Mitrovics Gyula (tanár, 1871–1965)

Mitrovics Gyula (Sárospatak, 1871. június 29. – Stuttgart, 1965. március 17.) filozófus, esztéta, neveléstudós, egyetemi tanár, pedagógiai író, az MTA levelező tagja (1935–1947).

Mitrovics Gyula
Életrajzi adatok
Született	1871. június 29. Sárospatak
Elhunyt	1965. március 17. (93 évesen) Stuttgart
Ismeretes mint	gimnáziumi tanár esztéta
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Akadémiai tagság	MTA (levelező, 1935–1947)

Élete

Mitrovics Gyula református lelkész és Botka Emilia fia. Sárospatakon végezte a gimnáziumot 1889. júniusban és ugyanekkor a Magyar Tudományos Akadémiától a magyar irodalomban legnagyobb jártassággal bíró pataki gimnáziumi tanuló számára alapított Kazinczy-díjat neki ítélték tanárai. 1889. szeptemberben a budapesti egyetem bölcseleti karára iratkozott be. Itten Beőthy, Gyulai és Pasteiner tanárai hatottak további képeztetésére és két pályadíjat nyert. Az 1890-1891. I. félévét a bécsi, a II.-at a berlini egyetemen töltötte. Itt főleg klasszika-filológiát és ókori művészettörténetet hallgatott; közben nagyobb utazásokat is tett. Az 1891-93. iskolai éveket tanárképző-intézeti ösztöndíjjal újból a budapesti egyetemen töltötte. 1893. június 10-én az esztétikából, a magyar irodalomból és a művészettörténetből bölcseletdoktori szigorlatot tett.

1893. szeptemberben a sárospataki református főiskolában mint gimnáziumi helyettes (később rendes tanár) nyert alkalmazást. 1894-95-ben Bartha Bélával szerkesztőtársa volt az előbb Sárospatakon, majd Debrecenben hetenként kétszer megjelenő Őrálló című szabadelvű s protestáns irányú politikai lapnak, melynek irodalmi, művészeti és paedagogiai cikkeinek nagy részét ő írta.

1898. május 11-én középiskolai tanári oklevelet nyert a latin és magyar szakcsoportból. 1897. február 9-én nőűl vette Makláry Pap Miklós tankönyvíró és gimnáziumi tanár leányát Ilonát. Mint tanár több ízben tett tanulmányutat egyházkerülete, majd a Magyar Tudományos Akadémia segítségével, így Ausztriában, Német- és Olaszországban.

1904-től a miskolci felsőbb leányiskola igazgatója volt, majd 1909-től a debreceni kollégiumban tanított. 1914 és 1918-ban között a kollégium könyvtárát igazgatta. 1917-ben egyetemi magántanár lett, majd 1918-tól a pedagógia nyilvános rendes tanárává nevezték ki a debreceni egyetemen, s 1940-41-ben az egyetem rektoraként tevékenykedett. Ezt követően nyugdíjba ment. Elnöke volt a Magyar Esztétikai Társaságnak, megalapította az Esztétikai Szemlét, amit 1935 és 1938 között szerkesztett is.

Írásai

Cikkei a Figyelőben (XXVI. 1889. Tompa Mihály zsengéi); a Sárospataki Lapokban (1890. Adatok Tompa diákkorához); a Protestáns Szemlében (1890. Csenkeszfai Poóts András); a Sárospataki Lapokban (1890. A középiskolák államosítása, 1891. Templomaink művészi diszítése, Az új énekes könyvről, 1892. A leánygymnasium kérdéséhez, 1882-93. könyvism.); a Fővárosi Lapokban (1891. 123. A müncheni tárlatban, 137., 192., 195. A berlini nemzetközi műtárlatról, 1892. 12. szám A vallásos költészet újabb mozgalmáról, 116. sz. Irodalmi divatok); az Őrállóban (1894. Utóhang a tavaszi tárlatról, Munkácsy «Honfoglalás»-a, A népiskolák és gymnasiumok viszonya, A téli tárlat, A sárospataki főiskola Kazinczy-ünnepélye alkalmából, A napi sajtó kritikája és könyvism., 1895. A velenczei S. Marco, Közműveltség és társadalom, A debreczeni egyetem, Ellentétek, a téli tárlat alkalmából, A görög-római művészettörténet kutatásának módszere, Gyulai Pál, és könyvismertetések); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1895. Az olympiai Zeus-templom); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1896. Aeneas Sylvius «De duobus amantibus»-ának magyar átdolgozói); a Sátoraljában (1896. Emeljünk új oltárokat); a Budapesti Szemlében (1897. A képzőművészeti társulat tavaszi tárlata, Szana Tamás, Izsó M. élete és munkái, helyreigazító és bővítő birálat, 1900. Küzdelem a jövő művészetéért) az Erdélyi Múzeumban (1897., 1899. könyvism.); a Debreczenben (1897. 164. sz. Német diákvirtus); az Athenaeumban (1898-1899. Plinius és a görög képírás története); az Orsz. középisk. tanáregyesületi Közlönyben (1898. Az ifjúság aesthetikai és művészi nevelése); a Magyar Szóban (1901. dec. 25. A szép a magyar lélek tükrében); cikkek és könyvismertetések a Sárospataki Lapokban, Debreczenben, Sárospataki Ifjúsági Közlönyben és Egyetemi Lapokban többnyire álnévvel vagy betűjegy alatt.

Munkái

• A valószerűségről. Aesthetikai tanulmány az irodalom és művészetek köréből. Bpest, 1893. (Doktori disszertáció. Ism. Sárosp. Lapok, Főv. Lapok 157., Debr. Prot. Lap, Erdélyi Múzeum 1894. és Athenaeum).
• Középiskoláink reformja. Szavazat a tantervrevisio ügyében. Sárospatak. 1897. (Maklári Pap Miklós és Rácz Lajos társaságában).
• Aeneas Sylvius Piccolomini Historia de Eurialo et Lucretia se amantibusa. Sárospatak, 1899. (Székfoglaló értekezés).
• Molnár Lajos, Magyar olvasókönyv, a gymnasium számára. I. kötet. Átdolgozta. Sárospatak, 1902.
• A bölcselet történetének vázlata. Irta Schwegler Albert, a Koeber R. által átnézett és bővített 15. kiadás után ford. Átnézte Szlavik Mátyás, Bpest, 1902.
• A magyar esztétikai irodalom története (Debrecen – Bp., 1928).
• Kazinczy Ferenc esztétikai törekvései (Bp., 1929).
• A neveléstudomány alapvonalai (Debrecen – Bp., 1933).
• Esztétika és kritika (Bp., 1935).
• A műalkotás szemlélete (Bp., 1940).

Álnevei és jegyei

Mátrahegyi, Pataki Gyula, imgy. dr. és s.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• PIM

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja, 1932. Szerk. Benyovszky Pál, Szalacsy Rácz Imre. Debrecen, Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó, 1931.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Reformátusok Lapja (USA) ; 1965/5-6