Mozsolics Amália

(1910-1997) magyar régész, muzeológus

Mozsolics Amália (Vasvár, 1910. január 13.Szombathely, 1997. október 21.) régész.

Mozsolics Amália
Született 1910. január 13.
Vasvár
Elhunyt 1997. október 21. (87 évesen)
Szombathely
Állampolgársága magyar
Foglalkozása régész,
muzeológus
Iskolái Bécsi Egyetem (–1935)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

A nemzetközi hírű ősrégész vasvári polgári családban született. Édesapja jogász. Az alapiskolák elvégzése után a Bécsi Egyetemen 1935-ben védte meg régészeti doktori disszertációját. A Magyar Nemzeti Múzeum 1939-től alkalmazta díjtalan gyakornokként. Néhány hónap múlva, 1940. április 15-én a Vas vármegyei Kultúregyesület Múzeumának Régiségtára (a Savaria Múzeum jogelődje) őrének nevezték ki. Erre talán Vas megyei származása és Miske Kálmánnal meglévő kapcsolata lehet a magyarázat. A Szombathelyen tartózkodás alig több mint egy éve alatt tanulmányt írt báró Miske Kálmánról (1941) a múzeum igazgatójáról és újrarendezte az őskori régészeti gyűjteményt. Ugyanebben az évben a második velemi kincsleletet is közölte. A sort Miske halálakor irodalmi bibliográfiájával folytatta (1943). 1941. május 31-éig munkálkodott Szombathelyen. Ezután a második bécsi döntéssel visszakerülő Kolozsvárra, az Erdélyi Nemzeti Múzeumba küldték, ahol 1944-ig kamatoztathatta szombathelyi tapasztalatait. 1945-től 1973-ban történt nyugdíjazásáig ismét a MNM alkalmazottja. Tudományos főmunkatárs, az Őskori Gyűjtemény vezetője. Közben, 1958-tól kandidátus, majd 1967-től a régészeti tudományok akadémiai doktora. Nyugdíjas évei alatt is rendületlen aktivitással dolgozott, amit két új monográfia megjelenése (1985, 2000) is bizonyít. Személyiségét és munkásságát nemzetközi nagyrabecsülés övezte.

Régészeti szakmai munkásságának gerincét a kárpát-medencei bronzkor időrendjének bronz depóleletekre (is) alapozott kidolgozása jelenti, amelyet a németországi és itáliai terület kronológiájával is igyekezett párhuzamba állítani. Az 1960-70-es években a fémvizsgálatokra, a bronzkor súlyegységeinek tanulmányozására ugyancsak nagy hangsúlyt helyezett. 1940-ben és 1945-ben a vučedoli, 1942-ben a kisapostagi kultúra problémáit boncolgatja. A bronzkor időrendjének kérdéseit taglaló könyvét 1943-ban Kolozsvárott jelenteti meg. A bronzkori „nagyvándorlás” a középső- és késő bronzkor határán, valamint a halomsíros kultúra kárpát-medencei megjelenésének felismerése és leírása (1957) már őstörténészi megközelítést jelez. Eközben különíti, és nevezi el a késő bronzkor egyik új kulturális egységét Kelet-Magyarországon, a Gáva kultúrát. Nagyjából ettől a munkától és évtől kutatói életpályájának új, második nagy szakasza veszi kezdetét. Megkezdi a Kárpát-medence közép- és késő bronzkora bronz- és aranyleleteinek monografikus feldolgozását. Eredményeit négy vaskos kötetben (1967, 1973, 1985, 2000) teszi közzé. Közben természetesen mindenütt rendezi az általa vizsgált tárgyakat, valamint segítséget nyújt a múzeumi rendezéshez.

Halála előtt néhány évvel a munkásságában logikusan következő, kéziratban már kész negyedik monográfiáját egy külföldi szaktekintély gépkocsijával együtt Budapesten eltulajdonították. Így a németországi megjelentetésre csak évekkel később (2000) kerülhetett sor. Ez az esemény életkedvét megtörte, fizikai állapota ettől kezdve folyamatosan romlott. Élete utolsó éveit a család régi jó barátjának számító Rásó család szombathelyi lakásában töltötte, akik szerető gondoskodással vették körül. Nem sokkal halála előtt kapta kézhez a születésének 85. évfordulójára szerkesztett, nemzetközi szerzőgárda által írt kötetet. Ásatásokat végzett többek között Tószeg-Laposhalmon, Dunapentele (Dunaújváros)-Kosziderpadláson, Süttőn és Nagykállón.

Tagságai szerkesztés

  • Consil Permanent aktív szervezője,
  • firenzei, jugoszláv és német régészeti társaságok tagja.

Kitüntetései szerkesztés

Művei szerkesztés

Emléke szerkesztés

  • 2010 Vasvár emléktábla

Irodalom szerkesztés

  • Kovács Tibor 1997: In memoriam Mozsolics Amália (1910-1997), Magyar Múzeumok.
  • Ilon Gábor 1998: In memoriam Amália Mozsolics (1910-1997), Savaria Pars Archaeologica 23/3.
  • 2001 Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 52/1-3, 241-246.
  • 2002 Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Budapest, 630-631.

Külső hivatkozások szerkesztés