Főmenü megnyitása

A munkaszerződés a munkaviszony létesítésére szolgáló szerződésfajta. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.[1] A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,[2] míg a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.[3] A munkaszerződés formai és tartalmi követelményeit a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény határozza meg.

TörténeteSzerkesztés

Korábban a munkaszerződés követelményeit a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény határozta meg.

Főbb szabályaiSzerkesztés

Írásba foglalásSzerkesztés

A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.[4]

Kötelező tartalmi elemekSzerkesztés

a szerződő felek munkaviszony szempontjából lényeges adatai, a munkavégzés helye, a személyi alapbér (nem azonos a munkabérrel) és a munkakör. Ezen kívül ún. természetes elemei a napi munkaidő és a munkaviszony időtartama, azaz ha nem írják bele, akkor napi nyolc órára és határozatlan időre jön létre.

Az eltérés lehetőségeSzerkesztés

A szabályozás részlegesen diszpozitiv, előírásai szerint a munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 2012. évi I. törvény Második Részében foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.[5] Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.[6] A kötött elemeken kívül a munkaszerződésben rögzíthető minden olyan jog vagy kötelezettség, amelyet az egyik fél fontosnak tart és a másik fél elfogad. Ez alól szigorú kivétel, hogy a munkavállaló jogszabályban rögzített jogáról általánosan előre nem mondhat le (pl. nem fogadhat el a minimálbérnél alacsonyabb bért, vagy a jogszabály által maximált munkaidőnél hosszabb munkaidőt).

Tájékoztatási kötelezettségSzerkesztés

A munkaszerződést, mint kétoldalú, egybehangzó szándéknyilatkozatot egészíti ki a munkáltató egyoldalú, de törvény által rögzített tartalmú tájékoztatása. Ebben kötelező a munkáltatónak tájékoztatnia a munkavállalót a képzettségi követelményekről, a munkaköri feladatokról, a munkába lépés napjáról, munkarendről, a bér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a szabadság mértékéről és kiadásának módjáról, a felmondási idő mértékéről, valamint arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács vagy szakszervezet. E tájékoztatást a munkaviszony létrejöttét követő 30 napon belül írásban kell közölni a munkavállalóval a munkáltatónál szokásos módon.

ForrásSzerkesztés

  • 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2012. évi I. törvény 42. § (1) bek.
  2. 2012. évi I. törvény 42. § (2) bek. a. pont
  3. 2012. évi I. törvény 42. § (2) bek. b. pont
  4. 2012. évi I. törvény 44. §
  5. 2012. évi I. törvény 43. § (1) bek.
  6. 2012. évi I. törvény 43. § (2) bek.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés