Most (Csehország)

város Csehországban
(Most (település) szócikkből átirányítva)

Most (ejtsd: moszt, németül Brüx) város Csehország Ústí nad Labem-i kerületének Mosti járásában. Lakosainak száma 67 189 fő (2009. június).

Most
Most címere
Most címere
Most zászlaja
Most zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületÚstí nad Labem-i
JárásMosti
Rangváros
PolgármesterMarek Hrvol
Irányítószám434 01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség63 882 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság233 m
Terület86,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 30′ 11″, k. h. 13° 38′ 12″Koordináták: é. sz. 50° 30′ 11″, k. h. 13° 38′ 12″
Most weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Most témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Neve szerkesztés

A szláv „most” szó jelentése „híd”. A város arról a hídrendszerről kapta a nevét, amelyet a területen lévő mocsárra építettek, hogy megkönnyítsék az áthaladást. A település német neve Brüx, mely a "Brücke", azaz "híd" szóból ered. Más forrás szerint a névadó híd egy mindössze két lépés széles fából készült híd volt, mely az ószláv favár kapujához vezetett.[2]

Fekvése szerkesztés

A város a Cseh-medence északnyugati szélén, az Érchegységtől keletre található a Bílina folyó jobb partján. Északról és nyugatról külszíni bányák határolják.

Története szerkesztés

A város mellett található Hněvín várát már 1040-ben említi a Chronica Boemorum. A vár alatti mocsaras vidéken vezetett keresztül a Prága és Freiburg közötti kereskedelmi útvonal. Később a Hrabišic család épített itt erődítményt a karavánok védelmére. A város folyamatosan fejlődött ez idő alatt. A 13. században új kővárat építettek, ami a térség központja lett (korábban Bílina városa birtokolta ezt a címet).

A harmincéves háborúban svéd katonák foglalták el a várost. A háború után Most sokat veszített gazdasági és politikai befolyásából.

Az utóbbi századokban a városban többször is tűzvész pusztított, emiatt a városban műemlékek szinte nem is maradtak fenn.

1857-ben a városnak mindössze ötezer lakosa volt. Az iparosítás hatására azonban 1890-re már több, mint 21 ezren laktak a városban, az első világháború kitörése előtt a népesség már a 26 ezret is meghaladta. Az új évszázaddal beköszönt technológiai újítások Mostot is elérték, 1902-ben a város elektromos közvilágítást kapott.[3]

1908-ban új laktanyát építettek a város mellett, 1911-ben új színház, 1913-ban pedig német gimnázium épült.

A 20. század első fele végleg megpecsételte a város sorsát. A település alatt szenet találtak, emiatt az egész várost lerombolták. A lakók kárpótlására új várost építettek a korábbitól néhány kilométerre, és mindenkit átköltöztettek. A korábbi épületek közül egyedül a templomot mentették meg, speciális eszközökkel síneken vontatták arrébb 841 méterrel.

A jelenleg tervezett tizenharmadik pusztítás végleges [Az első 12 pusztítást tűzvész okozta], ezután az Óváros már nem fog felépülni. Most városa talajában ugyanis, 17 méterrel a földfelszín alatt, százmillió tonna barnaszén „pihen”. Hogy kibányászhassák, évek óta bontják a 16000 lakosú óvárost, viszont nem messze tőle egy 85000 lakosra méretezett Újvárost építenek föl. Az óváros belsejének utolsó „szereplése” 1975-ben volt, egy felszabadulási filmet forgattak még benne.
– Csehszlovákia Útikönyvek, 1976.

A város költözése szerkesztés

A Most alatt talált szén miatt a felszínt teljesen szabaddá kellett tenni. Az 1964-ben kezdődött folyamat során egy teljesen új várost építettek fel néhány kilométerre a korábbi központtól. A bontási munkálatok során olyan épületeket is leromboltak, melyeknek történelmi jelentőségük volt. Ilyen épület volt egy 15. századi sörfőzde, vagy az Alexander Graf által tervezett színház. A korábbi történelmi épületek helyett a szocializmusra jellemző panelházak és közintézmények épültek. Csupán néhány korábbi külvárosi épület maradt meg.

A többi régi templom, kolostor, középület műemlékeit is megmentették, ezeket a városi múzeumban állították ki.

A templom megmentése szerkesztés

 
A megmentett templom (2010)
 
Az áttelepített városközpont. Balra elöl a Szent Valentin-fatemplom látható
 
Most látképe a várhegyről

A város összes épületét lerombolták, de a Szűz Mária Mennybemenetele-templomot annak kulturális értéke miatt meg akarták menteni. A cseh késő gótika egyik legkiválóbb alkotása a korábbi Óváros főterén állt. 1517–32 között építették, korabeli reneszánsz és barokk képzőművészeti alkotásokkal.

Több terv közül végül a templom „elszállítását” választották. A munkálatok során a 71 méter magas tornyot lebontották, és az új város mellett újra felépítették. A templom többi része köré egy betongyűrűt építettek, a szerkezetet acéllal erősítették meg. Így akarták az újonnan felépített torony mellé tolni. A vontatás előkészítése hét évig tartott: a vontatási útvonalon álló épületeket is el kellett bontani, valamint a külszíni fejtés miatt az úton lévő mélyebb területeket is fel kellett tölteni.

A síneket a templom alá építették, és a Škoda gyár által gyártott speciális vasúti emelőkocsikat helyezték a statikailag fontos pontokra. Összesen 53 db ilyen gépet használtak fel. 1975 őszén, szeptember 30 és október 27 között, 28 nap alatt vontatták a templomot az új helyére. A vontatás sebessége mindössze 1-3 centiméter volt percenként. Miután a helyére került az épület, megkezdődött a felújítás, ami 1988-ig tartott.

Népesség szerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
6308
10 136
51 727
26 516
54 748
60 562
67 332
66 644
61 306
63 882
1869188019211950197019802014201820212024
Adatok: Wikidata

Városrészek szerkesztés

Nyolc városrész vagy falu alkotja: Most, Starý Most, Čepirohy, Komořany, Rudolice, Souš, Velebudice és Vtelno.

Gazdaság szerkesztés

A közelében található az Unipetrol cég litvínovi olajfinomítója.

Közlekedés szerkesztés

 
Vasútállomás

A település kiterjedt villamos- és buszhálózattal rendelkezik. A villamos a szomszédos Litvínov településre is közlekedik, összesen 4 járatot tart fenn a helyi közlekedési vállalat. Emellett 29 autóbuszvonal (17 Most területén, 12 Litvínov területén) is az utazók rendelkezésére áll.[4]

Vasútállomását érinti a Most–Rakovník, az Ústí nad LabemChomutov-, és a Most–Moldava-vasútvonal.

Repülőtere is van.

Látnivalók szerkesztés

 
Hněvín vára

A településen több szórakozóhely és látványosság áll a lakosság és a turisták rendelkezésére:

  • Autóverseny-pálya
  • Lóverseny-pálya
  • Élményfürdő
  • Planetárium
  • Kilátótorony (mely a 411 méter magas Várhegyen áll)
  • Szűz Mária Mennybemenetele-templom
  • Hněvín vára

Testvérvárosai szerkesztés

 
A városháza és a pestisoszlop

Tervezett partnervárosi lehetőségek:

Érdekességek szerkesztés

 
A mosti kórház madártávlatból

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Most című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Church of the Assumption of the Virgin Mary (Most) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. Csehszlovákia - Útikönyvek. Panoráma Kiadó. 1976.
  3. PhDr. Libuše Pokorná: Kniha o Mostecku (Dialog, Prága, 2000) ISBN 8085843803
  4. www.dpmost.cz

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés