Motorkerékpár
A motorkerékpár (hagyományos becenevén motorbicikli vagy egyszerűen motor), egynyomtávú, kétkerekű motoros közlekedési eszköz. Különböző célokra – így pl. hosszútávú utazásra, sűrű városi forgalomra, cirkálásra, versenyzésre és terepre – eltérő modellek alkalmasak. A világ számos pontján a motorozás a közlekedés legmegfizethetőbb formája, a motor a leghétköznapibb motorizált közlekedési eszköz.[1][2] Világszerte kb. 200 millió darab van használatban[3] beleértve a mopedeket, a robogókat és más géperővel hajtott két- és háromkerekűeket. A motorkerékpárok a KRESZ értelmében két vagy három kerekű járművek, melyeknek tömege 400 kg alatti, motorjuk pedig 50 cm³ feletti, amivel 45 km/h-t meghaladó a tervezett sebességük. A 2000-es évekre azonban elterjedtek a négykerekű motorkerékpárok is, leginkább a quadok, amik főleg terepen való közlekedésre készült járművek.
Motorkerékpár | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat. |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A két kerék egy sorban van. A magasabb sebességeknél a motorkerékpár a giroszkóp effektus miatt nem dől el. A motorkerékpárnak oldalkocsija is lehet.
Története
szerkesztésAz első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").
Az 1894-ben bemutatott Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár. Kezdetben a gyártók többnyire kerékpárokat próbáltak belső égésű motor fogadására alkalmassá tenni. Amikor az erőforrások teljesítménye megnőtt és a tervek túlnőttek a kerékpáros kereteken, többen szálltak be a gyártásba.
Az első világháborúig az Indian volt a legnagyobb motorkerékpárgyártó.[4] Évente kb. 20000 motort állított elő.[5] 1920-ra a dicsőség a Harley-Davidsoné lett, melynek termékeit 67 országban árusították.[6][7] Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére a DKW lett a legnagyobb gyártó.[8][9][10]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésMotorkerékpárok stabilitási problémái
szerkesztésA motorkerékpároknak három féle stabilitási problémájuk lehet:
- Az eldőlés jól ismert jelenség kis sebességnél, és könnyű elkerülni valamivel nagyobb sebességgel.
- A remegés (AVI file) az első kerék nagy frekvenciájú (7–9 Hz) oszcillációja. Gyakran viszonylag veszélytelen, de idegesítő. Ez mérsékelt sebességeknél jelenhet meg.
- A lengés (AVI file) a teljes jármű kis frekvenciájú (2–3 Hz) oszcillációja. Nagyobb sebességeknél instabillá válhat végzetes következményekkel.
A kutatások az alábbiakat tudták mondani a témáról eddig:
- A lengő oszcillációk tompulnak, ha a vezető csökkenti a gördülési szöget.
- A kerékkarakterisztika és a keréknyomás fontos változói a motor viselkedésének nagy sebességnél.
- A stabilitás nézőpontjából kívánatos az oldalirányú merevséget a lehetséges mértékben növelni, és lehetséges, hogy a hátsó keretnél létezik optimuma a torziós merevségnek.
- Az oldalirányú merevség szokásos szintjei a kerék orsónál jelentősen rontják a remegési módú csillapítást, a remegési frekvencia jelentős módosítása mellett, és enyhén csökkentik a lengési mód csillapítását is nagy sebességeknél.
- Az oldalirányú torzításnak a lehetséges mértékben ellen kell állni, az első villa torziós tengelyének a lehetőség szerint alacsonyra való állításával.
- A lengés csillapításában a legnagyobb szerepe a hátsó kerék kanyarodási és kerékdőlési merevségének, és relaxációs hosszának van, és az első kerék hasonló paramétereinek kevésbé.
- Többek között a merev vázak, a hosszú kerékalap, a hosszú nyom és a lapos kormányszög növeli az lengési módú csillapítást.
- A hátsó lengéscsillapító legyengült csillapítása, a hátsó terhelés és a megnövekvő sebesség erősíti kenyarodáskor az lengési tendenciákat.
- A hátsó terhelést viselő szerkezet megfelelő merevsége és csillapításai sikeresen csillapíthatják az lengési és remegési oszcillációkat.
Biztonság
szerkesztésA motorkerékpárok jellegük miatt nem rendelkeznek olyan külső karosszériával, mint az autók, amelyek jelentősen megvédenék az utast, emiatt és a motorkerékpár két kerekéből adódó instabilitás miatt a motorkerékpár fokozottabban rejt magában balesetveszélyt: karosszéria híján a motorkerékpárt magát nemigazán lehet olyan autóknál jellemző biztonsági eszközökkel felszerelni, amelyek védelmet nyújtanának, emiatt a motorosnak megfelelő védőruházatot kell viselnie, ami megvédi a menetszéltől és az esetleges balesetekből származó sérülésektől.
A legjellemzőbb ilyen holmik:
- Bukósisak
- Motorosdzseki, lehetőleg protektoros védőelemekkel
- Motorosnadrág, szintén védőelemekkel
- Motoroskesztyű, kezet védő védőelemekkel
- Motoroscsizma, főleg acélbetétes kivitelben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hiroko Nakata. „Motorcycle makers battle it out in Vietnam”, Japan Times, 2008. október 8.. [2012. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. március 11.) (angol nyelvű)
- ↑ Alexei Barrionuevo. „That Roar in the Jungle Is 15,000 Motorbikes”, The New York Times, 2008. november 3. (Hozzáférés: 2009. március 11.) (angol nyelvű)
- ↑ (2006) „Fuel Cell Powered Motorcycles” (angol nyelven). Journal of the Society of Automotive Engineers of Japan 60 (1), 90-93. o. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0385-7298. (Hozzáférés: 2009. november 3.)
- ↑ Walker, Mick. Motorcycle: Evolution, Design, Passion. Johns Hopkins University Press (2006. október 5.). ISBN 9780801885303
- ↑ Youngblood, Ed. „The Rise and Fall (2001 június)” 55 (6), Kiadó: American Motorcyclist Assoc.
- ↑ Prashad, Sharda (2006. április 16.). „HOG WILD; U of T professor Brendan Calder is one of the legions of baby boomers who have helped to ensure the success of the Harley- Davidson brand name, not to mention its bottom line.”, Toronto, Ont., A.16. o. [2011. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 15.)
- ↑ Cato, Jeremy. Harley-Davidson at 100, E.1.Fro. o. (2003. augusztus 8.)
- ↑ Vance, Bill: Motoring Memories: DKW/Auto Union, 1928 - 1966. Canadian Driver, 2009. április 24.
- ↑ de Cet, Mirco. The illustrated directory of motorcycles (2002). MotorBooks/MBI Publishing Company, 128. o.. ISBN 0760314179, 9780760314173
- ↑ Walker, Mick. Mick Walker's German Racing Motorcycles. Redline Books, 61. o. (1999). ISBN 0953131122, 9780953131129
További információk
szerkesztés- The Control and Stability Analysis of Two–wheeled Road Vehicles Simos Evangelo (angol)
- Linkgyűjtemény a motorkerékpárról
- Hugo Wilson: A motorkerékpár száz éve. Technika és forma, sport és szórakozás; ford. Czitó Győző; Gemini Budapest, Bp., 1994
- Roland Brown: Motorkerékpárok képes enciklopédiája. A motorkerékpárok és motorkerékpárosok kalauza; ford. Ambrus Géza et al.; Új Ex Libris, Bp., 1999
- Mick Walker: Motorcsodák. A leghíresebb motorkerékpárok; ford. Kirschner Dávid, Szegál Tamás, Vass Edit;: Kossuth, Bp., 2004
- A motorozás enciklopédiája; szerk. Nagy Zoltán Péter et al.; Totem, Bp., 2006
- Carsten Heil: 1000 motorkerékpár. Történelem, klasszikusok, technika; ford. Szilágyi Gyula; Alexandra, Pécs, 2006
- David Ansell: Katonai motorkerékpárok; ford., szerk., mo-i vonatkozásokkal kieg. Ocskay Zoltán; Oldtimer Média, Bp., 2007
- Motorkerékpárok szerkezettana és tuningolása. Tanulmányi segédlet, 1-2.; szerk. ifj. Máthé István; 2. bőv., átdolg. kiad.; MAMI Szakközépiskola, Bp., 2007
- Matthew Coombs: Motorkerékpárok szerkezete és működése; kieg. Pete Shoemark, Kováts Miklós, Batári Lajos, ford. Houdek Zoltán; Maróti, Bp., 2008
- 333 motorkerékpár. A világ leghíresebb modelljei. Történelem, klasszikusok, technika; ford. Szilágyi Gyula, Soós András; Alexandra, Pécs, 2008
- Kováts Miklós–Maróti József: Motorkerékpárok restaurálása; közrem. Gyöngyössy András; Maróti, Bp., 2008
- Luis T. Melgar Valero: A motorok enciklopédiája; ford. Bátki Piroska; Ventus Libro, Bp., 2010
- Luigi Corbetta: Legendás motorok. 1884-től napjainkig; ford. Béresi Csilla; Kossuth, Bp., 2011
- Stephan Fennel: Motorkerékpárok képekben; ford. Bujdosó István; Alexandra, Bp., 2012
- Claude de La Chapelle: Különleges motorok; ford. Fáber Ágoston, Fáber András; Corvina, Bp., 2021