Mogyorómál

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 18.

Mogyorómál (1890-ig Slaska, szlovákul: Slaská) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Mogyorómál (Slaská)
Mogyorómál zászlaja
Mogyorómál zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1454
PolgármesterDaniel Gelien
Irányítószám966 22
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség511 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság395 m
Terület16,00 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 26″, k. h. 18° 50′ 06″48.657200°N 18.834900°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 26″, k. h. 18° 50′ 06″48.657200°N 18.834900°E
Mogyorómál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyorómál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamszentkereszttől 8 km-re északra, a Slaska-patak völgyében fekszik.

Története

szerkesztés

1454-ben „Szilezka" néven említik először, ekkor már állt Szent Gál tiszteletére szentelt temploma. Az esztergomi érsekség faluja volt. 1573-ban 3 adózó portája létezett. 1601-ben 52 ház állt a faluban. 1715-ben malom, kocsma állt a településen, ahol 38 adózó jobbágy, valamint 3 kézműves élt. 1828-ban 69 házát 475-en lakták. A 19. században gőzmalom épült a községben. Lakói földművesek, favágók voltak.

Vályi András szerint: „SZLASZKA. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ B. Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Lutillához nem meszsze; határja is hozzá hasonlító."[2]

Fényes Elek szerint: „Szlaszka, tót falu, Bars vmegyében, hegyes vidéken, szép erdővel, fűrészmalommal, 583 kath. lak., és paroch. templommal. Birja a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz 7 óra."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Mogyorómál, a körmöczbányai hegyekben fekvő tót kisközség, 551 róm. kath. vallású lakossal. Azelőtt Slaska, Szlaska és Salaska változatokban találjuk a község nevét, mely utóbbi szó szállást jelent. A szomszédos községek Leskovec-nek nevezték, mivel kovaköves talajában a mogyoró jól terem és határa tele van kisebb-nagyobb mogyorófa-ligetekkel. 1454-ben Szilzka néven találjuk említve. Földesura hajdan az esztergomi érsek volt, azután pedig a beszterczebányai püspök. Egyházát az 1694-iki canonica visitatio már mint régit említi. Ez a templom azonban részben elpusztult és 1654-ben építették fel újra. A mult század elején a községben fűrészmalom volt. Határában kénesforrás van, melynek vize a parádiéhoz hasonló, ezenkivül van malomkőbányája, mely 1872 óta áll üzemben. A község postája, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 646, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 470 lakosából 459 szlovák volt.

2011-ben 466 lakosából 403 szlovák volt.

Nevezetességei

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés