Főmenü megnyitása

A 70-es típusjelzésű motoros fedett teherkocsik, ismert becenevükön a Mukik a BKV, illetve villamosvasúti jogelődjeinek teherszállításra és pályakarbantartásra használt üzemi járművei. Ezeknek az úgynevezett tehervillamosoknak a kocsiszekrényeit a főképp bányaipari gépeket gyártó Roessemann és Kühnemann Rt. készítette a BSzK Rt. megrendelésére 1927-ben, majd az elektromos hajtásrendszert és az egyéb kiegészítő rendszereket a BSzK Rt. maga szerelte be a kocsikba, többségében az akkoriban közlekedő villamos motorkocsik alkatrészeinek átemelésével, így lényegében a városi villamospályát használó elektromos tehermozdonyokat építve. A járművek később különféle átalakításokon, fejlesztéseken estek át, például egyes darabok hóseprőkké vagy síncsiszolókká lettek átalakítva, vagy nagyvasúti (MÁV-kompatibilis), úgynevezett sarokütközőket kaptak.

70-es típusjelzésű teherkocsi
Más néven: Muki, Hómuki, Hóseprő, Síncsiszoló
A hóseprő Mukik a Rákóczi hídon 2015-ben
A hóseprő Mukik a Rákóczi hídon 2015-ben
Gyártási adatok
Gyártó Kocsiszekrény: Roessemann és Kühnemann Rt.
Összeépítés: BSzKRt.
Méretek
Tömeg10 450 – 11 000 kg
Teherbírás4000 kg
Ütközők közötti hossz7400 mm
Szélesség2080 mm
Műszaki adatok
Motor 2 db
SH, TSA 70 vagy TS 100 (1000 V)
Vontatási feszültség 600 V (1000 V) DC
Tengelyek száma 2
TeljesítménySH: 22 kW
TSA 70: 41 kW
TS 100: 56 kW
A Wikimédia Commons tartalmaz 70-es típusjelzésű teherkocsi témájú médiaállományokat.
Könyves Kálmán körút, Ferencváros kocsiszín. Fortepan 98876.jpg
A 7123-as hóseprő a BAH csomópontnál

Manapság már csak kevés maradt belőlük üzemben, nagy részük el lett bontva, illetve selejtezés után az idő vasfoga tönkretette őket, néhányuk időközben vidéki tömegközlekedési társaságokhoz került. A BKV szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumában is található két példány. A villamosvasúti dolgozók közössége és a lakosság egy része Muki vagy egyszerűen motoros fedett teherkocsi néven ismeri ezeket a tehervillamosokat, de az információs weboldalak gyakran hivatkoznak az egyes variációkra a pályaszámokkal, a más közlekedési vállalatoknál (pl. a BHÉV-nél) annak idején bevezetett azonosító típusjelzésekkel (pl. BHÉV-nél LHs B típus), illetve a Hómuki, Hóseprő, vagy Síncsiszoló nevekkel.

A Muki elnevezést ezen a konkrét budapesti tehervillamos-típuson kívül az ország számos más részén a helyi (szén)bányászatban használatos – jellemzően keskeny nyomtávú – vontatómozdonyokra is használták, mint ahogy Mukinak hívták azokat a vontatómozdonyokat is, amelyek a millenniumi kisföldalatti szerelvényeit vontatták az Állatkerti körút és a mai MÁV Kórház területén kialakított egykori kocsiszín között. Az egybevágó elnevezések eredete tisztázatlan, ez idő szerint nem ismert.

Tartalomjegyzék

TörténetükSzerkesztés

Teherszállításban aktív éveik (1926 – 1990 k.)Szerkesztés

A mozdonyokat kimondottan teherszállításra tervezték; hogy az első világháború után a villamos vonalak segítségével lehessen kiszolgálni a város különféle ipari üzemeit. A BSzKRt megalakulásakor 20 db különféle mozdonnyal rendelkezett; de az új gépek forgalomba állásáig gyakran személyforgalmi motorkocsikkal vontatták a teherkocsikat.

A téglatest alakú, faborítású, kéttengelyes járművek először 1926-ban jelentek meg az utcákon. Ekkor kapták jelenleg is szokásos szürke színüket; majd pár év múlva az andráskeresztet is felfestették az oldalukra. Mindkét oldalukon tolóajtó található, és egy részükben daru a teher beemeléséhez.

Sok Muki MÁV sarokütközőket is kapott; így a szállítás átrakodás nélkül történhetett közvetlenül a „nagyvasúti” vagonokba. A Mukik egy részét átalakították; hogy a budapesti HÉV vonalak 1000V-os rendszerét is használhassák.

A háború után ezekkel szállították Budapest jelentős részén az élelmiszert. A Mukik látták el áruval az üzleteket, rendszeresen jártak a Déli pályaudvar és a Ganz Villamossági Művek (ma Millenáris Park) között, hatalmas transzformátorokat vonszolva keresztül a Moszkva téren.[1]

Az 1950-es évektől a metróépítések idején a Mukik szállították ki a belvárosból a kitermelt földet.

A teherszállítás után (1990 k. – napjaink)Szerkesztés

A teherforgalom az akkori BSzKRt, majd a Fővárosi Villamosvasút, végül a Budapesti Közlekedési Vállalat vonalain 1996-ig rendszeres volt.

A Mukik egy részét síncsiszolóvá vagy hóseprővé építették át; néhányat pedig eladtak vidéki villamosüzemeknek.

Manapság már csak mozgásképtelen villamoskocsikat, alkatrészeket szállítanak (leggyakrabban forgóvázakat és nyitott teherkocsira pakolt áramszedőket). Szállításkor két mozdonyt használnak; ez egyik a terhet mozgatja, a másik pedig annak túloldalán biztosít.

Jelenleg a BKV-nál már csak 6 darab Muki van állományban, illetve egy hetedik példány a Dreher Sörgyár közeli vastelepen várja a sorsát:[2]

Mukik vidékenSzerkesztés

Az 1990-es években egy Muki és egy hóseprő vidéki pályafutásba kezdett, mint pályafenntartó jármű. Előbbi Debrecenbe került 704-es pályaszámon, utóbbi Miskolcra M5 pályaszámon. A debreceni járművet üzemképtelensége miatt félreállították, 2008-ban egy Budapestről érkezett tanuló UV-val pótolták. 7 év elteltével üzemképtelenül áll ma is a telephelyen. A miskolci hóseprő ma is üzemel, időközben átfestették szürke alapon fehér X csíkosról az MVK színeire, a sárga alapon zöld X csíkosra. Leggyakrabban nagy havazások után látható.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés