Főmenü megnyitása

A Munkácsi vár ostroma 16851688 között tartott, mely során a várvédők hősiesen visszaverték a császári csapatok több támadását is, végül azonban átadták a várat a császári csapatoknak kedvező feltételek mellett, mivel helyzetük reménytelen volt, a harcok tovább folyatása ezért értelmetlennek minősült.

Munkács ostroma
Munkács vára Das ehmals gedrückte, vonm Türken berückte, nun trefflich erquickte Königreich Hungarn. Frankfurt u. Leipzig 1688.jpg

Időpont 16851688. január 17.
Helyszín Felső-magyarországi Fejedelemség, Munkács
Eredmény Munkács várát elfoglalták a Habsburg Birodalom katonái
Szemben álló felek
Munkácsi vár védőiHabsburg Birodalom
Parancsnokok
Radics András
Zrínyi Ilona
Aeneas Sylvius von Caprara
Antonio Caraffa
é. sz. 48° 26′ 29″, k. h. 22° 42′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 29″, k. h. 22° 42′ 49″

ElőzményekSzerkesztés

 
Thököly Imre

Az országban már az 1600-as évek végére erős Habsburg-ellenes mozgalom alakult ki. A kuruc seregek azonban szervezetlenek voltak, nem volt egy kiemelkedő vezéregyéniség, aki a csapatok élére állt volna. Ez azonban 1677-ben megváltozott, mivel akkor Thököly Imre állt a mozgalom élére és sikerült elérnie, hogy a szervezetlen kuruc seregek őt kövessék.

 
Zrínyi Ilona

1682-ben megházasodott I. Rákóczi Ferenc özvegyével, Zrínyi Ilonával. A házasság eredményeként megszerezte a hatalmas Rákóczi birtokokat, az ezen területekből származó jövedelmet pedig a kuruc harcok támogatására fordította. Ezen évben a kuruc seregek számos sikert értek el, megszerezték Kassát, több másik város pedig behódolt nekik, így ezen év szeptember 16-án Ibrahim pasa kinevező okiratot és felségjelvényeket adott át neki, ami által Magyarország királyának nevezte ki. Így ebben az időben az ország négy részre oszlott, ezek egyik részének, a Felső-magyarországi Fejedelemségnek lett Thököly a vezetője.

1683-ban Thököly a török portának segített a Bécs ellen indított hadjáratban. A 230 ezer fős török sereg azonban kudarcot vallott, Thököly pedig a kudarc láttán megpróbált I. Lipót császárral is kedvezőbb kapcsolatokat kialakítani. A váradi török pasa ezt megtudva illetve arra számítva, hogy Thökölyt a császáriaknak átadva kedvezőbb megadási feltételeket tud kieszközölni, 1685. október 15-én elfogta őt. Közben Lipót császár amnesztiát hirdetett azon embereknek, akik Thököly pártjáról az ő támogatására állnak át. Miután vezetőjük fogságba került, egyre többen álltak át a császáriak pártjára, így a vezető nélkül maradt fejedelemség sorsa megpecsételtnek tűnt. A Habsburgok elfoglaltak több kuruc várost is, Tokajt, Kassát, Sárospatakot, Eperjest, így a Munkácsi vár volt az utolsó, amit még a császári seregek nem tudtak elfoglalni.

A csataSzerkesztés

 
Antonia Caraffa, a császári csapatok egyik vezetője

1685 novemberére a császári seregek megérkeztek a vár alá. Ekkor a várban tartózkodott Zrínyi Ilona és két gyermeke, Rákóczi Julianna és II. Rákóczi Ferenc. A várat azonban nagyon jól megerősítették, így elég nehéz feladat volt azt elfoglalni még egy nagy létszámú sereg számára is. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a várat nagyjából 4000 harcos, azaz 12 zászlóaljnyi gyalogság, 3 század lovasság, 2 század karabélyos és 60 dragonyos védte Radics András kapitány vezetésével, bár a szellemi vezető a hős várvédő asszony, Zrínyi Ilona volt. A várat védők között magyarok mellett jelentékeny számban szlovákok és ruszinok is védték, Zrínyi Ilona a maga horvát származása révén elég jól szót értett velük. Ezenkívül még több német nemzetiségű is akadt a védők soraiban, akik főleg Thököly seregének német zsoldosai voltak.

 
Aeneas Sylvius von Caprara, felső-magyarországi parancsnok

Antonio Caraffa ágyúsáncok megépítését rendelte el és miután felégette a huszárvárat, elkezdte a vár ostromát, azonban elfoglalási kísérletei sikertelenek voltak. 1686. március 10-én a felső-magyarországi főparancsnok, Aeneas Sylvius von Caprara megadásra szólította fel a várvédőket, azonban ők hajthatatlanok voltak. Mivel semmilyen lehetőség nem volt a békés megegyezésre, a tábornok serege is ágyútűz alá vonta a várat. Közben a védők többször is kitörtek a várból, így annak bevételére továbbra is kevés esély volt.

A korabeli leírások szerint Zrínyi Ilona még a legnagyobb ágyútűz idején is a katonák között járkált, utasításokat adott és jutalmazta a bátrakat. Sokszor fia, Ferenc is vele tartott. Lánya, Julianna az ápolóknak segített.

Igazából a császáriak nem indítottak átfogó, tényleges ostromot a vár ellen, ezt mutatja, hogy alig intéztek rohamot, helyette a tüzérséggel lövették a várat, illetve a kitörő kurucokkal hadakoztak. A vár elfoglalása sem volt sietős, mivel a munkácsi őrség erejénél fogva nem volt képes megzavarni a délen hadakozó császári főerőket, akiknek legnagyobb kihívást a török csapatok jelentették. Jóllehet a várat ostromló császári sereg is nem egyszer komoly problémákkal küszködött, így több alkalommal is kevés volt az élelem, míg a védők be tudták gyűjteni a környéken a termést és a bort, ugyanis a helyi ruszin parasztok is őket segítették. A nélkülözés miatt több császári katona is átállt Zrínyi Ilonához.

1686. április 28-án Caprara elvonult seregeivel, azonban a lovasságot a vár környékén hagyta, hogy elvágják az esetleges utánpótlás útját. Időközben a török portára is eljutott a vár ostromának a híre, ezért 1686 januárjában szabadon engedték Thökölyt, hogy felmentő sereget gyűjtsön, azonban addigra a valamikori fejedelemsége már a múlté volt. Bár az ostrom ideje alatt többször próbált segítséget vinni az ostromlottaknak, próbálkozásai hiábavalónak bizonyultak. A török vezetőségtől is megpróbált támogatást szerezni, azonban a törökök több csatát is elvesztettek, ezért visszavonulásra kényszerültek, támogatást pedig nem tudtak nyújtani Munkács védelmében.

1687 során a várat ostromzár alatt tartották a császári seregek. Közben egész Európát bejárta a hír, hogy egy bátor asszony vezetésével egy maroknyi csapat képes ellenállni a birodalmi seregek hosszú ideje tartó támadásainak. Mindezt tetézte az is, hogy Caprara hadai sokkal nagyobb veszteségekkel számoltak, mint a várvédők serege. A kedvezőbb körülményeket kihasználva Zrínyi Ilona ékszereit Lengyelországba küldte zálogként, hogy pénzt szerezzen, amivel kifizetheti a várvédőket, követséget küldött Varsóba, hogy a francia követtől segítséget kérjen. Bár a XIV. Lajos elismeréseként ékszereket küldött a várvédő hősnőnek, katonai támogatást nem biztosított számára.

Mindeközben a külpolitikai helyzet is változott. A törökök elvesztették Buda várát és a folyamatos császári offenzíva miatt visszavonulásra kényszerültek. 1687 augusztusára a török szárazföldi seregek kiszorultak Erdély és Magyarország területéről, csupán néhány vár maradt török kézen alatt, de ezek sorsa szintén kilátástalan volt, mivel utánpótlásra nem számíthattak.

1687-ben Aeneas Sylvius von Caprara 3000 fős sereggel kezdte meg a vár újabb ostromát, a várvédőket pedig megadásra szólította fel. A vár készletei ekkora már megcsappantak és Zrínyi egyik tisztje, Thököly korábbi nevelője, Absalon Dávid az átpártolásról döntött és rábeszélte a várvédőket, hogy tegyék le a fegyvert. Zrínyi Ilona, látva, hogy a helyzet reménytelen, szintén tárgyalásokat kezdeményezett a vár átadásával kapcsolatban.

A vár átadásaSzerkesztés

 
Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt

1688. január 15-én végül megszületett a megállapodás, amit Zrínyi Ilona aláírt. Ennek értelmében a várvédők amnesztiát kaptak és elkobzott földjeiket és javaikat visszaszolgáltatták. Zrínyi Ilona gyermekeivel Bécsben élhetett tovább bántatlanul, a két gyermek pedig I. Lipót császár gyámságába kerültek, örökölt javaikat és birtokaikat pedig nem kobozhatták el. A várba végül január 17-én vonult be a császári sereg Antonio Caraffa vezetésével. Végül Zrínyi Ilona Bécsbe került gyermekeivel, azonban őket elszakították anyjuktól, mivel őt kolostorba zárták.

ForrásokSzerkesztés