Monspart Sarolta

(1944–2021) magyar tájfutó, hosszútávfutó, sífutó

Monspart Sarolta (Budapest, 1944. november 17.2021. április 24.)[2] a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett [3] tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok. Az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. Aktív sportpályafutását kullancs okozta betegség (enkefalitisz) szakította meg. Ezt követően nőket buzdított arra, hogy egészségesen éljenek, és ennek egyik lehetséges módja a futás.

Monspart Sarolta
A Budapest folyóirat 1980. évi májusi számában (Csigó László felvétele)
A Budapest folyóirat 1980. évi májusi számában (Csigó László felvétele)
Született 1944. november 17.
Budapest
Elhunyt 2021. április 24. (76 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Feledy Péter
Gyermekei Feledy Botond
Foglalkozása tájfutó
Iskolái Magyar Testnevelési Főiskola (–1979)
Sírhelye Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Monspart Sarolta témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Női Tájfutás
Világbajnokság
arany
1972 Staré Splavy
egyéni
ezüst
1970 Eisenach
váltó
bronz
1976 Aviemore
váltó

ÉleteSzerkesztés

1963-ban érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 1960-ban a Budapesti Pedagógus színeiben kezdett komolyan futni, 1969-ben igazolt át a Budapesti Spartacushoz. 1964 és 1977 között sorozatban 14 magyar egyéni bajnoki címet nyert tájfutásban. Ezen felül 9 váltó és 11 csapat bajnoki címet szerzett így összességében 34-szeres tájfutó magyar bajnok.

Telente sem pihent, sífutásban a Vasas SC versenyzőjeként begyűjtött hat magyar bajnoki címet. A nagy sikert az 1970-es évek hozzák meg számára, 1972-ben első nem skandinávként győzött a Csehszlovákiában rendezett tájfutó világbajnokságon. 1976-ban első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. 1978-ban Atlantában a maratoni futás nem hivatalos világbajnokságán ezüstérmes lett. Ugyanebben az évben kullancsencephalitis betegítette meg, amelybe majdnem belehalt. 6 nap kóma, hat hét intenzív ápolás után felépült, de részben béna maradt a jobb lába, ennek ellenére haláláig aktív sportéletet élt és az élsport helyett a sportdiplomáciai karrierjébe fektette energiáit.[4]

„Nem ez a döntő. Sokan elmondják, mennyit imádkoztak értem 1978-ban, amikor egy hétig mentem a halál felé. Két erdészbácsi meghalt mellettem az intenzív kórteremben. Valószínűleg az én élsportoló szervezetem sokkal jobban tudott regenerálódni. Nem élek vissza a betegségemmel, de élek vele. Elmondom, hogy tessék itt vagyok, sánta vagyok, mégis tartom magam. És ha a szkeptikusok még azt is látják, hogy a nagy fenekű Mariska néni gyalogol velem, akkor ők is könnyebben elindulnak.”

– Monspart Sarolta[5]

Két diplomát is szerzett: elvégezte az ELTE Természettudományi Kar matematika-fizika szakát, és a Testnevelési Főiskola sportvezető és szakedző szakát. Az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozott, egyebek mellett a Johan Béla Népegészségügyi Programban vett részt, az Avon országos női mozgásprogram szakmai vezetője, továbbá a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke volt 2004 októberéig.

Az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózata néven nyugdíjasoknak népszerűsítette a mozgást, továbbá három kerületben vezetett gyalogló klubot.

2003. június 23-án Mádl Ferenc köztársasági elnök érdeméremmel ismerte el munkásságát.

Két ízben volt jelölt a Nemzet Sportolója címre, amikor Puskás Ferenc, majd Zsivótzky Gyula halálával a tizenkét hely egyike megüresedett.[6] 2010-ben Prima Primissima díjban részesült.

2020. április 21-én hivatalosan is tagja lett a Nemzet Sportolói társaságnak,[7] miután Székely Éva halálát követően a testület tagjai őt javasolták maguk mellé tizenkettedik tagnak,[8] de a megtisztelő címet csak alig egy évig viselhette haláláig. 2016 óta küzdött rákos megbetegedéssel.[4]

2021. május 3.-án kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.[9]

A Fővárosi Közgyűlés döntése szerint 2021 szeptember 1-től a margitszigeti futókör Monspart Sarolta nevét viseli.[10]

KöteteiSzerkesztés

  • Miltényi Márta–Monspart Sarolta: A futás csodálatos világa; illusztráció: Ránky Ernő, táblázatok, térképek: Bodor Piroska és Olgyay Gézáné; Sport, Budapest, 1990
  • Így csináljuk mi! Szöveggyűjtemény; összeállította: Horváth Nikoletta, felelős szerkesztő: Monspart Sarolta; Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület, Budapest, 1998
  • Feketes Krisztina–Fébó Éva–Monspart Sarolta: A testedzésben gazdag életmód világnapjai; Országos Egészségfejlesztési Központ, Budapest, 2002
  • Fekete Krisztina–Kishegyi Júlia–Monspart Sarolta: A szív konyhájának receptkönyve; Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2004
  • 50 év futás, 1960–2010 Monspart Saroltának írtuk; szerkesztette: Korik Vera, Hegedüs Ágnes, Hegedüs András; Ábel Térképészeti Kft., Budapest, 2010

Díjak, elismerésekSzerkesztés

 
1978-ban az Anna-réten (Urbán Tamás fotója)

CsaládjaSzerkesztés

Férje, Feledy Péter televíziós szerkesztő és műsorvezető. Fiuk, Feledy Botond, aki 1981-ben született, édesapjához hasonlóan jogi diplomát szerzett.[14]

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés