Monetáris Tanács
| Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A Monetáris Tanács a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve bizonyos törvényben meghatározott feladatok tekintetében, amelyek közül a legfontosabb a független jegybank kamatainak meghatározása az árstabilitás mint fő cél védelme érdekében.
Nevének rövidítése néha MPC, ami onnan ered, hogy az azonos feladatú testületek angol nyelvű megnevezése a világban sok helyen Monetary Policy Council, azaz "Monetáris Politikai Tanács".
Az MNB-kamatok meghatározásán keresztül a Tanácsnak jelentős szerepe van a gazdaságban, hiszen a jegybanki kamatok befolyásolják a forint árfolyamát és kevésbé közvetlen módon a kereskedelmi bankok hitel- és betéti kamatait. A Monetáris Tanács határozza meg az inflációs célokat, illetve a forint árfolyamrendszerét is, mindkettőt a kormánnyal közösen.
Jelenleg (2019 július) 9 tagú.
Tartalomjegyzék
Működési rendjeSzerkesztés
A Tanács a törvény szerint havonta legalább kétszer ülésezik. Az elmúlt években ezt többnyire előre bejelentett rendben tették és a kamatokról csak a havi második ülés döntött. Rendkívüli ülést az MNB alapszabálya szerint bármikor tarthat a testület: ezt az elnök hívja össze és vezeti le, de bármely tag kezdeményezheti. Rendkívüli ülésekre legutóbb a globális és hazai válság okozta piaci turbulenciák közepette, 2008 utolsó negyedévében, illetve 2009 februárjában került sor, ezeken kamatdöntések is születtek. (Októberben a Tanács 3 százalékponttal emelte kamatait.)
A tagok megbízatása hat évre szól. Ugyanilyen hosszú időszakra nevezik ki az MNB elnökét és alelnökeit is.
A testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége jelen van. A 2004-ben elfogadott törvénymódosítás alapján 9-11 tagú (bár átmenetileg évekig 13 tagú volt).
A Monetáris Tanács álláspontját az elnök, vagy távollétében a Tanács elnökhelyettese kommunikálja nyilvánosan. Ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy a tagok saját véleményüket nyilvánosan elmondják és ezt gyakran meg is teszik.
Az MNB kommunikációjának egyre nyíltabbá válásával 2005-től a Tanács havonta publikálja kamatdöntő üléseinek rövidített jegyzőkönyvét és azt is, melyik tag hogyan szavazott az ülésen.
A testület elnökhelyettesét évente, az év első ülésén a tagok választják. Az eddigiekben az elnökhelyettes mindig az MNB alelnöke volt.
TörténeteSzerkesztés
A Monetáris Tanácsot a 2001. június 19-én elfogadott új jegybanktörvény hozta létre, amely növelte a jegybank függetlenségét és módosította döntéshozatali mechanizmusát.[1] Elődje, a jegybanktanács nem volt valódi döntéshozó szerv. A Monetáris Tanács szótöbbséggel hozza meg határozatait, szavazategyenlőség esetén az elnök (ha ő akadályoztatva van, akkor az elnökhelyettes) szava dönt.
A jegybanktörvény egyben az árstabilitás védelmét jelöli meg a jegybank fő céljaként - ezzel kötelezettségeket róva a Monetáris Tanácsra is. A törvény előírja a jegybank számára a kormány gazdaságpolitikájának támogatását, ha azzal nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját.
A törvénymódosításSzerkesztés
A Tanács kezdetben a törvény szerint hét-kilenc tagú volt. A kilenc tagból öt volt MNB-alkalmazott (az elnök és négy alelnök) és négy "külső" tag.
2004 végén a frissen miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc szocialista-szabaddemokrata kormánya (miután a koalíció évek óta rossz viszonyban állt Járai Zsigmond MNB-elnökkel) módosította a jegybanktörvényt, és arra hivatkozva, hogy a Monetáris Tanácsban szélesebb merítésű nézeteknek kellene képviseletet kapnia, négy külső taggal bővítette ki a Tanácsot és módosította tagjai kinevezésének szabályait.
A módosításokat a jegybanki függetlenségbe való beavatkozásként bírálták magyar és külföldi jegybanki vezetők, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság. A kritikák nyomán az egyéni képviselők benyújtotta törvényjavaslatot több ponton módosították, de a Tanács kibővítése és a kinevezési szabályok módosítása változatlanul benne maradt a törvényben. A módosítás vezette be azt a szabályt is, amely szerint a Tanács tagjai, beleértve elnökét, és az MNB alelnökei megbízatásuk megszűnését követően három évig nem jelölhetők újra. Ez a szabály megakadályozta, hogy Járai és alelnökei terminusuk 2007-es lejárta után újrajelölhetőek legyenek (de azt is megakadályozta egyúttal, hogy Járai utódját a Tanács tagjai közül válasszák ki).
Kamatpolitika a bővítés utánSzerkesztés
A miniszterelnök által kinevezett négy új tag érkezésétől sokan azt várták, hogy felgyorsítja a kormány által kívánatosnak tartott jegybanki kamatcsökkentéseket. 2005 márciusa és szeptembere közt a kamat kis lépésekben valóban mindösszesen 2,25 százalékponttal 6,0%-os mélypontra süllyedt, de különösebb viták nélkül, miközben a Tanács kommunikációja továbbra is az inflációs célok védelmére, mint sarokpontra épült. Ezután hosszú szünet következett, 2006 júniusáig, amikor a bank a kormány inflációgerjesztő költségvetési kiigazítási lépéseinek bejelentését követően emelni kezdte kamatait, és októberre 8,0%-ig jutott. Ezt a folyamatot és az azután eltelt időszakot 2007 márciusáig (az új jegybankelnök hivatalba lépéséig) már az erősödő viták kísérték, egyrészről a bank belső tagjai közt (akik az inflációs veszélyekre figyelmeztetve viszonylag magasabb kamatszint mellett érveltek), másrészről a gazdaság lelassulását kísérő inflációmérséklődést valószínűsítő új és régi belső tagok között.
Simor András és Karvalits Ferenc hivatalba lépésének idejére a pénzügyi piacokon több tényező, elsősorban a forint szárnyalása miatt a kamatcsökkentési várakozások erősödtek fel, a Tanács és a belépő belső tagok azonban új dilemmával néztek szembe. Kiderült, hogy a kormány korábban többször elutasította a Járai vezette MNB javaslatát a forint árfolyamsávjának eltörlésére, a forint erősödése azonban felerősítette a spekulációt, hogy az új elnök idején erre mégis sor kerül. Ez az árfolyamsáv elleni spekulációs támadás, kikényszerített kamatcsökkentések és az inflációcélzó rendszer háttérbe szorulásának veszélyét vetítette előre, bár a kormány és Simor erős jelzéseket tett, hogy az árfolyamsáv fennmarad.
Változások 2007 ótaSzerkesztés
A Tanács ideiglenesen lett csak 13 tagú: a módosított törvény a létszámát 9-11 főben jelölte meg, ez a létszám azonban csak Járai és alelnökei megbízatásának lejártával alakul ki. A Tanács létszáma 2007 februárjában Szapáry György alelnök terminusának lejártával 12-re csökkent, márciusban Járait Simor András új jegybankelnök váltotta, áprilisban Szapáry helyére a frissen kinevezett Karvalits Ferenc került. Július elejére lejár Adamecz Péter és Auth Henrik alelnökök megbízatása is, így a Tanács létszáma 11-re csökken. (Helyettük végül csak egy új alelnököt neveztek ki a módosított törvény alapján, Király Júliát.)
E folyamat végére a külső és belső tagok aránya az előbbiek javára 9:2 lesz a döntéshozó testületben, ami a távozó Járai Zsigmond és az új elnök Simor András nyilatkozatai szerint szokatlan az európai gyakorlatban és nem optimális.
Simor április 19-én egy konferencián bejelentette: az MNB a döntéshozatal szakmaiságának biztosítása érdekében a jegybanktörvény módosítását fogja javasolni a kormánynak, amely egyrészt megengedné egynél több alelnök részvételét a Monetáris Tanácsban, másrészt hosszú távon (ahogy a jelenlegi tagok mandátuma lejár) 5-7 tagúra szűkítené a testületet.[2] Ennek következtében lehetett a Tanács tagja Király Júlia.) A későbbiekben tovább csökkent a Tanács létszáma: Kádár Béla mandátuma lejárt, Kopits György és Oblath Gábor pedig 2009 tavaszán lemondtak, amikor az Országgyűlés az új Költségvetési Tanács tagjaivá választotta őket.
Jelenleg a Monetáris Tanács 9 tagú. Az MNB elnökén és a 3 alelnökén kívül 5 "külsős" taggal, akiknek a mandátuma 6 évre szól. Külső tagok: Báger Gusztáv (2015-től), Parragh Bianka (2017-től), Kardkovács Kolos (2016-tól), Dr. Kocziszky György (2011-től), Pleschinger Gyula (2013-tól).[3]
Kinevezési szabályokSzerkesztés
A 2004-es jegybanktörvénymódosítás óta a kinevezési szabályok a következők:
- Valamennyi tagot a köztársasági elnök nevezi ki.
- A Tanácsban részt vevő alelnök személyére az elnök tesz javaslatot és a köztársasági elnök nevezi ki (további szabály ugyanakkor, hogy az MNB alelnökeinek kinevezését a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé – egyetértése esetén.
- A külső tagok közül négy fő kinevezésére az MNB elnöke tesz javaslatot, de a köztársasági elnök elé terjesztéshez itt is szükség van a miniszterelnök egyetértésére.
- A többi tag kinevezésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Ki kell ugyan kérnie az MNB-elnökének véleményét, de a jegybanki elnöknek nincs vétójoga.
- Ha egy tag megbízatása megszűnik, akkor az őt eredetileg javasló hivatal viselője jogosult az új tag személyére javaslatot tenni.
A tagok terminusaiSzerkesztés
A Monetáris Tanács (illetve elődje, a jegybanktanács) tagjai 1998 óta, MNB-beli tisztségükkel (ha volt ilyen), kinevezésük időpontjával és zárójelben a kinevezés időtartamával, kormányzati ciklusonként.
Külső hivatkozásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Közlemény a jegybanktörvényről Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben MNB.hu
- ↑ Nekiment a monetáris tanácsnak Simor! - Gyurcsány támogatja Portfolio.hu
- ↑ Monetáris tanácsi tagokat választott a parlament, Origo.hu, 2017. március 21.
- ↑ Káró Tamás nem töltötte ki mandátumát (2003 novemberében meghalt).
- ↑ Kopits György nem töltötte ki mandátumát. (2009. február 16-án lemondott, mert az Országgyűlés az új Költségvetési Tanács elnökévé választotta.)
- ↑ Kornai János 2001 júniusában lemondott, miután az Országgyűlés elfogadta az új jegybanktörvényt.
- ↑ Oblath Gábor nem töltötte ki első mandátumát (2003 januárjában lemondott). Második mandátuma is idő előtt ért véget. (2009. február 16-án lemondott, mert az Országgyűlés az új Költségvetési Tanács tagjává választotta.)
- ↑ A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai, kinevezéseik Archiválva 2012. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben MNB.hu