielőbb összevethető legyen az ország bármely más egyetemével. Megtörtént az Intézet vezetőjének kijelölése is: az egyetem rektora Pokol Bélát bízta meg ezzel a feladattal, 1993. június 30-ig szóló megbízatással.

Az Intézet első otthonát az E/7-es kollégium első emeletének néhány irodája jelentette, majd az 1993/94-es tanév elejétől költözhetett a legtöbb tanszék, a Dékáni Hivatal és a tanulmányi adminisztráció a Tüzeléstechnikai Kutatóintézettől (közismert nevén: TÜKI-től) átvett, B/2-es elnevezésű, négyemeletes irodaépületbe. A 4464 négyzetméter alapterületű létesítmény 11 nagyméretű előadótermével, 70 irodahelyiségével már megfelelt a bölcsészképzés céljainak. A kar 2022-ben elhagyta a B/2-es épületet. A Dékáni Hivatal és a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet az A/4-es, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete az A/5-ös, a Történettudományi Intézet, a Tanárképző Intézet és az Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete a C/1-es, míg a Modern Filológiai Intézet az A/6-os épületben található. A kar további szervezeti egységei találhatók még az ezredforduló után felújított C/2-es épülettömbben is.

A könyvtári ellátás javulását eredményezte a Szakszervezetek Borsod Megyei Könyvtárának megszerzése. A gazdátlanná vált, kb. 20 000 kötetre rúgó gyűjtemény átvételét egy 1994. augusztusában kötött megállapodásban vállalta az Intézet, s gondoskodott a könyvtár három főfoglalkozású dolgozójáról is.

Az 1992/93. tanévben két évfolyammal indult meg a bölcsészképzés. A pótátjelentkezők mellett magyar és történelem szakon a Miskolci Bölcsész Egyesület hallgatóit is átvette a Miskolci Egyetem. Közülük az I. évfolyamra azok pályázhattak, akik az Egyesületben két eredményes félévvel, II. évfolyamra pedig mindazok, akik négy lezárt félévvel rendelkeztek. Így a magyar, és a történelem szakon első és második évfolyam indulhatott. A filozófia és a szociológia szakon is megindult a képzés, emellett. a nyelvoktatási szakokon folytatódott a hároméves főiskolai szintű képzés. Az 1992/1993. tanévre az I. évfolyamra 434, a II. évfolyamra 190 bölcsészhallgató iratkozott be. A bölcsészhallgatók közül az I. évfolyamra 202, a II. évfolyamra 187 főt vett át az egyetem a Miskolci Bölcsész Egyesület hallgatóiból.

1993. július 1-én, miután Pokol Béla megbízása lejárt, az oktatók Kabdebó Lóránt egyetemi tanárt választották meg az Intézet igazgatójává.

A főállású oktatók létszáma 1996-ra 78-ról 108-ra emelkedett, a másodállású oktatók számának egyidejű csökkenése mellett.

A MAB az akkreditációs eljárást, 1997. szeptemberében folytatta le, majd elfogadta az Intézet Karrá történő akkreditálására vonatkozó kérelmét. A Bölcsészettudományi Kar megnevezést először a Kormány 146/1997. (IX.5.) rendelete tartalmazta. A kar neve, követve a kar oktatási szerkezetében végbement változásokat, 2023. februárjában Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karra változott.

Szervezeti felépítése szerkesztés

A Kar dékánjai (1997 előtt intézetigazgatói) szerkesztés

A karon működő intézetek és tanszékek szerkesztés

Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete szerkesztés

  • Szociális Munka Tanszék
  • Szociológiai Tanszék
  • Politikatudományi Tanszék

Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete szerkesztés

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet szerkesztés

  • Magyar Nyelvtudományi Tanszék
  • Magyar Irodalomtudományi Tanszék

Modern Filológiai Intézet szerkesztés

  • Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék
  • Angol Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék
  • Német Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék

Tanárképző Intézet szerkesztés

  • Pedagógia Tanszék
  • Pszichológia Tanszék és Regionális Tehetségpont
  • Gyógypedagógia Tanszék

Történettudományi Intézet szerkesztés

  • Ókortörténeti, Művelődéstörténeti és Muzeológia Tanszék
  • Őstörténeti és Régészeti Tanszék
  • Új- és Jelenkor-történeti és Hadtörténeti Tanszék
  • Közép- és Kora Újkor-történeti Tanszék

Miskolci-Hejőkeresztúri KIP Regionális Módszertani Központ szerkesztés

A karon működő kutatócsoportok szerkesztés

  • Családkutató Központ
  • Romakutató Csoport
  • Társadalomtörténeti Kutatócsoport
  • Amerikanisztika Kutatócsoport
  • Társadalmi nemek és Egyenlő Esélyek Kutatócsoport
  • Nyelvi- és Kommunikációs Kutatócsoport
  • Szabó Lőrinc Kutatóhely

A karon működő szakkollégiumok szerkesztés

  • Kabdebó Lóránt Multidiszciplináris Szakkollégium

Képzések szerkesztés

Alapképzés (BA) szerkesztés

  • anglisztika
  • germanisztika
  • gyógypedagógia
  • kommunikáció- és médiatudomány
  • kulturális antropológia
  • magyar
  • nemzetközi tanulmányok
  • politikatudományok
  • régészet
  • szociális munka
  • szociológia
  • történelem

Mesterképzés (MA szerkesztés

  • filozófia
  • fordító és tolmács
  • Közép-Európa tanulmányok (angol nyelven)
  • kulturális antropológia (magyar és angol nyelven is)
  • kulturális mediáció
  • magyar nyelv és irodalom
  • politikatudomány
  • szociológia
  • történelem

Osztatlan tanárképzés szerkesztés

  • angol nyelv és kultúra tanára
  • etikatanár
  • földrajztanár
  • informatikatanár (digitális kultúra tanára)
  • magyartanár
  • média-, mozgókép- és kommunikációtanár
  • német nyelv és kultúra tanára
  • történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára

Szakmai tanárképzések szerkesztés

  • egészségügyi tanár
  • közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek)
  • mérnöktanár (gépészet-mechatronika)

Doktori képzések szerkesztés

Szakirányú továbbképzések szerkesztés

  • Alkalmazott szociális gerontológia
  • Coach
  • Kiadói szerkesztő
  • Közoktatás vezető és pedagógus szakvizsga
  • Német üzleti szaknyelvi tréner
  • Pedagógus szakvizsga
  • Protestáns köznevelési vezető
  • Kreatív írás
  • Régészeti kulturális örökség, védelem és hasznosítás
  • Szociális menedzser
  • Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító (angol, kínai, német, orosz)
  • Újságíró
  • Vállalati protokoll és kommunikáció

Diákhagyományok szerkesztés

A Miskolci Egyetem hallgatóinak életét végigkísérik a Selmecről örökölt diákszokások. A hagyományok elsősorban a barátságról, az egymás iránti tiszteletről és szakmaszeretetről szólnak, összetartást kovácsolnak és bensőséges kapcsolatot teremtenek a felsőbb évesek és fiatalabbak között. Ezeket a diákhagyományokat a selmecbányai kötődésű felsőoktatási intézményekben a mai napig ápolják, a Miskolci Egyetemen a régi karok, de az új karok közül is többen.

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán a hagyományőrzés „elkezdésére” a megalakulás után hamar felmerült az igény. Az első bölcsész balekokat még műszakis Firmák oktatták, a legtöbb bölcsész bursch „felmenői” között bányász és kohász Firmákat találhatunk, hiszen ők tartották az első balekoktatásokat, ők vállaltak el először bölcsész pogányokat. Az idő múlásával felvetődött a kari egyenviselet bevezetése is. Igaz, hogy 1996-tól már hordtak Bocskai egyenviseletet karon, 2001-től pedig Kazinczyt, de hivatalosan papírra vetve ez egészen 2012-ig nem valósult meg. A 2011/2012-es tanév Bölcsész Valéta Bizottságának és Kloska Tamás a. Félórán át Ekselek Valétaelnök fáradhatatlan munkájának köszönhetően valósult meg a hivatalos alapító okirat, amit a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata, Dékáni Hivatala és a Miskolci Egyetem karainak összes Valétaelnöke és Bizottsága elfogadott.

A Bölcsészettudományi Karon négy társaság működik, önálló Valéta Bizottsága van, általában jellemzőek a jó színvonalú szakestek, hetente van daltanítás. Bölcsész különlegesség a „Firma-balek szakestély”. Jellemzőek még a szakos szakestélyek (történész, anglisztikás, magyaros) is. A balekoktatások tanszéki rendszerben működnek, általában öt tanszék van egy évben, ami teljesítendő a pogányság számára. A mindenkori Valéta Elnököt a második félévben választja a szakos képviselőkből álló Valéta Bizottság. A Valéta Bizottságot támogatja a mindenkori bölcsész Hallgatói Önkormányzat, a Valéta Bizottság a HÖK része.

Nevezetes diákjai szerkesztés


Nevezetes oktatói szerkesztés

Közlekedés szerkesztés

Az Egyetemváros területét több autóbuszvonal is érinti, ezek a 20-as, 22-es, 29-es és ME jelzésű buszok. Az Egyetemvárosban található a 22-es és ME jelzésű busz végállomása is.

Források szerkesztés

  • A miskolci bölcsészképzés esélyeiről. Észak-Magyarország, 1989. november 15.
  • Bájer Máté: Miskolc díszpolgára: Kabdebó Lóránt - Miskolcra is otthonaként tekint. Minap, 2021. május 10.
  • Bessenyei József: A Bölcsészettudományi Kar története. In: Zsámboki László (szerk.): 50 éve Miskolcon. Fejezetek a Miskolci Egyetem történetéből. Miskolc, 1999, 205–219. o. ISBN 9636613842
  • Csorba Csaba: Bölcsészkar és egyéb bölcselkedések. Észak-Magyarország, 1989. november 7.
  • Fazekas Csaba: A Bölcsészettudományi Kar történetének vázlata. In Illésné Kovács Mária (szerk.): Docere et movere – Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. 7–13. o. ISBN 9789633580042
  • Miskolci bölcsészek 15 éve! BOON, 2007. október 16.
  • Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Kari ismertető kiadvány. Miskolc, 2019, Miskolci Egyetem.
  • Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Kari ismertető kiadvány. Miskolc, 2022, Miskolci Egyetem.
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

További információk szerkesztés