MV (mozdony)
Az MV vagyis motoros vontató, más néven MIB kuli, vagy egyszerűen csak kuli a Magyarországon valaha sorozatban gyártott legkisebb méretű (kisvasúti) motormozdony.
| MV | |
 | |
| MV (motoros vontató) | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | ÉM. Építőanyagipari Gépjavító Vállalat (ÉGV) |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | B |
| Nyomtávolság | 500–760 mm-ig állítható |
| Hajtókerék-átmérő | 350 mm |
| Teljesítmény | |
| Névleges | 6 kW (8 LE) |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 9 km/h |
| Ütközők közötti hossz | 2000 mm |
| Magasság | 1270 mm |
| Szélesség | 950 mm |
| Teljes tengelytávolság | 600 mm |
| Szolgálati tömeg | 1500 kg t |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MV témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A gyártó szerkesztés
A vontatót az ÉM. Építőanyagipari Gépjavító Vállalat készítette a kisebb vontatási igényű iparvasutak számára. A járművet az 1950-es évek végén fejlesztették ki, és az 1958-as Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Az első gyári leírások, amik még kevés üzemi tapasztalatról írnak, 1959-ből valók. A ma üzemben lévő járművek többsége az 1960-as évekből származik. A mozdony szerkezetén megfigyelhető a lehető maximális leegyszerűsítettség (és mert a gyártó alapvetően nem vasúti járművekkel foglalkozott) a vasúti járművek szerkezeti felépítettségétől való alapvető eltérés. Ilyen például a gömbcsuklós tengely, a hang és fényjelzés hiánya. A vontató ennek ellenére bevált, és 2010-ig több példány közlekedett a hazai keskeny nyomközű iparvasutakon.
.JPG)
A név szerkesztés
A típus gyári kódjele MV, azaz motoros vontató, ennek ellenére a legtöbb gyárban egyszerűen kulinak, vagy MIB kulinak nevezték. A név jól tükrözi a mozdony jellegét. A gyártók egy üzembiztos járművet akartak előállítani, ami egyszerű, igénytelen, és jól megállja helyét a mostoha ipari körülmények között is. Érthető tehát, hogy miért hasonlították az indiai riksákat húzó személyhez.
A vontató szerkezeti felépítése szerkesztés
A motor szerkesztés
A mozdony dízel- és benzinmotoros változatban egyaránt létezett, ma már csak dízel motorral szerelt járművek maradtak fent. A két motortípus a Prés- és Kovácsoltárugyár egy hengeres, 8 LE teljesítményű (eredetileg stabil) motorjának a benzines, illetve dízeles változatai. A dízeles változat jelölése: MIB DIESEL. A motor 4 ütemű, egyhengeres, közvetlen befecskendezésű, dugattyúkamrás, fekvő elrendezésű Diesel-motor, párologtató hűtéssel. A motor indítása kéziforgattyúval (kurbli) történik.
| Hengerek száma: | 1 |
| Hengerfurat átmérő | 115 mm |
| Lökethossz | 140 mm |
| Lökettérfogat: | 1460 cm³ |
| Kompresszióviszony: | 1:14 |
| Fordulatszám: | 890 1/perc |
| Teljesítmény: | 8 LE |
| Maximális nyomaték: | 7,3 mkg |
| A normális, tényleges teljesítményhez tartozó nyomaték: | 7,1 mkg |
| Literteljesítmény: | 5,5 LE/liter |
| Üzemanyagfogyasztás: | 195 g/LEh |
| Kenőolajfogyasztás: | 3 g/LEh |
| Hűtővízfogyasztás: | 0,7 l/LEh |
| Előbefecskendezési szög: | 28° |
| Befecskendezési nyomás: | 120–130 kg/cm² |
Erőátviteli rendszer szerkesztés
Az erőátviteli rendszer teljes egészében mechanikus. A teljesen zárt hajtóműszekrényen elhelyezett MIB-DIESEL rendszerű meghajtómotor forgatónyomatékát homlokfogaskerék-rendszer közvetítésével viszi a futóművekre. A motor forgattyútengelye dörzsbetétes irányváltón át hajtja a kétfokozatú, fogaskerekes sebességváltót. Az irányváltó beállítása szerint a sebességváltó előre vagy hátra kapja a meghajtást. A két fokozatú sebességváltó a kerékpárokat többszörös homlokkerék-áttétel után hajtja meg. A sebességváltó eredetileg kézikerékkel, az irányváltó pedig karral volt kezelhető. Ma már majdnem az összes darabot átépítették. Ezeknél már az irányváltó és a sebességváltó egyaránt karral kezelhető. A hajtómű háza egyben a jármű főkereteként is szolgál.
| Fokozat | Sebesség (km/h) | Vonóerő (kg) |
|---|---|---|
| 1 | 6 | 250 |
| 2 | 9 | (nem ismert) |
Tengelyek szerkesztés
A jármű tengelyei oldalanként 1-1 egysoros mélyhornyú golyóscsapággyal vannak rögzítve. A tengelyekre az acélöntésű kerekeket ékeléssel rögzítették. A vontató rugózás nélkül támaszkodik rájuk. Az egyenlő kerékterhelés érdekében, illetve a rossz minőségű, fekszinthibás pályán való biztonságos haladás biztosítására a hátsó tengely gömbcsuklós kivitelű. Ezzel biztosított a kerekek állandó felfekvése.
A motoros vontató nyomtávolsága 500-tól 760 mm-es nyomtávolságig házilag állítható.
Fék szerkesztés
A kézifék külsőpofás dobfék. A hátsó tengelyre szerelt fékdobra kívülről ható fékpofákat rudazat működteti, amit a vezetőállásról emeltyű segítségével lehet működtetni.
A főkeret szerkesztés
A jármű egyszerűségét legjobban a főkeret jellemzi, ami nem más mint a jármű hajtóműve. Ezen a hajtóművön található a motor, a vezetőállás, meghosszabbított tengelyein pedig a kerekek.
A főkeret szekrénytartós, hegesztett kivitelű.
Motorház, vezetőállás szerkesztés
A felépítményt és a motort lekerekített sarkú, tetszetősen kiképzett lemezburkolat védi a külső behatások (por, víz) ellen. Nagyjavítás esetén az egész burkolat néhány csavar megoldása után eltávolítható. A motor üzem közbeni ellenőrzése, vagy beállítása céljából a burkolat eleje felnyitható. A főkeretként szolgáló hajtómű mellső és hátsó részére ütköző van szerelve. Az össze- és szétkapcsolás vonócsapszegek segítségével végezhető el.
A vezetőállás olyan kialakítású, hogy abból a vezető előre és hátra is, testhelyzetének változtatása nélkül figyelheti a pályát, illetve a vontatott szerelvényt. A lemezből készült vezetőülésből a mozdony kezelőszervei (az irányváltó, a sebességváltó, a töltésszabályzó és a kézifék) kényelmesen elérhetők.
Leggyakoribb átépítések szerkesztés
A mozdonyok közül szinte mindegyik példány kerekes sebességváltóját átalakították a karral kezelhető változatra. Egyes példányok motorját 2 hengeres Slavia motorra cserélték ki. Ilyen kuli található Kemencén, és a Hortobágyi Kisvasúton is. A téglagyárakban több vontató burkolatát átalakították, illetve végleg eltávolították.
A tiszafüredi téglagyár négy MV típusú mozdonyát BL-12 motorral szerelték fel, lehajtásuk fogaskerék helyett lánccal, illetve ékszíjjal történik.
A járművek alkalmazása szerkesztés
A vontatót keskeny nyomtávolságú iparvasutakon alkalmazták. Ilyen üzemek a téglagyárak, nyíltszíni bányák, mezőgazdasági üzemek, nagyobb építkezések stb.
Leginkább a téglagyárakban terjedtek el, a 2000-es évek közepéig üzemelő darabok főleg ilyen helyeken közlekedtek.
Napjainkban szerkesztés
Mára egyetlen MIB kulit sem használnak téglagyárakban. A Kemencei Erdei Múzeumvasúton, illetve magán gyűjteményekben több példány is található a típusból. A békéscsabai Alföldi Kerti Gazdasági Vasutak kötelékében 7 ilyen jármű is megtalálható.
Források szerkesztés
- É. M. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Gépalkatrészjegyzék, Száma 35-50-01, Motoros Vontató, Géptipus MV[halott link]
- Használati Utasítás a MIB-Diesel jelű stabil motorhoz, PréKo, Prés- és Kovácsoltárugyár, Budapest
- KBK füzetek VIII. 1996/4, 1996. június 22. (Kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület)
- KBK füzetek 11. évfolyam, 58. szám 2004/2, 2004. május 11. (Kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület)
- www.kisvasut.hu
Lásd még szerkesztés
További információk szerkesztés
