Főmenü megnyitása
A Monetáris Tanács tagjának eskütétele az Országházban

A Monetáris Tanács a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve bizonyos törvényben meghatározott feladatok tekintetében, amelyek közül a legfontosabb a független jegybank kamatainak meghatározása az árstabilitás mint fő cél védelme érdekében.

Nevének rövidítése néha MPC, ami onnan ered, hogy az azonos feladatú testületek angol nyelvű megnevezése a világban sok helyen Monetary Policy Council, azaz "Monetáris Politikai Tanács".

Az MNB-kamatok meghatározásán keresztül a Tanácsnak jelentős szerepe van a gazdaságban, hiszen a jegybanki kamatok befolyásolják a forint árfolyamát és kevésbé közvetlen módon a kereskedelmi bankok hitel- és betéti kamatait. A Monetáris Tanács határozza meg az inflációs célokat, illetve a forint árfolyamrendszerét is, mindkettőt a kormánnyal közösen.

Jelenleg (2019 július) 9 tagú.

Tartalomjegyzék

Működési rendjeSzerkesztés

A Tanács a törvény szerint havonta legalább kétszer ülésezik. Az elmúlt években ezt többnyire előre bejelentett rendben tették és a kamatokról csak a havi második ülés döntött. Rendkívüli ülést az MNB alapszabálya szerint bármikor tarthat a testület: ezt az elnök hívja össze és vezeti le, de bármely tag kezdeményezheti. Rendkívüli ülésekre legutóbb a globális és hazai válság okozta piaci turbulenciák közepette, 2008 utolsó negyedévében, illetve 2009 februárjában került sor, ezeken kamatdöntések is születtek. (Októberben a Tanács 3 százalékponttal emelte kamatait.)

A tagok megbízatása hat évre szól. Ugyanilyen hosszú időszakra nevezik ki az MNB elnökét és alelnökeit is.

A testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége jelen van. A 2004-ben elfogadott törvénymódosítás alapján 9-11 tagú (bár átmenetileg évekig 13 tagú volt).

A Monetáris Tanács álláspontját az elnök, vagy távollétében a Tanács elnökhelyettese kommunikálja nyilvánosan. Ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy a tagok saját véleményüket nyilvánosan elmondják és ezt gyakran meg is teszik.

Az MNB kommunikációjának egyre nyíltabbá válásával 2005-től a Tanács havonta publikálja kamatdöntő üléseinek rövidített jegyzőkönyvét és azt is, melyik tag hogyan szavazott az ülésen.

A testület elnökhelyettesét évente, az év első ülésén a tagok választják. Az eddigiekben az elnökhelyettes mindig az MNB alelnöke volt.

TörténeteSzerkesztés

A Monetáris Tanácsot a 2001. június 19-én elfogadott új jegybanktörvény hozta létre, amely növelte a jegybank függetlenségét és módosította döntéshozatali mechanizmusát.[1] Elődje, a jegybanktanács nem volt valódi döntéshozó szerv. A Monetáris Tanács szótöbbséggel hozza meg határozatait, szavazategyenlőség esetén az elnök (ha ő akadályoztatva van, akkor az elnökhelyettes) szava dönt.

A jegybanktörvény egyben az árstabilitás védelmét jelöli meg a jegybank fő céljaként - ezzel kötelezettségeket róva a Monetáris Tanácsra is. A törvény előírja a jegybank számára a kormány gazdaságpolitikájának támogatását, ha azzal nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját.

A törvénymódosításSzerkesztés

A Tanács kezdetben a törvény szerint hét-kilenc tagú volt. A kilenc tagból öt volt MNB-alkalmazott (az elnök és négy alelnök) és négy "külső" tag.

2004 végén a frissen miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc szocialista-szabaddemokrata kormánya (miután a koalíció évek óta rossz viszonyban állt Járai Zsigmond MNB-elnökkel) módosította a jegybanktörvényt, és arra hivatkozva, hogy a Monetáris Tanácsban szélesebb merítésű nézeteknek kellene képviseletet kapnia, négy külső taggal bővítette ki a Tanácsot és módosította tagjai kinevezésének szabályait.

A módosításokat a jegybanki függetlenségbe való beavatkozásként bírálták magyar és külföldi jegybanki vezetők, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság. A kritikák nyomán az egyéni képviselők benyújtotta törvényjavaslatot több ponton módosították, de a Tanács kibővítése és a kinevezési szabályok módosítása változatlanul benne maradt a törvényben. A módosítás vezette be azt a szabályt is, amely szerint a Tanács tagjai, beleértve elnökét, és az MNB alelnökei megbízatásuk megszűnését követően három évig nem jelölhetők újra. Ez a szabály megakadályozta, hogy Járai és alelnökei terminusuk 2007-es lejárta után újrajelölhetőek legyenek (de azt is megakadályozta egyúttal, hogy Járai utódját a Tanács tagjai közül válasszák ki).

Kamatpolitika a bővítés utánSzerkesztés

A miniszterelnök által kinevezett négy új tag érkezésétől sokan azt várták, hogy felgyorsítja a kormány által kívánatosnak tartott jegybanki kamatcsökkentéseket. 2005 márciusa és szeptembere közt a kamat kis lépésekben valóban mindösszesen 2,25 százalékponttal 6,0%-os mélypontra süllyedt, de különösebb viták nélkül, miközben a Tanács kommunikációja továbbra is az inflációs célok védelmére, mint sarokpontra épült. Ezután hosszú szünet következett, 2006 júniusáig, amikor a bank a kormány inflációgerjesztő költségvetési kiigazítási lépéseinek bejelentését követően emelni kezdte kamatait, és októberre 8,0%-ig jutott. Ezt a folyamatot és az azután eltelt időszakot 2007 márciusáig (az új jegybankelnök hivatalba lépéséig) már az erősödő viták kísérték, egyrészről a bank belső tagjai közt (akik az inflációs veszélyekre figyelmeztetve viszonylag magasabb kamatszint mellett érveltek), másrészről a gazdaság lelassulását kísérő inflációmérséklődést valószínűsítő új és régi belső tagok között.

Simor András és Karvalits Ferenc hivatalba lépésének idejére a pénzügyi piacokon több tényező, elsősorban a forint szárnyalása miatt a kamatcsökkentési várakozások erősödtek fel, a Tanács és a belépő belső tagok azonban új dilemmával néztek szembe. Kiderült, hogy a kormány korábban többször elutasította a Járai vezette MNB javaslatát a forint árfolyamsávjának eltörlésére, a forint erősödése azonban felerősítette a spekulációt, hogy az új elnök idején erre mégis sor kerül. Ez az árfolyamsáv elleni spekulációs támadás, kikényszerített kamatcsökkentések és az inflációcélzó rendszer háttérbe szorulásának veszélyét vetítette előre, bár a kormány és Simor erős jelzéseket tett, hogy az árfolyamsáv fennmarad.

Változások 2007 ótaSzerkesztés

A Tanács ideiglenesen lett csak 13 tagú: a módosított törvény a létszámát 9-11 főben jelölte meg, ez a létszám azonban csak Járai és alelnökei megbízatásának lejártával alakul ki. A Tanács létszáma 2007 februárjában Szapáry György alelnök terminusának lejártával 12-re csökkent, márciusban Járait Simor András új jegybankelnök váltotta, áprilisban Szapáry helyére a frissen kinevezett Karvalits Ferenc került. Július elejére lejár Adamecz Péter és Auth Henrik alelnökök megbízatása is, így a Tanács létszáma 11-re csökken. (Helyettük végül csak egy új alelnököt neveztek ki a módosított törvény alapján, Király Júliát.)

E folyamat végére a külső és belső tagok aránya az előbbiek javára 9:2 lesz a döntéshozó testületben, ami a távozó Járai Zsigmond és az új elnök Simor András nyilatkozatai szerint szokatlan az európai gyakorlatban és nem optimális.

Simor április 19-én egy konferencián bejelentette: az MNB a döntéshozatal szakmaiságának biztosítása érdekében a jegybanktörvény módosítását fogja javasolni a kormánynak, amely egyrészt megengedné egynél több alelnök részvételét a Monetáris Tanácsban, másrészt hosszú távon (ahogy a jelenlegi tagok mandátuma lejár) 5-7 tagúra szűkítené a testületet.[2] Ennek következtében lehetett a Tanács tagja Király Júlia.) A későbbiekben tovább csökkent a Tanács létszáma: Kádár Béla mandátuma lejárt, Kopits György és Oblath Gábor pedig 2009 tavaszán lemondtak, amikor az Országgyűlés az új Költségvetési Tanács tagjaivá választotta őket.

Jelenleg a Monetáris Tanács 9 tagú. Az MNB elnökén és a 3 alelnökén kívül 5 "külsős" taggal, akiknek a mandátuma 6 évre szól. Külső tagok: Báger Gusztáv (2015-től), Parragh Bianka (2017-től), Kardkovács Kolos (2016-tól), Dr. Kocziszky György (2011-től), Pleschinger Gyula (2013-tól).[3]

Kinevezési szabályokSzerkesztés

A 2004-es jegybanktörvénymódosítás óta a kinevezési szabályok a következők:

  • Valamennyi tagot a köztársasági elnök nevezi ki.
  • A Tanácsban részt vevő alelnök személyére az elnök tesz javaslatot és a köztársasági elnök nevezi ki (további szabály ugyanakkor, hogy az MNB alelnökeinek kinevezését a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé – egyetértése esetén.
  • A külső tagok közül négy fő kinevezésére az MNB elnöke tesz javaslatot, de a köztársasági elnök elé terjesztéshez itt is szükség van a miniszterelnök egyetértésére.
  • A többi tag kinevezésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Ki kell ugyan kérnie az MNB-elnökének véleményét, de a jegybanki elnöknek nincs vétójoga.
  • Ha egy tag megbízatása megszűnik, akkor az őt eredetileg javasló hivatal viselője jogosult az új tag személyére javaslatot tenni.

A tagok terminusaiSzerkesztés

A Monetáris Tanács (illetve elődje, a jegybanktanács) tagjai 1998 óta, MNB-beli tisztségükkel (ha volt ilyen), kinevezésük időpontjával és zárójelben a kinevezés időtartamával, kormányzati ciklusonként.

Név 1998-2002 2002-2006 2006-2010
Adamecz Péter alelnök 2001. július 2. (6 évre)
Auth Henrik alelnök 2001. július 2. (6 évre)
Bánfi Tamás 2005. március 1. (6 évre)
Bihari Péter 2005. március 1. (6 évre)
Bihari Vilmos 2004. március 1. (6 évre)
Csáki Csaba 2005. március 1. (6 évre)
Erdős Tibor 2000-ig
Hardy Ilona 2004. március 1. (6 évre)
Járai Zsigmond elnök 2001. március 2. (6 évre)
Kádár Béla 1999. szeptember 1. (3 évre) 2002. szeptember 23. (6 évre)
Karvalits Ferenc alelnök 2007. március 27. (6 évre)
Káró Tamás[4] 2001. szeptember 27-étől (6 évre)
Király Júlia alelnök 2007. július 3. (6 évre)
Kopits György[5] 2003. december 1. (6 évre)
Kornai János[6] 2001. júniusig
Kováts Álmos alelnök 1999. december 11-éig
Neményi Judit 2005. március 1. (6 évre)
Oblath Gábor[7] 2001. március 1. (3 évre) 2003. július 7. (6 évre)
Riecke Werner alelnök 1998. január 15. (6 évre)
Simor András elnök 2007. március 3. (6 évre)
Szapáry György alelnök 1999. szeptemberig (6 évig) 2001. február 21. (6 évre)
Száz János 2001. február 20-áig
Surányi György elnök 1995. márciustól (6 évre)

[8]

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Közlemény a jegybanktörvényről Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben MNB.hu
  2. Nekiment a monetáris tanácsnak Simor! - Gyurcsány támogatja Portfolio.hu
  3. Monetáris tanácsi tagokat választott a parlament, Origo.hu, 2017. március 21.
  4. Káró Tamás nem töltötte ki mandátumát (2003 novemberében meghalt).
  5. Kopits György nem töltötte ki mandátumát. (2009. február 16-án lemondott, mert az Országgyűlés az új Költségvetési Tanács elnökévé választotta.)
  6. Kornai János 2001 júniusában lemondott, miután az Országgyűlés elfogadta az új jegybanktörvényt.
  7. Oblath Gábor nem töltötte ki első mandátumát (2003 januárjában lemondott). Második mandátuma is idő előtt ért véget. (2009. február 16-án lemondott, mert az Országgyűlés az új Költségvetési Tanács tagjává választotta.)
  8. A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai, kinevezéseik Archiválva 2012. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben MNB.hu