Mixotricha paradoxa
A Mixotricha paradoxa az ausztráliai Mastotermes darwiniensis termeszfaj beleiben élő protozoa.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Mixotricha paradoxa rajza
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Mixotricha paradoxa Sutherland, 1933 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mixotricha paradoxa témájú rendszertani információt. |
Mint kiderült, legalább öt különböző organizmus alkotja: három baktérium ektoszimbionta és legalább két endoszimbionta. A külső szimbionták a mozgásáért, a belsők a cellulóz feldolgozásáért és acetátokká alakításáért felelősek.
A Mixotricha ugyanakkor elvesztette a mitokondriumát, de megmaradtak a szervecskék és a gének belőlük.
Felfedezés szerkesztés
A Mixotricha a nevét a felfedezőjétől kapta 1933.-ban.[1][2] J. L. Sutherland ausztrál biológus szerint ugyanis ez egy "szokatlan lény kevert szőrzettel", mivel a mikroszkópban úgy tűnt, hogy csillói és ostorai is vannak. Ez a protiszták között teljesen szokatlan, hiszen ezelőtt minden esetben csak az egyiket találták meg mindegyik fajnál.[3][4]
Viselkedés szerkesztés
A Mixotricha egy termeszek beleiben élő protozoa.[5] Nevezetessége, hogy több baktériummal él szimbiózisban,[6] miközben ő maga is szimbiózisban él a Mastotermes darwiniensis fajjal. Ennek során a termesznek a cellulóz lebontásban van segítségére.[3] A mérete nagyjából 5 mm, benne és a felületén pedig ezernyi kisebb lény él vele szimbiózisban.[3]
A Trichomonad fajok egy speciális osztódással szaporodnak, ennek során nagyszámú trofozoa jön létre. Spórák sosem jönnek létre, így a szimbionták átadása csak közvetlen érintkezéssel jön létre.[7]
Felépítés szerkesztés
A Trichomonadida fajok csúcsvégi részén 4-6 ostor található. Ezek közül egy aktív, ennek révén egy felületi hullámot vezet tovább. A Mixotrichának négy gyenge ostora van, amik a jószág irányításában játszanak szerepet.[8] Három közülük előre, egy pedig hátrafelé mutat.[3]
Az alapi testek baktériumok, bár nem spirochaeták, hanem ovális, pirulára hasonlítóak. A konzol, a spirochaeta és az alapi test között szoros kapcsolat van. Minden konzolon egy spirochaeta fúródik át, aminek talpazatát egy-egy alapi baktérium alkotja.[3] Nincsen határozottan kimutatva, de valószínűleg az alapi test is részt vesz a cellulóz lebontásában.[3]
Endoszimbionták és a tápanyag feldolgozása szerkesztés
Legalább egy endoszimbionta a teremtményen belül a termesz által elfogyasztott faanyagból származó cellulózt és lignint bontja le. A cellulóz lebontásakor először szőlőcukor, majd abból ecetsav keletkezik. A lignin esetén közvetlenül ecetsav jön létre.[4] Az esectsav valószínűleg a termesz bélfalán átdiffundál, hogy később megemésztessen.[4]
A Mixotricha kölcsönösen előnyös kapcsolatot hozott létre a termeszben élő baktériumokkal. Összesen négy bakteriális szimbionta ismert. A Mixotrichából hiányzó mitokondrium helyett egy gömbszerű baktériumot találunk, ugyanakkor a belőle származó szervecskék és nukleáris gének még megvannak. Ezek közé tartoznak a hidrogént termelő hidrogenoszómák és mitoszómák.[4]
Ektoszimbionták és mozgás szerkesztés
A felszínén három baktérium alkot telepeket.[9]
A csillók és szőrök valójában két egyedi baktériumfaj. A szőrök egy ősi baktériumcsoport egyedei, ezeket régen Archeozoa néven foglalták össze, de ez az elnevezés mára elavult.[10] Négy csillójuk van, ezek az állatka kormányrúdjaként szolgálnak.[10][11]
A Mixotrichának ugyan van négy ostora elöl, ezeket azonban nem mozgatásra, hanem irányításra használja.[3] A haladását mintegy negyedmillió spirochaeta baktérium biztosítja, ezek a vizsgálatok szerint a treponemák közé tartoznak. Ezek a csavarodott baktériumok a sejt felszínéhez vannak rögzítve, és csillószerű mozgatásukkal hajtják meg a sejtet.[4]
A csillóhullámok hullámhossza 0,1 mm, ami arra utal, hogy van valamiféle kapcsolat közöttük, ami harmonizálja a mozgásukat.[3]
A sejt felszínén ezen túl rendezett mintázatban vannak pálcikaszerű baktériumok is.[12]
Minden egyes spirochaetának van egy-egy konzolnak nevezett rögzítési pontja.[13] Maguk a baktériumok folyamatosan mozognak előre vagy hátrafelé, de rögzülés után már mindannyian ugyanabban az irányban.[4]
A spermasejtek farkának hasonló eredete lehet.[4] Az sem kizárható, hogy a csillók (undulipodia) mindannyian bakteriális eredetűek.[3]
Genom szerkesztés
A teremtménynek összesen öt genomja van, mivel igen közeli szimbiotikus kapcsolatban van négy baktériumfajjal,[14] ezzel kiváló példát szolgáltat az endoszimbiózisra és a beágyazódásra.[4] A felszínén két spirochaeta és egy pálcika alakú, valamint egy belső, emésztést segítő baktérium található, valamint a teremtmény saját sejtmagja együtt adja ezt az ötöt.[4]
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Jean L. Sutherland: Protozoa from Australian Termites. Quarterly Journal of Microscopical Science, Band s2-76, S. 145-173. (Abstract)
- ↑ L. R. Cleveland, A. V. Grimstone: The Fine Structure of the Flagellate Mixotricha paradoxa and Its Associated Micro-Organisms. Proceedings of the Royal Society of London. Series B, Biological Sciences, Band 159, 1964, S. 668-686. doi:10.1098/rspb.1964.0025
- ↑ a b c d e f g h i The Ancestor's Tale (2016). ISBN 978-0544859937
- ↑ a b c d e f g h i Gaia 2: Emergence : The New Science of Becoming, 51–58. o. (1991). ISBN 9780940262409
- ↑ Radek R, Nitsch G (2007. november 1.). „Ectobiotic spirochetes of flagellates from the termite Mastotermes darwiniensis: attachment and cyst formation”. Eur. J. Protistol. 43 (4), 281–94. o. DOI:10.1016/j.ejop.2007.06.004. PMID 17764914.
- ↑ Brugerolle G (2004. október 1.). „Devescovinid features, a remarkable surface cytoskeleton, and epibiotic bacteria revisited in Mixotricha paradoxa, a parabasalid flagellate”. Protoplasma 224 (1–2), 49–59. o. DOI:10.1007/s00709-004-0052-8. PMID 15726809.
- ↑ (2014. április 25.) „Molecular Characterization of Various Trichomonad Species Isolated from Humans and Related Mammals in Indonesia”. The Korean Journal of Parasitology 52 (5), 471–478. o. DOI:10.3347/kjp.2014.52.5.471. PMID 25352694.
- ↑ Molecular Basis of Symbiosis, 76–95. o. (2006. január 10.). ISBN 9783540282105
- ↑ Movement symbiosis2. www.microbiological-garden.net . (Hozzáférés: 2019. május 27.)
- ↑ a b Intestinal Microorganisms of Termites and Other Invertebrates, 261–263. o. (2006). ISBN 9783540281801
- ↑ Movement symbiosis. www.microbiological-garden.net . (Hozzáférés: 2019. május 27.)
- ↑ Beneficial Microorganisms in Multicellular Life Forms, 9. o. (2011. augusztus 30.). ISBN 9783642216800
- ↑ (2007) „The Motility Symbiont of the Termite Gut Flagellate Caduceia versatilis Is a Member of the "Synergistes" Group”. Applied and Environmental Microbiology 73 (19), 6270–6276. o. DOI:10.1128/AEM.00750-07. PMID 17675420.
- ↑ Margulis, Lynn (2001. június 1.). „The Beast with Five Genomes”. Natural History. [2006. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 3.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mixotricha paradoxa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
