Nátrium-karbonát

kémiai vegyület
(Mosószóda szócikkből átirányítva)
Nátrium-karbonát
IUPAC-név nátrium-karbonát
Más nevek mosószóda, kalcinált szóda, szóda, sziksó
Kémiai azonosítók
CAS-szám 497-19-8
ChemSpider 9916
EINECS-szám 207-838-8
RTECS szám VZ4050000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Na2CO3
Moláris tömeg 106,0 g/mol
Megjelenés fehér színű por
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 2,53 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont 854 °C
Forráspont 1600 °C
Oldhatóság (vízben) 220 g/l (20 °C)
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−1132 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
110 J/(mol·K)
Veszélyek
EU osztályozás Ingerlő (Xi)
EU Index 011-005-00-2
R mondatok R36
S mondatok S22, S26
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation a nátrium vegyületei
Azonos anion karbonátok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nátrium-karbonátammóniákszóda, mosószóda, szóda, sziksó, népiesen kuksó – a szénsav nátriumsója, képlete Na2CO3. Standardállapotban szilárd, fehér, higroszkópos, kristályos por. Vízben kitűnően oldódik, vizes oldata lúgos kémhatású. Vízlágyításra, savanyúságot szabályozó anyagként (E500) és tisztításra is felhasználják. A természetben a nátriumtartalmú kőzetek mállásakor folyamatosan képződik. Kinyerhető a legtöbb nátrium-gazdag növény hamujából, ipari mennyiségben Solvay-eljárással állítják elő, amihez nátrium-kloridot, ammóniát és szén-dioxidot használnak fel.

A szóda szó a latin solidus (szilárd, kemény) szóból származik.[1]

Előfordulása, előállítása szerkesztés

A természetben előfordul szikes talajokban és egyes tavak vizében. Ezen kívül megtalálható még a növények hamujában. Előállítható a Solvay-eljárással, melynél alapanyagként nátrium-kloridot, ammóniagázt és szén-dioxidot használnak. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid és nátrium-hidrogén-karbonát képződik. A nátrium-hidrogén-karbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Ez a folyamat leggazdaságosabb része.

Tulajdonságai szerkesztés

 
Nátrium-karbonát

Fehér színű por, vagy színtelen kristály, vízben nagyon könnyen oldódik, ami enyhén exoterm folyamat. Mivel hidrolizál, vizes oldata lúgos kémhatású. Vizes oldatából 32 °C alatt 10 mol kristályvízzel kristályosodik ki, savak hatására szén-dioxid képződés mellett a megfelelő nátrium-sókká alakul.

 
Nátrium-klorid, ammónia, szén-dioxid és víz reakciója nátrium-hidrogén-karbonát és ammónium-klorid keletkezése közben.
 
A nátrium-hidrogén-karbonát hőbomlása 100 °C felett nátrium-karbonát, szén-dioxid és víz keletkezése közben.

Felhasználása szerkesztés

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben három néven hivatalos:

Nátrium-karbonát, vízmentes Natrii carbonas anhydricus
Nátrium-karbonát-monohidrát Natrii carbonas monohydricus
Nátrium-karbonát-dekahidrát Natrii carbonas decahydricus

Élettani tulajdonságai szerkesztés

Nem mérgező, LD50 értéke patkányoknál szájon át adva 4090 mg/testtömeg kg.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 133. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. ChemIDPlus adatbázis

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nátrium-karbonát témájú médiaállományokat.