Moholy-Nagy László
Moholy-Nagy László (1909-ig Weisz)[14] (Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, 1946. november 24.) magyarországi zsidó születésű fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője. Könyveket és cikkeket is írt.
Moholy-Nagy László | |
Született | Weisz László 1895. július 20.[1][2][3][4][5] Bácsborsód[6][7] |
Elhunyt | 1946. november 24. (51 évesen)[8][6][2][3][4] Chicago[9][6][10][11] |
Álneve |
|
Állampolgársága | |
Házastársa |
|
Gyermekei | Hattula Moholy-Nagy |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Halál oka | leukémia |
Sírhelye | Graceland Cemetery[11] |
Moholy-Nagy László aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Moholy-Nagy László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vezetéknevének ejtése: moholi-nagy [ˈmoholiˌnɒɟ][15]
Fiatalkora
szerkesztésWeisz Lászlóként zsidó családban született.[16] Miután édesapja, Weisz Lipót az ő születése idején elhagyta a családot, 1910-ben nagybátyja, dr. Nagy Gusztáv pártfogásába vette őket.
Ő és testvérei is Moholra, majd 1905-ben Szegedre költöztek, ahol az Állami Főgimnáziumba íratták (melyben Babits Mihály is tanította).
Vezetéknevüket – 1910-ben, nagybátyjuk (Nagy Gusztáv) tiszteletére – ő és testvérei a Nagyra változtatták. Később a "Moholy"-t adta még a vezetéknevéhez.
Első művészi próbálkozásai sikeresnek bizonyultak, 1913-ban a Szegedi Napló leközölte néhány költeményét. Érettségi után Budapestre költözött, ahol jogot kezdett tanulni, de a világháború közbeszólt.
1916-ban tüzérségi megfigyelőnek sorozták be a Magyar Királyi Hadseregbe. A keleti frontra vezényelték, ahol több száz rajzot készített a frontélet mindennapjairól; mappalapokra, tábori levelezőlapokra, melyeket kezdetben a frontról, majd miután 1917-ben megsebesült, az odesszai katonai kórházból küldözgetett haza.
1918-ban leszerelt, s hazatért Budapestre folytatni jogi tanulmányait, de záróvizsgáit már nem tette le, a félév végén otthagyta az egyetemet. Még abban az évben mutatkozott be először a nagyközönség előtt, műveit a Hadviselt Művészek című kiállítás keretében állították ki.
Ebben az időben a festészet mellett a Jelenkor című újságba is írogatott.
Emigrációban Európában
szerkesztés1919 márciusában ő is aláírta a magyar aktivisták közös forradalmi nyilatkozatát, de a Tanácsköztársaság eseményeiben nem vett részt. Időközben ismét nevet változtatott, vezetékneve elé odabiggyesztette szeretett nagybátyja lakóhelyének, Moholnak a nevét is, így innentől kezdve rajzait, festményeit és egyéb műveit már a „Moholy-Nagy” szignóval látta el. A kommün bukása után, a retorzióktól tartva Bécsbe menekült, ahol hamarosan csatlakozott Kassákhoz és a többi emigráns magyar művészhez, íróhoz, velük együtt utazott tovább Berlinbe, 1920 elején.
1920 áprilisában ott ismerkedett meg Lucia Schultzcal, későbbi feleségével, ő vezette be a fotográfia művészi világába. 1921-ben házasodtak össze.
1922 februárjában a Der Sturm galériában Péri Lászlóval közösen rendezett kiállítása zajos sikert aratott, neve hamar ismertté vált szerte a városban és az országban. Szintén ebben az évben jelent meg Kassákkal közösen szerkesztett írása, az Új művészek könyve. Moholy-Nagy művészeti illusztrációs anyaggal látta el Kassák Lajost és Kállai Ernőt a Ma, Tett, Die Aktion, Der Sturm folyóiratokban.
Sikerének tudható be, hogy Walter Gropius őt kérte fel 1923-ban a távozó Johannes Itten helyére a weimari Bauhaus oktatói közé. Olyan művészek közé került, mint Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Oskar Schlemmer, és bár mellettük ő ismeretlennek számított, mégis a Bauhaus eszmeiségének egyik védjegyévé vált. 1921 és 1928 között két könyvet is írt, Festészet, fényképészet, film (1925) valamint Az anyagtól az építészetig (1927) címmel, illetve a Bauhaus színháza című kötet társszerzője is volt.
1928 mozgalmas év volt az életében, Walter Gropiusszal együtt otthagyta a Bauhaust, elvált feleségétől, és visszaköltözött Berlinbe, ahol fotográfiai, tipográfiai és reklámgrafikai munkákat vállalt, miközben színházi díszleteket is tervezett (Hoffmann meséi, Berlini kalmár, Pillangókisasszony), szabadidejében pedig fény-alakítási problémákkal foglalkozott.
1929-ben belekóstolt a filmezésbe, leforgatta élete első nagyobb lélegzetű filmjét Marseille, régi kikötő címen. 1931-ben a fény-alakítási problémák mintegy megoldásaként alkotja meg a fény-tér-modulátort (Lichtrequisit), ami egy kinetikus plasztika, fém és műanyag szobor – a rá vetülő fény pedig a környező falakon színes fényjátékot teremt. Ez ihlette Fekete-fehér-szürke (1932) és a Nagyvárosi cigányok (1932) című filmjeit is.
1931 végén ismerte meg Sybille Pietzscht, akivel 1933-ban házasodtak össze, első lányuk, Hattula is ebben az évben született. A nácizmus előretörése miatt 1934-ben Amszterdamba költöztek, ahol Moholy-Nagy egy helyi nyomda tipográfiai tanácsadójaként helyezkedett el. A munkahelyén foglalkozott életében először színes fotográfiával. Második lánya, Claudia már ott született.
Mivel nem érezték túlzottan jól magukat, 1935 májusában Londonba költöztek tovább, ahol már egy sokkal izgalmasabb élet várta. A design szinte minden területén kipróbálta magát, a kirakattervezéstől egészen a filmdíszlet-tervezésig (a szintén magyar származású Korda Sándor Eljövendő dolgok c. filmjéhez) mindenbe belekóstolt, miközben három fotóalbuma is megjelent.
1936-ban az egyik aláírója volt Tamkó Sirató Károly Dimenzionista manifesztumának.
New Bauhaus
szerkesztés1937 nyarán Gropius javaslatára felkérték az időközben a tengerentúlra áttelepült Bauhaus-iskola, új nevén a New Bauhaus irányítására. Júliusban költöztek át Amerikába, a főiskola 1937 októberében nyitotta meg kapuit Chicagóban.
Korábbi aggodalmai 1938-ban beigazolódtak, amikor alkotásai „elfajzott művészetnek” minősültek és az összes német galériából és múzeumból eltávolították őket.
1939-ben Moholy-Nagy néhány munkatársával, komoly tőke nélkül alapította meg a School of Design intézetet szintén Chicagóban, amely Institute of Design néven 1944-ben főiskolai rangra emelkedett. Az intézménynek egészen két évvel később bekövetkezett haláláig vezetője volt.
Több rosszullét után 1945-ben került először kórházba, ahol az orvosok leukémiát diagnosztizáltak nála. Mivel a kor még nem ismert semmiféle gyógymódot a betegség leküzdésére, alig több mint egy évvel a szintén leukémiában megbetegedett Bartók Béla halála után, 1946. november 24-én ő is elhunyt. Hamvait Chicagóban temették el, sírja felett Walter Gropius mondott gyászbeszédet.
1947-ben Vision in Motion címmel megjelent posztumusz munkája pedagógiai programjának, művészeti célkitűzéseinek összességét foglalja magában.
Emlékezete
szerkesztés- Emléktáblája áll Londonban, Szegeden és Adán.
- 2006-ban a 125 éves Magyar Iparművészeti Egyetem fölvette a nevét és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működik tovább. Ugyanitt díjat neveztek el róla: Moholy-Nagy-díj.
Kötetei
szerkesztés- Új művészek könyve; szerk. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László; J. Fischer, Wien, 1922
- Molnár Farkas munkái. 1923-1933; bev. Moholy-Nagy László; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Új építés)
- Az anyagtól az építészetig; ford. Mándy Stefánia, utószó Otto Stelzer, Hans M. Wingler, Vámossy Ferenc; Corvina, Bp., 1973
- Új művészek könyve; szerk. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, utószó Körner Éva; hasonmás kiad. 1922; Magyar Helikon–Corvina, Bp, 1977
- Festészet, fényképészet, film; utószó Otto Stelzer, magyar utószó Bíró Yvette, ford. Mándy Stefánia; Corvina, Bp., 1978
- Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkas: A Bauhaus színháza; utószó Walter Gropius, magyar utószó Kocsis Rózsa, ford. Kemény István; Corvina, Bp., 1978
- A festékektől a fényig; Kriterion, Bukarest, 1979 (Téka)
- 100 fotó; szerk. Kolta Magdolna, szöveg Hattula Moholy-Nagy, Kincses Károly; Magyar Fotográfiai Múzeum–Pelikán, Kecskemét–Bp., 1995 (A magyar fotográfia történetéből)
- Látás mozgásban; szerk. Beke László et al.; Műcsarnok–Intermedia, Bp., 1996
- Új viszonylatok; szerk. Kürti Emese; Ludwig Múzeum Baráti Köre Egyesület, Bp., 2011
Képek: Veszprém, László-Galéria
szerkesztés-
Fotó 01.
-
Fotó 41.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b László Moholy-Nagy (holland nyelven)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мохой-Надь Ласло, 2015. szeptember 28.
- ↑ http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1187-moholy-nagy-laszlo, 2023. május 7.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ a b The Other Interface. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 27.)
- ↑ https://moholy-nagy.org/chronology/
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1909. évi 151070. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1909. év 42. oldal 40. sor.
- ↑ OH. 1074. o., Mohojnagy (Láng Attila D.)
- ↑ Chilvers, Ian & Glaves-Smith, John eds., Dictionary of Modern and Contemporary Art , Oxford: Oxford University Press, 2009. pp. 471–472
Források és irodalom
szerkesztés- szerk. Kontha Sándor: Magyar művészet 1919–1945. Budapest: Akadémiai. 1985. 327–367. o. ISBN 963-05-2542-9 1-2. kötet
- Dercsényi D – Zádor A: Kis magyar művészettörténet. Budapest: Képzőműv. A. 1980. ISBN 963-05-3240-9, ISBN 963-336-128-1
- Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
- Enciklopédia Hungarica (Britannica). 2005. CD verzió
- Mezei Ottó: Molnár Farkas. Budapest: Akadémiai. 1987. = Architektúra, ISBN 963-05-4327-3
- Forgács Éva: Bauhaus. Pécs: Jelenkor. 2010. ISBN 978 963 676 489 0
- Magdalena Droste: Bauhaus 1919–1933. Bauhaus Archiv. Köln: Taschen; Budapest: Vince. 2003. ISBN 3-8228-2584-0
- Magdalena Droste: Bauhaus 1919–1933: Reform und Avantgarde. Köln: Taschen. 2006. ISBN 3-8228-2222-1
- Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet. Budapest: Műszaki. 1961. ETO 72 036
- Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät: Der Kunst des 20. Jahrhunderts. München: R. Piper & Co. Verlag. 1957.
- M. Wingler: Das Bauhaus. Berlin: (kiadó nélkül). 1962.
- Moholy-Nagy László munkássága; életrajz Beke László, Corvina, Bp., 1980 (Fotóművészeti kiskönyvtár)
- Fotogramok. 1996. április 18–május 19., Ernst Múzeum, Budapest; katalógusszerk., kiállításrend. Timár Katalin; Műcsarnok, Bp., 1996
- Kincses Károly: Mérték. Brassai, Capa, Kertész, Munkácsi, Moholy; Magyar Fotóművészek Szövetsége–Magyar Fotográfiai Múzeum, Bp.–Kecskemét, 2006 (A magyar fotográfia történetéből)
- Természet és technika. Az újraértelmezett Moholy-Nagy, 1916–1923. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2007. december 20–2008. március 31. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2008. április 24–2008. augusztus 24.; tan., kiállításrend. Botár Olivér; Janus Pannonius Múzeum–Vince, Pécs–Bp., 2007
- Modernizmus 2, 1917–1960. Moholy-Nagy & André Kertész; szerk. Baranyai Judit, Erdész László, Makláry Kálmán; Erdész & Makláry Fine Arts Gallery, Bp., 2007
- Eyewitness. Hungarian photography in the twentieth century. Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi. Royal Academy of Arts, London, 30 June – 2 October 2011; szerk. Baki Péter, Colin Ford, közrem. George Szirtes; Royal Academy of Arts, London, 2011
- Moholy-Nagy László. The art of light. Ludwig Múzeum, 2011. 06. 09 – 09. 25.; kurátor Oliva María Rubio, szerk. Oltai Kata; Ludwig Múzeum, Bp., 2011
- Bauhaus lab – Budapest. Film workshop; szerk. Kozma Éva, Peternák Miklós; C³ Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány, Bp., 2009
- Szabó Tamás: Képek és hátterek. Moholy-Nagy László a Nagyalföldön, 1895–1919; Múzeumi Tudományért Alapítvány, Szeged, 2021
Külső hivatkozások
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
- Bolivar Gaudin
- Bauhaus (Bauhaus hatások a magyar építészetben c. fejezet is)
- CIAM (A CIAM magyar csoportja c. fejezet)