Főmenü megnyitása

Mocsáry Sándor

magyar zoológus, entomológus

Mocsáry Sándor (Nagyvárad, 1841. szeptember 27.Budapest, 1915. december 26.) magyar zoológus, entomológus, az MTA levelező tagja, a Ferenc József-rend tisztikeresztese. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Mocsáry”.

Mocsáry Sándor
Mocsáry Sándor arcképe
Mocsáry Sándor arcképe
Életrajzi adatok
Született1841. szeptember 27.
Nagyvárad
Elhunyt1915. december 26. (74 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint
  • entomológus
  • zoológus
Nemzetiség magyar
Iskolái Bécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterület zoológia, entomológia
Kutatási terület hártyásszárnyúak
Akadémiai tagság MTA (levelező, 1884)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsáry Sándor témájú médiaállományokat.

Családja, tanulmányaiSzerkesztés

Nagyváradi gimnáziumi évei után 1859-től a jászóvári premontrei rendbe lépett. Az érettségit 1860-ban Rozsnyón tette le. Hosszú ideig tartó betegsége (TBC) miatt nem tett fogadalmat. 1862-ben kilépett a rendből és szülővárosában jogi tanulmányokat folytatott, majd Bécsben a természettudományi szakot végezte el. Mocsáry Béla író unokatestvére volt.

PályafutásaSzerkesztés

1870. április 27-én a Magyar Nemzeti Múzeum újonnan létrehozott Állattárában kapott segédi státuszt, Frivaldszky János és Karl János mellett kezdett dolgozni, 1882-től kapott segédőri, majd 1910-től igazgatóőri kinevezést. 1914. június 1-jén, nyugdíjazásakor kapta meg az osztályigazgató címet. A Hártyásszárnyúak gyűjteményét ő hozta létre.

MunkásságaSzerkesztés

17 évig folyamatosan gyűjtött az ország területén, de különösen Bihar vármegye faunája érdekelte, kiváltképp a hártyásszárnyúak rendjével foglalkozott. Számos új fajt talált és írt le. A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) gyűjteményében található gyűjtéseinek nagy számú eredménye. Több mint 650 fémdarázs-fajt írt le. Bogarakat is gyűjtött és értékes anyagot szedett össze a Delibláti homokpusztán, Szlavóniában és Erdélyben egyaránt.

“… az ő lankadatlan buzgalmával sikerült elérnie, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum darázs- méh és hangya gyűjteménye most már a világ legnagyobb természetrajzi múzeumainak hasonnemű gyűjteményeivel mind gazdagságra, mind tudományos értékre nézve bátran vetekedhetik, sőt egyes részeiben azokat jóval felül is múlja.” (Csiki Ernő, 1916)

Tudományos egyesületi, társasági tagságaSzerkesztés

  • Az Országos Rovartani Társaság tb. tagja volt.
  • A Szentpétervári Rovartani Társaság tiszteleti tagja volt.
  • Választmányi tagja és egyik jegyzője volt a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • 1884-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
  • 1882-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Vitéz-díját fémdarázs monográfiájáért
  • Tiszteletére a tudósok 1 nemet és több mint 50 rovarfajt neveztek el. (A "Mocsarya" növényevő darázs genust F. W. Konow 1897-ben állította fel. "Mocsayi" alakban 50-nél több rovarfaj neve viseli családi nevét.)
  • 1900. április 4-én királyi tanácsosi címet nyert a tudományosság terén szerzett érdemeiért
  • 1910-ben elnyerte a Ferenc József-rend tiszti keresztjét.

Művei (vázlat)Szerkesztés

  • Természetrajzi szemelvények. Értekezések az állat- és növénytan köréből. Nagyvárad, 1868. (Podhráczky Ferenccel együtt).
  • A magyar fauna másnejű darázsai. Heterogynidae faunae Hungaricae. Budapest, 1880. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények XVIII. Az első monográfia hazánkban a hártyásszárnyú rovarokról).
  • A magyar fauna fémdarázsai. Chrysididae faunae Hungaricae. Budapest, 1882. Két táblával.
  • Literatura Hymenopterorum. Budapest, 1882. (A hártyásszárnyú rovarok világirodalma. Klny. a Természetrajzi Füzetekből.
  • Európai és másföldi új hártyaröptűek. Budapest, 1883. (Értekezések a természettudomány köréből, XIII. 11.).
  • Földünk fémdarázsainak magánrajza. Monographia Chrysidarum orbis terrarum universi. Budapest, 1889. (Két táblával, 733 fajnak a leírása, az előszón kívül latinul van írva. Tízévi tanulmányainak eredménye. Ismertetése: Budapesti Szemle LXI.). A magyar akadémia III-ik osztályának külön kiadványa.
  • A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Hymenoptera. Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kiadta a magyar természettudományi társulat. Budapest, 1897.
  • A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Neuroptera et Pseudo-Neuroptera. Budapest, 1899.
  • Emlékbeszéd Xántus János levelező tagról. Budapest, 1899. (Emlékbeszédek IX. 9. sz.).
 
Mocsáry Sándor sírja a budapesti Kerepesi temetőben (29/1-1-28). Gerenday-cég kivitelezésében.

Több mint 200 értekezése, cikke a következő folyóiratokban és hírlapokban jelent meg:

  • Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai, 1870.
  • A biharmegyei orvos-gyógyszerész és természettudományi egylet Évkönyvei, 1871.
  • Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1872-1883
  • Nagyvárad, 1874-1875
  • A nagy-szebeni Verhandlungen, 1874.
  • Fővárosi Lapok, 1875-1877
  • Természettudományi Közlöny, 1875-1901
  • Természettudományi Szemle, 1875-1876
  • A Természet, 1876-1878,
  • Vasárnapi Ujság, 1876.
  • Orvos-természettudományi Szemle, 1876.
  • Budapesti Bazár, 1876.
  • Természetrajzi Füzetek, 1877-1902
  • Petites nouvelles Entomologiques, Paris 1877-1889
  • Tijdschrift voor Entomologie, Sgravenshage 1877-78.
  • Rovartani Lapok, 1884-1913.
  • Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1903-1914.
  • Archívum Zoologicum, 1909.

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Mocsáry Sándor. In: Természettudományi Társaság Évkönyve, 1940.
  • Csiki Ernő: Mocsáry Sándor. In: Rovartani Lapok 1910. 17. évf. 162-175.
  • Csiki Ernő: Mocsáry Sándor (1841-1915). In: Rovartani Lapok 1916. 23. évf. 1-2. füz. 2-7. old.
  • Mocsáry Sándor: Hogyan lettem entomológus? In: Rovartani Lapok, 1912. 19. évf. 81-113.
  • Móczár László: Mocsáry Sándor és a Természettudományi Múzeum Hymenoptera Gűjteménye. In: Állattani Közlemények, 1967. 54. évf. 89-97 I-II. tábla 1-3. fénykép
  • Papp Jenő: Mocsáry Sándor. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. 619–620. o. ISBN 963-86222-4-5
  • Móczár László: Mocsáry Sándor (1841-1915). In: Élő Világ 2003. 50. szám, 30. 1-2 fénykép
  • Szelei László: Mocsáry Sándor. In: Tudomány és mezőgazdaság, 9., 1971. 6. szám 97-99. oldal
  • Mocsáry Sándor kitüntetése. A Természet 1900. VI. 1. (1-3. old.) Online