Monostorszeg

település Szerbiában

Monostorszeg (szerbül Бачки Моноштор / Bački Monoštor, horvátul Monoštor) főként horvátok (sokácok) által lakott település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Monostorszeg
(Бачки Моноштор / Bački Monoštor)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetNyugat-bácskai
KözségZombor
Rangfalu
Irányítószám25272
Körzethívószám+381 25
Népesség
Teljes népesség3485 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Terület94,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 37″, k. h. 18° 56′ 09″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 37″, k. h. 18° 56′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Monostorszeg
témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Zombortól 15 km-re nyugatra, a Duna bal partján fekszik a horvát határ mellett. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Története szerkesztés

Nevét a határában feküdt Bodrog város Szent Péter tiszteletére szentelt bodrog-monostori apátságáról kapta. A egykori Bodrog város szigetében állott egykor a szentkereszti apátság is. Bodrog vára a magyar honfoglalás előtt a szláv Zalán vezér székvárosa volt. A magyarok legyőzték Zalán seregét, Bodrog várát pedig elfoglalták. A vármegyeszervezés idején I. István Bodrogot az azonos nevű vármegye székhelyévé tette. Itt töltötte 1095 húsvétját Szent László király, itt fogadta a clermonti zsinat küldöttségét megígérve, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. A hadjáratra a király halála miatt soha nem került sor. 1241-ben a tatárok Bodrogot is megostromolták, és miután bevették, teljesen lerombolták. A település azonban kiheverte a pusztítást és 1256-ra újjáépült. 1522-ben Bodrognak 147 háza volt, azonban 1526-ban a török elpusztította. 1590-ben mindössze 14 ház állt itt, később pedig már nem is említik. A 17. században lakatlan hely, csak a 18. században telepítik újra a mai helyén horvát, német és magyar telepesekkel. 1910-ben 5690 lakosából 1058 magyar, 1214 német és 3378 sokác volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott. A falut 1944-ben a németek fel akarták égetni. A falu plébánosa ekkor megfogadta, hogy ha megmenekülnek, minden hónapban megtartják 13-át a Fatimai Miasszonyunk tiszteletére. Azóta a templom egy fatimai kegyszobormásolatot is kapott.

Természet szerkesztés

 
Idős Tölgy a "Kozara" erdőben

Bezdán, Zombor és Monostorszeg között terül el a Nagy Tölgyerdő (népi nevén "Kozara"), amely számos vadászt és relaxálni kívánó hírességet vonz, köztük Ralf Schumacher-t és a volt jugoszláv államfőt Josip Broz Tito-t, aki egy villát is emeltetett az erdő szélén. 1980-ban bekövetkezett haláláig Tito többször is vadászott az erdőben. A villa (Villa Strbac) ma is megtekinthető, Vadász Szállásként üzemel. A tölgyes vadállománya nagyon gazdag, több rekord méretű agancsot viselő gímszarvast is levadásztak e helyen. A legnagyobb agancs 248,55CIC pontot ért és 1971-ig (20 évig) világrekord volt. A szarvasok mellett vaddisznók, fácánok, nyulak, borzok, rókák is élnek a sűrűben. 1880-ban Donoszlovics Vilmos Bodrogvár után kutatva a kozarai erdőben egy hajdani vár romjaira talált. A romokat Bodrogváréval azonosította, azonban Donoszlovics tévedett. A romok a középkori Bartány várhoz tartoztak. Az erdőben ma néhány kősánc emlékeztet az egykori erődre. A természetvédelmi terület 11507 hektáron terül el, ebből 5175ha erdő, 4100ha rét és legelő, 900ha mocsár és nádas, valamint 468ha cserjés terület.

Népesség szerkesztés

Demográfiai változások szerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4555 4635 4560 4590 4432 4205 3920[2] 3485[1]

Etnikai összetétel szerkesztés

Nemzetiség Szám %
Horvátok 2043 52,11
Jugoszlávok 570 14,54
Szerbek 371 9,46
Magyarok 211 5,38
Románok 179 4,56
Cigányok 100 2,55
Németek 32 0,81
Szlovákok 9 0,22
Montenegróiak 8 0,20
Bunyevácok 7 0,17
Albánok 3 0,07
Szlovének 2 0,05
Oroszok 1 0,02
Muzulmánok 1 0,02
Macedónok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres személyek szerkesztés

  • Itt született 1827-ben Mokry Endre (1827-1889) mérnök.
  • Itt született 1832-ben Mokry Sámuel magyar tanár, búzanemesítő.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés