Mocsári cankó
A mocsári cankó (Tringa melanoleuca) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tringa melanoleuca (Gmelin, 1789) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mocsári cankó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári cankó témájú médiaállományokat és Mocsári cankó témájú kategóriát. |
Elterjedése, élőhelyeSzerkesztés
A hideg északot kivéve Észak-Amerikában fészkel, telelni Dél-Amerikába vonul. Kóborlásai során eljut Európába is. Sekély vizű tavak és mocsarakhoz közeli fenyőerdők lakója, a telet tópartokon és iszapzátonyokon tölti.
MegjelenéseSzerkesztés
Átlagos testhossza 29-40 centiméter, testtömege 110-250 gramm. Karcsú, hosszúlábú fajta. Csőre vékony és egyenes. Lába sárga színű, farka csíkos.
ÉletmódjaSzerkesztés
Szurkálással szedegeti apró csigákból, kagylókból, rákokból, rovarokból és férgekből álló táplálékát.
SzaporodásaSzerkesztés
Víz közelébe, a talajra rakja mohával és tőzeggel bélelt fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyeken 23 napig kotlik.
ForrásokSzerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 3.)
