Wikipédia

Monyoród

magyarországi község Baranya vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 30.
Nem tévesztendő össze a következővel: Mogyoród.

Monyoród (horvátul: Minjorod,[3] németül: Mun(j)erod[4]) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Monyoród
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Monyoród címere
Monyoród címere		 Monyoród zászlaja
Monyoród zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterSimon Gábor (független)[1]
Irányítószám7751
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség169 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 28″, k. h. 18° 28′ 49″46.007840°N 18.480260°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 28″, k. h. 18° 28′ 49″46.007840°N 18.480260°E
Monyoród (Baranya vármegye)
Monyoród
Monyoród
Pozíció Baranya vármegye térképén
Monyoród weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Monyoród témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A vármegye keleti részén fekszik, mintegy félúton Pécs és Mohács között. Mindössze négy települési szomszédja van: kelet felől Versend, dél felől Bóly, nyugat felől Szederkény, északnyugat felől pedig Máriakéménd.

Megközelítése

szerkesztés

A község határai között, a belterülettől mintegy 2,5-3 kilométerre délre áthalad a Mohács–Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya is, ezek révén az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. Központja tekintetében ezzel együtt is zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak az 57-es főútról letérve, az 56 116-os számú mellékúton érhető el. Határszélét délen érinti még az M60-as építkezése folytán megcsonkult 5704-es út, és annak az ugyanezen okból csonkává vált szederkényi szakasza, amely ma az 57 134-es útszámozást viseli.

Vasútvonal az egész környéket nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Villány–Mohács-vasútvonal Bóly megállóhelye kínálja, bő 10 kilométerre délkeletre.

Története

szerkesztés

A községről az első fellelt írásos emlék egy Anjou-korabeli, 1389-ből származó oklevél. Ez Monorod néven említi. Később előfordul Monyaród és Manyorod változatban is. Története során földesura volt Török Bálint. Erről egy 1552. évi adólajstrom tanúskodik. A török hódoltság korában szerencsés fekvésének köszönhetően nem pusztult el. A 18. század elejétől a pécsváradi apátság birtoka, majd annak megszüntetése után a Budapesti Tudományegyetem tulajdonába kerül. Magyar település volt, csak néhány horvát család települt Monyoródra. A 18. század végén erősen megcsappan a magyar lakosság létszáma, telkeiket a környező falvakban élő németek vásárolják meg. A németek közül 1940-ben többen tagjai lettek a Volksbundnak, s a szovjet csapatok elől menekülve 23 család Németországba távozott, ahonnan nem is tért vissza. Vagyonukat a vármegye különböző településeiről érkezett szegényparasztok kapták meg, s 1947-ben a Felvidékről is betelepítettek 18 magyar családot. A közigazgatási átszervezések szinte évtizedenként hoztak változást. Kezdetben a szederkényi körjegyzőséghez tartozott, majd 1950-től önálló tanács alakult. 1965-től ismét a szederkényi közös tanács tagja lett. 1990-ben önálló önkormányzatot hoztak létre. Az 1907-es helységnévtár adatai szerint a lakóházak száma 115, lakónépessége 578, német és horvát nemzetiségűek, római katolikusok. A 20. század végén a falu három utcájában fekvő 96 lakóházat (ebből egy az önkormányzat tulajdona) 218-an lakták. A népességszám az elmúlt években is folyamatosan csökkenő.

2001-ben a lakosság 13%-a németnek vallotta magát.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Ember József (SZDSZ)[5]
  • 1994–1998: Ember József (SZDSZ)[6]
  • 1998–2002: Horváth György (független)[7]
  • 2002–2006: Horváth György (független)[8]
  • 2006–2010: Horváth György (független)[9]
  • 2010–2014: Horváth György (független)[10]
  • 2014–2019: Horváth György (független)[11]
  • 2019–2024: Simon Gábor (független)[12]
  • 2024– : Simon Gábor (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
176
164
158
147
166
168
177
169
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 64,9%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 8,4% horvátnak, 14,9% németnek, 1,3% románnak mondta magát (33,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 7,1%, felekezeten kívüli 8,4% (39% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 79,8%-a vallotta magát magyarnak, 14,3% németnek, 4,2% cigánynak, 2,4% horvátnak, 1,8% örménynek, 0,6% szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,7% volt római katolikus, 2,4% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[14]

Látnivalók

szerkesztés
  • Különös látvány a kőbánya-rekultiváció területén látható kőfal, ahol jól kirajzolódnak a különböző geológiai rétegek, és amit most dróthálóval is védenek.
  • A Pécsi borvidék-Versendi körzetéhez tartozó Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend nevével fémjelzett terület a Juhfark nevezetes, hagyományos termőhelye. 30-40 présház van a falu környékén, ahol a szőlőket gondosan művelik is, ugyanis kiváló fehérborok érlelődnek a hordókban - Juhfark, Chardonnay, Cserszegi fűszeres. Több gazda is akad, aki szívesen viszi a borát a versenyekre.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
  5. ↑ Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  7. ↑ Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  8. ↑ Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. ↑ Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  10. ↑ Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. ↑ Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  12. ↑ Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  13. ↑ Monyoród Helységnévtár
  14. ↑ Monyoród Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Monyoród&oldid=27555729”