Morell Mihály
Morell Mihály (Zombor, 1911. december 27. – Budapest,[4] 2013. június 2.[5]) magyar festő, szobrász és vágó. Képzőművész és filmes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Morell Mihály | |
Született | 1911. december 27.[1][2] Zombor[3] |
Elhunyt | 2013. június 2. (101 évesen)[3] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésMorell Mihály családja az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, Kiskunfélegyházára költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az 1930-as években folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol rajzot és festészetet Glatz Oszkártól tanult, szobrászatot pedig Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez.
Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első filmjét Szőts Istvánnal készítette Nyirő József Kopjafák és Havasok könyve című köteteinek elbeszélései alapján Emberek a havason címmel. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, Ének a búzamezőkről, Gyöngyvirágtól lombhullásig, A 9-es kórterem, Légy jó mindhalálig, Pacsirta, Szindbád. Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel I. világháborús emlékművét Kiskunfélegyházán, melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a Hunnia Filmgyár megrendelésére számos portrészobrot alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez.
Naturalista, historizáló stílusban kezdett alkotni, az 1960-as évektől természet- és emberszemlélete az absztrakt és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a szürrealizmus is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a Kiskun Múzeum állandó kiállításán láthatók.
Kiállítások (válogatás)[6]
szerkesztésEgyéni
szerkesztés- 1971 • Dorottya u. Kiállítóterem, Budapest • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
- 1975 • Fészek Klub, Budapest
- 1979 • Csók István Galéria, Budapest
- 1990 • Vigadó Galéria, Budapest
- 1992 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
- 1997 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiállítás)
- 2000 • Újpest Galéria, Budapest
- 2004 • Tér-képek, szobrok - Morell Mihály festőművész kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
- 2011. január Morell Mihály grafikái szoborterveiről, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
Csoportos
szerkesztés- 1970 • Kiskunfélegyháza • Salzburg (Ausztria)
- 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
- 2011 • XIII. Állami Művészeti Díjazottak kiállítása, Magyar Alkotóművészek Háza - Olof Palme-ház, Budapest
Köztéri alkotásai
szerkesztésA Hunnia Filmgyár kertjében a szakma kiválóságairól a következő szobrok:
- Pán József (bronz mellszobor, 1960)
- Gertler Viktor (bronz mellszobor, 1970)
- Bán Frigyes (bronz mellszobor, 1971)
- Keleti Márton (bronz mellszobor, 1974)
- Hegyi Barnabás (bronz fejportré, 1979)
- Szász Péter (bronz mellszobor, 1984)
- Ranódy László (bronz félalakos szobor, 1984)
- Homoki Nagy István (bronz mellszobor, 1984)
- Macskássy Gyula (bronz fejportré, 1987).
Filmjeiből, amelyeket vágott[7]
szerkesztés- 1988 Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája I–II.
- 1987 Banánhéjkeringő
- 1986 A nagy generáció
- 1985 Hány az óra, Vekker úr?
- 1983 Te rongyos élet
- 1982 Sértés
- 1982 Dögkeselyű
- 1981 Tegnapelőtt
- 1980 Színes tintákról álmodom
- 1980 Circus maximus
- 1979 Naplemente délben
- 1979 Veszélyes játékok
- 1978 80 huszár
- 1978 Hatholdas rózsakert
- 1978 Nem élhetek muzsikaszó nélkül
- 1977 A közös bűn
- 1977 Veri az ördög a feleségét
- 1977 A csillagszemű
- 1976 Árvácska
- 1975 Legenda a nyúlpaprikásról
- 1975 Várakozók
- 1974 Jelbeszéd
- 1974 Szarvassá vált fiúk
- 1973 Pókháló
- 1972 Lila ákác
- 1972 Harminckét nevem volt
- 1972 Fuss, hogy utolérjenek!
- 1972 Kincskereső kisködmön
- 1971 Szindbád
- 1971 Meztelen vagy
- 1970 Érik a fény
- 1970 Szerelmi álmok – Liszt
- 1970 A régi nyár
- 1969 Virágvasárnap
- 1969 Az alvilág professzora
- 1969 Történelmi magánügyek
- 1968 Az utolsó kör
- 1968 A Hamis Izabella
- 1968 Elsietett házasság
- 1968 Feldobott kő
- 1967 Tanulmány a nőkről
- 1966 Változó felhőzet
- 1966 Aranysárkány
- 1966 És akkor a pasas…
- 1966 Édes és keserű
- 1966 Hogy szaladnak a fák…
- 1965 Butaságom története
- 1965 Az orvos halála
- 1965 A tizedes meg a többiek
- 1964 Négy lány egy udvarban
- 1963 Pacsirta
- 1963 Új Gilgames
- 1963 Tücsök
- 1962 Egyiptomi történet
- 1962 Az aranyember
- 1961 Felmegyek a miniszterhez
- 1961 Az ígéret földje
- 1961 Áprilisi riadó
- 1960 Légy jó mindhalálig
- 1960 Kálvária
- 1959 Kölyök
- 1959 Akiket a pacsirta elkísér
- 1958 Bogáncs
- 1958 Sóbálvány
- 1957 A tettes ismeretlen
- 1957 Csendes otthon
- 1957 Bakaruhában
- 1956 Szakadék
- 1956 Tanár úr kérem…
- 1955 Díszelőadás
- 1955 A 9-es kórterem
- 1955 Kövek, várak, emberek
- 1954 Fel a fejjel
- 1953 Kiskrajcár
- 1953 Föltámadott a tenger
- 1953 Gyöngyvirágtól lombhullásig
- 1951 Gyarmat a föld alatt
- 1951 Tűzkeresztség
- 1951 Teljes gőzzel
- 1950 Kis Katalin házassága
- 1949 Szabóné
- 1948 Forró mezők
- 1947 Ének a búzamezőkről
- 1942 Emberek a havason (rendezőasszisztens)
Díjak, elismerések
szerkesztés- Érdemes művész (1978)
- A Magyar Filmszemle Életműdíja (1995)
- Szkíta Aranyszarvas díj (2005)
- Gundel művészeti díj (2006)
- Kiskunfélegyháza díszpolgára (2007)
- Kiváló művész (2011)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b c Freebase-adatdump
- ↑ http://www.magyarhirlap.hu/meghalt-morell-mihaly[halott link]
- ↑ Index.hu
- ↑ http://www.art.portal.hu nyomán
- ↑ Kiskunfélegyháza honlapja nyomán
Források
szerkesztés- Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Főszerk. Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Morell Mihály szócikkét lásd 841. p. ISBN 963-8477-45-8