Mitrovac (Kutjevo)

település Horvátországban

Mitrovac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Mitrovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségKutjevo
Jogállásfalu
Irányítószám34340
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség92 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′ 55″, k. h. 17° 51′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 55″, k. h. 17° 51′ 29″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Pozsegától légvonalban 18, közúton 22 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medence északi szélén, a Krndija-hegység lábánál, Kutjevo és Venje között fekszik.

Története szerkesztés

A határában talált régészeti leletek tanúsága szerint Mitrovac területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A „Gradina” nevű lelőhelyen több rétegben az i. e. 3000. és 2450 közötti vučedoli kultúra kezdeti időszakának leletei, főként cseréptöredékek és a közelében hamvasztásos sírok kerültek elő. A település késői szakaszában minden bizonnyal erődített volt, mint azt a lelőhely neve is alátámasztja.

Mitrovac település középkori létezéséről írásos nyom nem maradt, az azonban tudható, hogy egykor két falu állt a mai település helyén: Mitrovac és Tomaševo. A török uralom idején mindkét falut katolikus és muzulmán hitre tért horvátok lakták, Tomaševo azonban a felszabadító harcokban elpusztult.[2] Mitrovac 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a muzulmán lakosság helyére a török uralom alatt maradt Boszniából katolikus horvátok települtek be. 1698-ban „Mitrovacz” néven 16 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3]

1702-ben 20, 1730-ban 28, 1746-ban 21 ház állt a településen.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mitrovacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mitrovacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mitrovacz” néven 39 házzal és 370 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A településnek 1857-ben 343, 1910-ben 353 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 133 lakosa volt.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
343 300 279 314 319 353 334 359 314 325 276 237 222 214 155 133

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Lénárd tiszteletére szentelt kápolnája.
  • Bronzkori erődített település lelőhelye.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés