Mistéth Endre

magyar hídépítő mérnök, miniszter

Mistéth Endre (Buziásfürdő, 1912. szeptember 10.2006. július 12.) Széchenyi-díjas magyar hídépítő mérnök, miniszter, egyes budapesti hidak tervezője a második világháborút követő helyreállításnál.

Mistéth Endre
Született 1912. szeptember 10.
Buziásfürdő
Elhunyt 2006. július 12. (93 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása hídépítő mérnök,
miniszter,
egyetemi oktató
Iskolái Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1935)
Kitüntetései Széchenyi-díj (1996)

ÉletpályájaSzerkesztés

Temes vármegyében született, családja apai ágon francia hugenotta volt, anyai ágon pedig szerb és görög felmenői voltak. Apja tengerésztiszt volt, a család az ország trianoni felszabdalása után, 1922-ben átköltözött a Magyarországnak maradt területekre.

Mistéth Endre katonai pályára készülve kezdte meg tanulmányait, először a kőszegi Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Katonai Alreál Iskola[2] növendéke volt, (ahol Ottlik Géza osztálytársa volt, az író vélhetően róla mintázta Bónis Feri alakját az Iskola a határon című regényében[3]), majd a budapesti Bocskai István Katonai Főreáliskolában. Diplomát a budapesti műegyetemen szerzett 1935-ben. Ezután a Ganz Vagongyárban dolgozott, majd vízvezetékeket tervezett az Országos Közegészségügyi Intézetben. Később hídtervező mérnökként részt vett a Székesfehérvár és Graz közötti autóút építésében. Még később rövid ideig a Közlekedési Minisztériumban dolgozott, 1938-ban azonban csatlakozott egy tervezőirodához, 1940-ben pedig önálló irodát nyitott.

Korai munkái közt volt például az 1940-ben épített szolnoki merevítőgerendás ívhíd, amelynek nyílása a legnagyobb volt a korabeli Európában.[4]

A nyilasok uralma idején részt vett a fegyveres ellenállási mozgalomban.

1945 utánSzerkesztés

A háború után Budapesten új hidakat kellett építeni, mert a visszavonuló német csapatok felrobbantották a főváros hídjait. Mistéth Endre tervezte a „Manci” nevű ideiglenes Duna-hidat Budapesten és az első önálló hidat, a Kossuth hidat is.

Mistéth Endre 1945. november 23-án a Kisgazdapárt delegáltjaiként államtitkár lett az ipari minisztériumban. 1946. július 21-én újjáépítési miniszter, majd amikor a posztot október 12-én átnevezik, építési és közmunkaügyi miniszter. A Magyar Közösség elleni koncepciós perben 1947-ben koholt vádakkal börtönbüntetésre ítélték, csak 1955 áprilisában szabadult. (A Magyar testvéri Közösséghez 1942-ben csatlakozott.) Szabadulása után három és fél évig rendőri felügyelet alatt állt.

1969-ben lett a műszaki tudományok kandidátusa, majd 1978-ban akadémiai doktor lett. 1983-tól egyetemi tanár volt.

Főbb terveiSzerkesztés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb írásaiSzerkesztés

  • Erőtani méretezés valószínűségelméleti alapon; ÉTK, Bp., 1974 Budapest (Építésügyi Minőségellenőrző Intézet kiadványsorozata)
  • A vízépítési kockázatvállalás néhány alkalmazása; összeáll. Bogárdi István, Hernády Alajos, Mistéth Endre; Vízdok, Bp., 1975 (Vízügyi műszaki gazdasági tájékoztató)
  • Építőmérnöki szerkezetek tervezésének néhány kérdése; Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vasbetonszerkezetek Tanszék, Bp., 1982
  • Méretezéselmélet; Akadémiai, Bp., 2001

JegyzetekSzerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  2. Felavatták Ottlik Géza szobrát (magyar nyelven). stop.hu, 2013. május 9. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
  3. Inkei Bence: Itt az egyik legnagyobb magyar regény titkos folytatása (magyar nyelven). Origo, 2012. május 7. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
  4. Hajdú József. „Mélyépítési vasbetonszerkezetek Mistéth Endre a Kossuth-híd tervezője” (magyar nyelven) (pdf) (2006/07 I.félév), Kiadó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék. (Hozzáférés ideje: 2014. április 20.)  [halott link]

További információkSzerkesztés