Főmenü megnyitása

Muray Róbert

festő, illusztrátor, 1931-2009

Muray Róbert (Rákospalota, 1931. július 11.Budapest, 2009. szeptember 2.) a Magyar Képzőművészeti Egyetem tiszteletbeli professzora, A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével és a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett grafikus és festőművész, Csepel díszpolgára.

Muray Róbert
Muray Róbert az 1990-es években, műtermében. Fotó: Chochol Károly
Muray Róbert az 1990-es években, műtermében. Fotó: Chochol Károly
Született Muray Róbert Gyula
1931. július 11.
Rákospalota
Elhunyt 2009. szeptember 2. (78 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Murayné Meyer Mária
Foglalkozása grafikus- és festőművész

A Wikimédia Commons tartalmaz Muray Róbert témájú médiaállományokat.
Magyarország vadászati térképe
Védett madarak plakát 1. a 4-ből

ÉletpályájaSzerkesztés

Káposztásmegyeren nevelkedett, már gyerekként is vonzotta az állatok világa, a természet. Megfigyeléseit papírra vetette, ebben segítségére volt művész édesapja. Középiskolai tanulmányait a Dózsa György Gimnáziumban kezdte, ahol 1949-ben érettségizett. Rajztehetsége korán megmutatkozott, a középiskolai évek alatt Galla Endre tanította rajzra. Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, folytatta, ahol 1954-ben szerzett diplomát. Szakmai munkássága az alkalmazott grafika területén teljesedett ki, az 1950-60-as években főleg illusztrált, plakátokat tervezett és több erdészeti-vadászati pavilon tervezésével is megbízták.

Fiatalon, elsősorban főiskolai évei alatt gyakorlati ornitológiával is foglalkozott, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint az 1950-es években madárgyűrűzési jogosultsággal is rendelkezett. Bár gyűrűzési tevékenysége nem volt jelentős, nyolc évre terjedt ki, 1951 és 1958 között.[1][2]

A Képzőművészeti Egyetemen 1955-től tanárként dolgozott, 1956-ban növendékeivel prágai tanulmányúton vett részt. Egész életét áthatotta a természet iránti tisztelete és a környezet védelmére való törekvés. 1968-ban sportvadász és tudományos madárgyűjtő vizsgát tett, 1970-től festményeken is megörökítette a vadászat szépségeit, több ilyen témájú festményt készített secco technikával, vadászházakban, kastélyokban. 1971-ben a Budapesten megrendezett Vadászati Világkiállításon öt témát, négy pavilont tervezett és kivitelezett munkatársaival. Ugyanebben az évben jelent meg a 18 lapból álló „Vadjaink” című képeslapsorozata. 1974-től alapító tagja és munkatársa a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. Ebben az évben készítette el a „Vadászható madaraink” című füzetet és plakátot, majd a következő évben fél éves kiállítási körútra indult az USA-ba és Kanadába. 1976-tól 10 éven keresztül főmunkatársa volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak. Ez idő alatt elkészítette Magyarország védett madarait négy plakáton ábrázolva.

Az 1970-es évek elejétől áttért a piktúrára, természeti képeket festett, festészetére a gondos témaválasztás, a részletek valósághű bemutatása, az egyéni stílus volt a jellemző. Képei a természet világát, hangulatát tükrözik, hangsúlyos színek alkalmazásával, festészetében mesterei Pap Gyula, Konecsni György, Ék Sándor, Barcsay Jenő, Károly, Kádár György voltak. 1979-ben minisztériumi küldöttként egy 50 m²-es falképet készített Ulánbátorban (Mongólia) a „Természet Házában”.

1981-ben megtervezte a plovdivi Vadászati Világkiállítás magyar pavilonját. Környezetvédő munkássága elismeréseként 1982-ben megkapta a „Környezet védelméért” kitüntetést. Afrika iránti vonzódásaként Dr. Nagy Endre meghívására 1986-ban több hónapig AfrikábanTanzániában élt. Képeiből 1989-ben egyéni kiállítást rendeztek a müncheni Német Vadászati és Halászati Múzeumban, ez volt a legkiemelkedőbb a németországi kiállításai közül.

1990-ben címzetes egyetemi docens kinevezést kapott a Képzőművészeti Egyetemen. A budapesti Vajdahunyadvárban a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 1991-ben életmű-kiállítást szerveztek műveiből. 1992-ben újabb kiállítást rendeztek képeiből a Finn Vadászati és Halászati Múzeumban Riihimäkiben. 1996-tól volt az elnöke az Altamira Egyesületnek, amely a természethez kötődő képzőművészek csoportja. Összesen 20 önálló külföldi kiállítása volt, ebből 17 Nyugat-Európában: Ausztriában, Svájcban, Luxemburgban, Németországban. Munkásságáért 1994-ben megkapta a A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, majd 2001-ben Csergezán Pál-díjjal tüntették ki, és ugyanebben az évben megkapta az „Arany túzok toll” életműdíjat. 2001 óta vezetett nyári képzőművészeti táborokat „Muray Műhely” címen. 2004-ben ismét rangos állami kitüntetést kapott, elnyerte a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztje kitüntetést, ugyanebben az évben megjelent a háromnyelvű életrajzi albuma „Témám a természet” címmel.

2005-ben lemondott a gyakorlati vadászatról, megvált fegyvereitől, így csak lélekben és festményein „vadászik” tovább. 2006-ban, 75 éves korában négy kiállítást rendezett, amelyek közül a jelentősebbek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban és a Gödöllői Királyi Kastélyban voltak.[3] 2007-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanárává választotta. 2008-ban a Keszthelyi Vadászati Múzeum megnyitásához kapcsolódott Muray Róbert festményeinek kiállítása. Ebben az évben Csepel díszpolgárává választják.

Munkássága méltó folytatása volt a korai elődök Madarász Gyula, Nécsey István és Schenk Jakab által megteremtett hagyományoknak. Fontos szerepe volt abban, hogy megszülethessenek a természet, a madárvilág ismeretének nélkülözhetetlen eszközei a megbízható határozókönyvek, plakátok, amelyek hozzájárulnak a szakemberek és a laikusok természetismereti képzéséhez.

2009. szeptemberében, 78 éves korában hunyt el Budapesten; sírja a Farkasréti temetőben található.

Kiállításai (válogatás)Szerkesztés

Számos alkalommal szerepeltek alkotásai csoportos és egyéni kiállítások keretében itthon és külföldön. Ezek közül néhány fontosabb.

Csoportos kiállításokSzerkesztés

Egyéni kiállításaiSzerkesztés

Művei közgyűjteménybenSzerkesztés

PlakátokSzerkesztés

FestményekSzerkesztés

Köztéri alkotásaiSzerkesztés

FalképekSzerkesztés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Szövetségi, egyesületi tagságaiSzerkesztés

  • Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ)
  • Magyar Festők Társasága
  • Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE)
  • Csepel Galéria Egyesület (alapító tag)
  • Altamira Egyesület (alapító tag)
  • Művészet és Barátai Egyesület
  • Csergezán Pál Közhasznú Alapítvány (kurátor)
  • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (alapító és örökös tag)
  • Országos Magyar Vadászkamara
  • Országos Magyar Vadászati Védegylet
  • Vadászati Hagyományokat Ápoló- és Kulturális Bizottság
  • Vadászati Kulturális Egyesület
  • Vadász Könyvklub Egyesület (alapító tag)
  • Merán Fülöp Vadászati és Vadászmúzeumi Alapítvány (alapító tag és kurátor)
  • Duna Televízióért Alapítvány (alapító tag)

IrodalomSzerkesztés

  • Muray Róbert: Témám a természet önéletrajzi album, Budapest, 2004,[4]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Muray Róbert: Témám a természet önéletrajzi album, Budapest, 2004, szerzői kiadás.
  • Gallery Art-Robert Muray
  • Lányi Gy.: Muray Róbert természetvédő grafikái a Helikon Galériában, Természetbúvár, 1975/5.
  • Homonay Zs.: Azt festem, ami a szívemből jön, Nimród, 1991/8.
  • Lehotay-Horváth Gy.: Muray Róbert évtizedei, Természetbúvár, 1993/1.
  • Kádár M.: Látogatóban. Élet és Tudomány, 2001. ősz
  • Szemadám Gy.: A madarak festője, Udvarház, 2001. ősz
  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  • Somfalvi Ervin: "77 év - 100 feletti kiállítás" - interjú Muray Róberttel. Magyar Vadászlap 2008/9. p. 559-560.

Külső hivatkozásokSzerkesztés