Főmenü megnyitása

A munkaszüneti nap olyan naptári nap, amelyen a munkavállaló csak olyan munkáltatónál foglalkoztatható, ahol e napra rendes munkaidő eshet. A legtöbb országban általában valamely jeles ünnepnap munkaszüneti nap, ezt a naptárban jellemzően pirossal jelölik, úgy mint a vasárnapot is.

A munkaszüneti napokat az egyes államok jogszabályban határozzák meg.

Tartalomjegyzék

Hatályos szablyozása MagyarországonSzerkesztés

A munka törvénykönyve 101. 102. §-ai szólnak a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztásáról.

Munkáltatók, ahol vasárnapra eshet rendes munkaidőSzerkesztés

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál.

[1]

Az olyan foglalkoztatásra, amely a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben történik, a 2012. évi I. törvény 102. § (3) bekezdése megfelelően irányadó.[1]

Törvényben meghatározott munkaszüneti napok MagyarországonSzerkesztés

A munkaszüneti napokat a munka törvénykönyve határozza meg.[2] Ezek szerint munkaszüneti napok minden évben:

Munkavégzés a munkaszüneti napokon MagyarországonSzerkesztés

Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c), g)-h) pontban meghatározott esetben osztható be.[3]

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

  • a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
  • b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.[4]

A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap szombatra vagy vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.[5]

Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy - legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.[6]

A munkaszüneti napok története MagyarországonSzerkesztés

A munkaszüneti napok szabályozása Magyarországon a történelem folyamán többször változott.

Munkaszüneti napok a második világháború előttSzerkesztés

Egy 1936-os naptár adatai szerint a munkaszüneti napok a következők voltak:

A napok köre esetenként változott, pl. március 15-e 1941-ben lett munkaszüneti nap.

Munkaszüneti napok a második világháború utánSzerkesztés

A Rákosi-korszakbanSzerkesztés

A Rákosi-korszakban (1948 és 1956 között) a korábbi egyházi ünnepeken alapuló munkaszüneti napokat a rendszer számára fontos, ú.n. munkásmozgalmi ünnepnapok vették át.

Egy 1955-ös naptár szerint a korszak munkaszüneti napjai a következők voltak:

A Kádár-korszakbanSzerkesztés

A Kádár-korszakban (1957-től 1989-ig) március 15-e csak 1957-ben volt munkaszüneti, viszont november 7-e csak 1961-től lett munkaszüneti nap ismét. A korszak munkaszüneti napjai:

  • január 1.
  • húsvéthétfő
  • április 4.
  • május 1.
  • augusztus 20.
  • november 7.
  • december 25-26.

[7]

A rendszerváltás utánSzerkesztés

A rendszerváltás után megszűnt munkaszüneti nap lenni április 4. és november 7., helyette viszont az lett március 15. és október 23. 1993-tól pünkösdhétfő, 2000-től Mindenszentek (november 1.), 2017-től pedig a nagypéntek is munkaszüneti nap lett. Az Országgyűlés ez évben tervbe vette, hogy a munkaszüneti napok közé felveszi december 24-ét is, ám ezt november 28-án leszavazták,[8] így végül mégsem lett munkaszüneti nap.

ForrásSzerkesztés

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b 2012. évi I. törvény 101. § (1) bek.
  2. 2012. évi I. törvény 102. § (1) bek.
  3. 2012. évi I. törvény 102. § (2) bek.
  4. 2012. évi I. törvény 102. § (3) bek.
  5. 2012. évi I. törvény 102. § (4) bek.
  6. 2012. évi I. törvény 102. § (5) bek.
  7. http://users.atw.hu/szigetiandras/indexnapt2.html
  8. https://24.hu/belfold/2017/11/28/ebbol-nem-lesz-december-24-i-munkaszuneti-nap/

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • 18/2015. (VI. 29.) NGM rendelet A 2016. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről