Morell Mihály

magyar filmvágó, rendezőasszisztens, festő és szobrász

Morell Mihály (Zombor, 1911. december 27.Budapest,[3] 2013. június 2.[4]) festő, szobrász és vágó. Képzőművész és filmes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Morell Mihály
Született 1911. december 27.[1]
Zombor[2]
Elhunyt 2013. június 2. (101 évesen)[2]
Budapest[2]
Foglalkozása
  • vágó
  • rendezőasszisztens
  • festőművész
  • szobrász

ÉletpályájaSzerkesztés

Morell Mihály családja az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, Kiskunfélegyházára költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az 1930-as években folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol rajzot és festészetet Glatz Oszkártól tanult, szobrászatot pedig Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez.

Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első filmjét Szőts Istvánnal készítette Nyirő József Kopjafák és Havasok könyve című köteteinek elbeszélései alapján Emberek a havason címmel. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, Ének a búzamezőkről, Gyöngyvirágtól lombhullásig, A 9-es kórterem, Légy jó mindhalálig, Pacsirta, Szindbád. Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel I. világháborús emlékművét Kiskunfélegyházán, melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a Hunnia Filmgyár megrendelésére számos portrészobrot alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez.

Naturalista, historizáló stílusban kezdett alkotni, az 1960-as évektől természet- és emberszemlélete az absztrakt és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a szürrealizmus is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a Kiskun Múzeum állandó kiállításán láthatók.

Kiállítások (válogatás)[5]Szerkesztés

EgyéniSzerkesztés

 
I. világháborús emlékmű
Hősök parkja
Kiskunfélegyháza
  • 1971 • Dorottya u. Kiállítóterem, Budapest • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
  • 1975 • Fészek Klub, Budapest
  • 1979 • Csók István Galéria, Budapest
  • 1990 • Vigadó Galéria, Budapest
  • 1992 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
  • 1997 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiállítás)
  • 2000 • Újpest Galéria, Budapest
  • 2004 • Tér-képek, szobrok - Morell Mihály festőművész kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
  • 2011. január Morell Mihály grafikái szoborterveiről, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza

CsoportosSzerkesztés

  • 1970 • Kiskunfélegyháza • Salzburg
  • 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
  • 2011 • XIII. Állami Művészeti Díjazottak kiállítása, Magyar Alkotóművészek Háza - Olof Palme-ház, Budapest

Köztéri alkotásaiSzerkesztés

A Hunnia Filmgyár kertjében a szakma kiválóságairól a következő szobrok:

Filmjeiből[6]Szerkesztés

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Artists of the World Online (német és angol nyelven)
  2. a b c Freebase-adatdump
  3. http://www.magyarhirlap.hu/meghalt-morell-mihaly[halott link]
  4. Index.hu
  5. http://www.art.portal.hu nyomán
  6. Kiskunfélegyháza honlapja nyomán.

ForrásokSzerkesztés

  • Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Főszerk. Fitz Péter. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Morell Mihály szócikkét lásd 841. p. ISBN 963-8477-45-8

További információkSzerkesztés