Moholy-Nagy László

(1895–1946) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező

Moholy-Nagy László (1909-ig Weisz)[13] (Bácsborsód, 1895. július 20.Chicago, 1946. november 24.) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője. Vezetéknevének ejtése: moholi-nagy [ˈmoholiˌnɒɟ][14]

Moholy-Nagy László
Született Weisz László
1895. július 20.[1][2][3][4][5]
Bácsborsód[6][7]
Elhunyt 1946. november 24. (51 évesen)[8][6][2][3][4]
Chicago[9][6]
Álneve
  • Nagy, Ladislaus Moholy-
  • de Nagy
  • Laszlo
Állampolgársága
Házastársa
  • Sibyl Moholy-Nagy (1932–1946)
  • Lucia Moholy (1921–1929)
Gyermekei Hattula Moholy-Nagy
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Halál okaleukémia
Sírhelye Graceland Cemetery[12]

Moholy-Nagy László aláírása
Moholy-Nagy László aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Moholy-Nagy László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fiatalkora szerkesztés

Miután édesapja, Weisz Lipót az ő születése idején elhagyta a családot, 1910-ben nagybátyja, dr. Nagy Gusztáv pártfogásába vette őket.

Ő és testvérei is Moholra, majd 1905-ben Szegedre költöztek, ahol az Állami Főgimnáziumba íratták (melyben Babits Mihály is tanította).

Vezetéknevüket – 1910-ben, nagybátyjuk tiszteletére – ő és testvérei Nagyra változtatták.

Első művészi próbálkozásai sikeresnek bizonyultak, 1913-ban a Szegedi Napló leközölte néhány költeményét. Érettségi után Budapestre költözött, ahol jogot kezdett tanulni, de a világháború közbeszólt.

1916-ban tüzérségi megfigyelőnek sorozták be a Magyar Királyi Hadseregbe. A keleti frontra vezényelték, ahol több száz rajzot készített a frontélet mindennapjairól; mappalapokra, tábori levelezőlapokra, melyeket kezdetben a frontról, majd miután 1917-ben megsebesült, az odesszai katonai kórházból küldözgetett haza.

1918-ban leszerelt, s hazatért Budapestre folytatni jogi tanulmányait, de záróvizsgáit már nem tette le, a félév végén otthagyta az egyetemet. Még abban az évben mutatkozott be először a nagyközönség előtt, műveit a Hadviselt Művészek című kiállítás keretében állították ki.

Ebben az időben a festészet mellett a Jelenkor című újságba is írogatott.

Emigrációban Európában szerkesztés

1919 márciusában ő is aláírta a magyar aktivisták közös forradalmi nyilatkozatát, de a Tanácsköztársaság eseményeiben nem vett részt. Időközben ismét nevet változtatott, vezetékneve elé odabiggyesztette szeretett nagybátyja lakóhelyének, Moholnak a nevét is, így innentől kezdve rajzait, festményeit és egyéb műveit már a „Moholy-Nagy” szignóval látta el. A kommün bukása után, a retorzióktól tartva Bécsbe menekült, ahol hamarosan csatlakozott Kassákhoz és a többi emigráns magyar művészhez, íróhoz, velük együtt utazott tovább Berlinbe, 1920 elején.

1920 áprilisában ott ismerkedett meg Lucia Schultzcal, későbbi feleségével, ő vezette be a fotográfia művészi világába. 1921-ben házasodtak össze.

1922 februárjában a Der Sturm galériában Péri Lászlóval közösen rendezett kiállítása zajos sikert aratott, neve hamar ismertté vált szerte a városban és az országban. Szintén ebben az évben jelent meg Kassákkal közösen szerkesztett írása, az Új művészek könyve. Moholy-Nagy művészeti illusztrációs anyaggal látta el Kassák Lajost és Kállai Ernőt a Ma, Tett, Die Aktion, Der Sturm folyóiratokban.

Sikerének tudható be, hogy Walter Gropius őt kérte fel 1923-ban a távozó Johannes Itten helyére a weimari Bauhaus oktatói közé. Olyan művészek közé került, mint Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Oskar Schlemmer, és bár mellettük ő ismeretlennek számított, mégis a Bauhaus eszmeiségének egyik védjegyévé vált. 1921 és 1928 között két könyvet is írt, Festészet, fényképészet, film (1925) valamint Az anyagtól az építészetig (1927) címmel, illetve a Bauhaus színháza című kötet társszerzője is volt.

1928 mozgalmas év volt az életében, Walter Gropiusszal együtt otthagyta a Bauhaust, elvált feleségétől, és visszaköltözött Berlinbe, ahol fotográfiai, tipográfiai és reklámgrafikai munkákat vállalt, miközben színházi díszleteket is tervezett (Hoffmann meséi, Berlini kalmár, Pillangókisasszony), szabadidejében pedig fény-alakítási problémákkal foglalkozott.

1929-ben belekóstolt a filmezésbe, leforgatta élete első nagyobb lélegzetű filmjét Marseille, régi kikötő címen. 1931-ben a fény-alakítási problémák mintegy megoldásaként alkotja meg a fény-tér-modulátort (Lichtrequisit), ami egy kinetikus plasztika, fém és műanyag szobor – a rá vetülő fény pedig a környező falakon színes fényjátékot teremt. Ez ihlette Fekete-fehér-szürke (1932) és a Nagyvárosi cigányok (1932) című filmjeit is.

1931 végén ismerte meg Sybille Pietzscht, akivel 1933-ban házasodtak össze, első lányuk, Hattula is ebben az évben született. A nácizmus előretörése miatt 1934-ben Amszterdamba költöztek, ahol Moholy-Nagy egy helyi nyomda tipográfiai tanácsadójaként helyezkedett el. A munkahelyén foglalkozott életében először színes fotográfiával. Második lánya, Claudia már ott született.

Mivel nem érezték túlzottan jól magukat, 1935 májusában Londonba költöztek tovább, ahol már egy sokkal izgalmasabb élet várta. A design szinte minden területén kipróbálta magát, a kirakattervezéstől egészen a filmdíszlet-tervezésig (a szintén magyar származású Korda Sándor Eljövendő dolgok c. filmjéhez) mindenbe belekóstolt, miközben három fotóalbuma is megjelent.

1936-ban az egyik aláírója volt Tamkó Sirató Károly Dimenzionista manifesztumának.

New Bauhaus szerkesztés

1937 nyarán Gropius javaslatára felkérték az időközben a tengerentúlra áttelepült Bauhaus-iskola, új nevén a New Bauhaus irányítására. Júliusban költöztek át Amerikába, a főiskola 1937 októberében nyitotta meg kapuit Chicagóban.

Korábbi aggodalmai 1938-ban beigazolódtak, amikor alkotásai „elfajzott művészetnek” minősültek és az összes német galériából és múzeumból eltávolították őket.

1939-ben Moholy-Nagy néhány munkatársával, komoly tőke nélkül alapította meg a School of Design intézetet szintén Chicagóban, amely Institute of Design néven 1944-ben főiskolai rangra emelkedett. Az intézménynek egészen két évvel később bekövetkezett haláláig vezetője volt.

Több rosszullét után 1945-ben került először kórházba, ahol az orvosok leukémiát diagnosztizáltak nála. Mivel a kor még nem ismert semmiféle gyógymódot a betegség leküzdésére, alig több mint egy évvel a szintén leukémiában megbetegedett Bartók Béla halála után, 1946. november 24-én ő is elhunyt. Hamvait Chicagóban temették el, sírja felett Walter Gropius mondott gyászbeszédet.

1947-ben Vision in Motion címmel megjelent posztumusz munkája pedagógiai programjának, művészeti célkitűzéseinek összességét foglalja magában.

Emlékezete szerkesztés

 
Sírja Chicagoban
 
Emléktáblája Londonban (Walter Gropius és Breuer Marcell neve is szerepel rajta

Kötetei szerkesztés

  • Új művészek könyve; szerk. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László; J. Fischer, Wien, 1922
  • Molnár Farkas munkái. 1923-1933; bev. Moholy-Nagy László; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Új építés)
  • Az anyagtól az építészetig; ford. Mándy Stefánia, utószó Otto Stelzer, Hans M. Wingler, Vámossy Ferenc; Corvina, Bp., 1973
  • Új művészek könyve; szerk. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, utószó Körner Éva; hasonmás kiad. 1922; Magyar Helikon–Corvina, Bp, 1977
  • Festészet, fényképészet, film; utószó Otto Stelzer, magyar utószó Bíró Yvette, ford. Mándy Stefánia; Corvina, Bp., 1978
  • Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkas: A Bauhaus színháza; utószó Walter Gropius, magyar utószó Kocsis Rózsa, ford. Kemény István; Corvina, Bp., 1978
  • A festékektől a fényig; Kriterion, Bukarest, 1979 (Téka)
  • 100 fotó; szerk. Kolta Magdolna, szöveg Hattula Moholy-Nagy, Kincses Károly; Magyar Fotográfiai Múzeum–Pelikán, Kecskemét–Bp., 1995 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Látás mozgásban; szerk. Beke László et al.; Műcsarnok–Intermedia, Bp., 1996
  • Új viszonylatok; szerk. Kürti Emese; Ludwig Múzeum Baráti Köre Egyesület, Bp., 2011

Képek: Veszprém, László-Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b László Moholy-Nagy (holland nyelven)
  4. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мохой-Надь Ласло, 2015. szeptember 28.
  7. http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1187-moholy-nagy-laszlo, 2023. május 7.
  8. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  9. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  10. https://moholy-nagy.org/chronology/
  11. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  12. Find a Grave (angol nyelven)
  13. A Belügyminisztérium 1909. évi 151070. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1909. év 42. oldal 40. sor.
  14. OH. 1074. o., Mohojnagy (Láng Attila D.)

Források és irodalom szerkesztés

  • szerk. Kontha Sándor: Magyar művészet 1919–1945. Budapest: Akadémiai. 1985. 327–367. o. ISBN 963-05-2542-9 1-2. kötet  
  • Dercsényi D – Zádor A: Kis magyar művészettörténet. Budapest: Képzőműv. A. 1980. ISBN 963-05-3240-9, ISBN 963-336-128-1  
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Enciklopédia Hungarica (Britannica). 2005. CD verzió  
  • Mezei Ottó: Molnár Farkas. Budapest: Akadémiai. 1987. = Architektúra, ISBN 963-05-4327-3  
  • Forgács Éva: Bauhaus. Pécs: Jelenkor. 2010. ISBN 978 963 676 489 0  
  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919–1933. Bauhaus Archiv. Köln: Taschen; Budapest: Vince. 2003. ISBN 3-8228-2584-0  
  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919–1933: Reform und Avantgarde. Köln: Taschen. 2006. ISBN 3-8228-2222-1  
  • Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet. Budapest: Műszaki. 1961. ETO 72 036  
  • Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät: Der Kunst des 20. Jahrhunderts. München: R. Piper & Co. Verlag. 1957.  
  • M. Wingler: Das Bauhaus. Berlin: (kiadó nélkül). 1962.  
  • Moholy-Nagy László munkássága; életrajz Beke László, Corvina, Bp., 1980 (Fotóművészeti kiskönyvtár)
  • Fotogramok. 1996. április 18–május 19., Ernst Múzeum, Budapest; katalógusszerk., kiállításrend. Timár Katalin; Műcsarnok, Bp., 1996
  • Kincses Károly: Mérték. Brassai, Capa, Kertész, Munkácsi, Moholy; Magyar Fotóművészek Szövetsége–Magyar Fotográfiai Múzeum, Bp.–Kecskemét, 2006 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Természet és technika. Az újraértelmezett Moholy-Nagy, 1916–1923. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2007. december 20–2008. március 31. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2008. április 24–2008. augusztus 24.; tan., kiállításrend. Botár Olivér; Janus Pannonius Múzeum–Vince, Pécs–Bp., 2007
  • Modernizmus 2, 1917–1960. Moholy-Nagy & André Kertész; szerk. Baranyai Judit, Erdész László, Makláry Kálmán; Erdész & Makláry Fine Arts Gallery, Bp., 2007
  • Eyewitness. Hungarian photography in the twentieth century. Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi. Royal Academy of Arts, London, 30 June – 2 October 2011; szerk. Baki Péter, Colin Ford, közrem. George Szirtes; Royal Academy of Arts, London, 2011
  • Moholy-Nagy László. The art of light. Ludwig Múzeum, 2011. 06. 09 – 09. 25.; kurátor Oliva María Rubio, szerk. Oltai Kata; Ludwig Múzeum, Bp., 2011
  • Bauhaus lab – Budapest. Film workshop; szerk. Kozma Éva, Peternák Miklós; C³ Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány, Bp., 2009

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés