Moldova földrajza

Moldova a Kelet-európai-síkvidéken található, Romániával (683 km) és Ukrajnával (1202 km) határos. Területe 33 851 km², szárazföldi határainak hossza 1885 km. Az országot két folyó, keleten a Dnyeszter, nyugaton a Prut határolja, utóbbi az ország természetes határa is Romániával.

Moldova földrajza
é. sz. 47° 15′ 00″, k. h. 28° 31′ 00″47.25, 28.516667
Kontinens	Európa
Szubrégió	Kelet-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés	140
Teljes terület	33851 km²
Vízterület	960 km² (2,84 %)
Partvonal	0 km
Szárazföldi határ	1 885 km
Környező országok	Románia, Ukrajna
Tengeri terület	0 km
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont	Bălănești-domb, 430 m
Legalacsonyabb pont	Dnyeszter, 2 m
Leghosszabb folyó	Dnyeszter km
Legnagyobb szárazföldi vízfelület	Dubosari-víztározó, 67,5 km²
Használatban levő terület
Megművelhető terület	55,1 %
Állandó termőföld	9,1 %
Állandó legelő	10,7 %
Erdő, erdős terület	11,9 %
Egyéb terület	13,2 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat	mérsékelt kontinentális
Domborzat	síkságok, dombságok
Természeti kincsek	homok, sóder, gipsz, mészkő, foszforit, lignit
Természeti veszélyek	földcsuszamlás
Környezeti problémák	légszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés
Források: CIA World Factbook
A Wikimédia Commons tartalmaz Moldova földrajza témájú médiaállományokat.

Domborzata

Moldova a Kárpátok lábánál fekszik, területének nagy része dombos hátság, melynek átlagmagassága 147 méter. Legmagasabb pontja a Corneşti-dombokhoz tartozó Bălănești-domb, 430 méterrel. Az ország északi részén húzódik a Bălți-sztyeppe, 150–200 méteres átlagmagassággal. Keleti részére átnyúlik Ukrajnából a Podóliai-hátság.

Vízrajza

Folyói délre tartanak és a Fekete-tengerbe torkollanak. Csupán nyolc folyó hossza éri el a 100 km-t. A fő folyó, a Dnyeszter egész évben hajózható, enyhe teleken egyáltalán nem fagy be. A második legnagyobb folyó, a Prut a Dunába torkollik. Az ország gazdag rétegvizekben, több mint 2000 természetes forrás található itt.

Talajtakaró

Az ország talajtakarója változatos és termékeny, az ország háromnegyedét fekete csernozjom borítja. Ezen kívül megtalálható a szürke és barna erdőtalaj, az ártereket pedig alluviális talaj borítja. A Prut alsó szakaszára szikesedés és mocsarak a jellemzőek. A műtrágyázás, a gyomirtózás és a rovarirtó szerek túlzott használata miatt a talaj és a talajvíz erősen szennyezett.

Éghajlata

Moldova éghajlata mérsékelt kontinentális, a nyarak melegek és hosszúak, az átlaghőmérséklet ilyenkor 20 °C körüli. A telek viszonylag enyhék és szárazak, a januári átlaghőmérséklet -4 °C. Északon 600 mm a csapadék évi szintje, délen 400 mm körüli, de nagyon változóak az értékek, nem ritkák a hosszú, száraz időszakok. A legtöbb csapadék kora nyáron és októberben hullik. A szél iránya általában északnyugati vagy délkeleti.

Élővilága

Moldovában több mint 1500 növényfaj él, a leggyakoribb fafajták a gyertyán és a tölgy, de jellemző még a hárs, a juhar, a vadkörte és a vadcseresznye. Az Ichel és a Bâcu folyók forrásánál bükkerdőket találni. A szyteppéket egykoron jórészt fűfélék borították, ma már megművelt területek.

Az ország állatvilága változatos, élnek itt vaddisznók, farkasok, borzok, vadmacskák, hermelinek, nyestek, görények. Kereskedelmi szempontból fontos állatok az európai őz, a nyúl, a róka és a pézsmapocok. Sikerrel telepítették be az országba a szibériai őzet, az európai dámvadat és a pettyes szarvast. A madárfajok közül elterjedt a nyári lúd, a tőkés réce, a gém, a rétisas, az erdei pacsirta, a szajkó, az énekes rigó, a fekete rigó, a vágómadárfélék, az erdei fülesbagoly. A halak közül gyakori a ponty (tenyésztik), a sügér, a keszeg, a vágó durbincs és a csuka.

Galéria

• 
  Dombok Arioneștinél
• 
  A táj Pășcăuținál
• 
  A Dnyeszter Moldovában