Főmenü megnyitása

A Morgó-patak (más néven Les-völgyi-patak vagy Gimpli-patak) a Duna bal oldali mellékvize Magyarországon.[5]

Morgó-patak
Les-völgyi-patak
Gimpli-patak
Közigazgatás
Országok  Magyarország
Földrajzi adatok
Vízgyűjtő területÖnálló vízgyűjtő: 56,7–60,7 km²
Teljes vízrendszer a Török-patakkal együtt: 130–143,5[1][2][3] km²
Forrás Diósjenőtől nyugatra[3]
Torkolat Duna Verőcénél[4]

Szintén többek között Morgó-patak néven is ismert a Török-patak, amellyel röviddel a torkolat előtt, Kismaroson egyesül.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

A Török-patak, vagy Morgó-patak a három vízfolyás, a Nagy-Vasfazék-patak, a Bagoly-bükki-patak és a Szén-patak találkozásából jön létre a Királyrétnél. Diósjenőtől nyugatra, a Börzsöny keleti oldalában ered. Délkelet felé folyik Nógrádon és Berkenyén át, majd nyugatnak fordul. Átvágja magát a hegyek között, majd déli irányban haladva keresztezi Magyarkutat, végül Verőcén nyugatnak fordul és Kismaroson egyesül a Török-patakkal.[6] A Dunába torkollik annak 1689-1690-es folyamkilométerénél.[5] A torkolat előtti néhány száz méteres szakasz Verőcéhez tartozik.[4]

MellékvizekSzerkesztés

A Morgó-patak fontosabb mellékvizei a forrástól a torkolat felé haladva a következők:

ÉlővilágaSzerkesztés

FaunájaSzerkesztés

Az 1950-es években nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), a küsz (Alburnus alburnus), a kövi csík (Barbatula barbatula), fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és márna (Barbus barbus) fordult elő benne.

Egy 1972-ben végzett felmérés talált még itt sújtásos küszt (Alburnoides bipunctatus), a petényi-márnát (Barbus carpathicus), a paducot (Chondrostoma nasus), a fenékjáró küllőt (Gobio gobio), domolykót (Leuciscus cephalus) és német bucót (Zingel streber).

A nyolcvanas és kilencvenes években mindössze három halfaj került elő a patakból, ezek a kövi csík, a fürge cselle és a sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) voltak.

2000 és 2004 közt több felmérés is kutatta e patak élővilágát. Az ő eredményeik alapján a patakban él: bodorka (Rutilus rutilus), domolykó (Leuciscus cephalus), fürge cselle (Phoxinus phoxinus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), paduc (Chondrostoma nasus), petényi-márna (Barbus carpathicus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), kövi csík (Barbatula barbatula), sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario), menyhal (Lota lota), sügér (Perca fluviatilis), keszler géb (Neogobius kessleri).[7]

FlórájaSzerkesztés

A patak partján fűzfafélék nőnek, medrében fonalas alga él.

KözlekedésSzerkesztés

Egy hosszú szakaszon a Morgó-patak völgyében halad a Vác–Balassagyarmat-vasútvonal.

Part menti településekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Balogh Judit: Kisvízfolyások vízminőségének veszélyeztetettsége, a megfigyelés és a védelem társadalmi szerveződése Magyarországon (magyar nyelven). AquadocInter. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  2. A Morgó-patak hozamára és vízminőségére vonatkozó részletek Kismaros környezetvédelmi programjából (magyar nyelven) (PDF). Mátyásfa Környezetvédő Egyesület. (Hozzáférés: 2011. február 7.)[halott link]
  3. a b Kismaros, Morgó-patak revitalizációs terv – műszaki leírás (magyar nyelven) (DOC) pp. 7. Mátyásfa Környezetvédő Egyesület / Víztükör Kft., 2003. december. (Hozzáférés: 2011. február 7.)[halott link]
  4. a b Dukay Igor: A Kismarosi Török- (Morgó-) Patak És Mellékvizeinek Revitalizációja (magyar nyelven). Mátyásfa Környezetvédő Egyesület, 2003. június. (Hozzáférés: 2011. február 7.)[halott link]
  5. a b Selmeczi Kovács Ádám: A Morgó-patak madárvilága (magyar nyelven) (RTF) pp. 9. Mátyásfa Környezetvédő Egyesület / Pest Környéki Madarász Kör. (Hozzáférés: 2011. február 6.)[halott link]
  6. a b szerk.: Faragó Imre: A Börzsöny kiránduló- és szabadidőtérképe, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Térkép-Center Kft. (2004). ISBN 963-214-809-6 
  7. A Török-(Morgó-)patak halfaunisztikai felmérése. matyasfaegyesulet.hu. (Hozzáférés: 2017. február 27.)

További információkSzerkesztés