Musnai László

(1888-1967) erdélyi magyar református teológus, bibliakutató, művelődéstörténész

Musnai László (Székelykövesd, 1888. február 26.Nagyenyed, 1967. május 8.) erdélyi magyar református teológus, bibliakutató, művelődéstörténész.

Musnai László
Született 1888. február 26.
Székelykövesd
Elhunyt 1967. május 8. (79 évesen)
Nagyenyed
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Foglalkozása református teológus,
bibliakutató,
művelődéstörténész,
pedagógus

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban, a teológiát Kolozsváron végezte (1910). A következő tanévben Berlinben folytatott bibliai stúdiumokat. Első tanulmányútjáról hazatérve, 1913-ban Kolozsváron teológiai magántanári vizsgát tett. 1914-ig Marosszentimrén, azt követően Tekén lelkész; az I. világháború alatt katonalelkész volt az olasz fronton. Az 1917–18-as tanévben a bécsi és a berlini egyetemen képezte tovább magát. 1928-ban Debrecenben teológiai doktorátust szerzett. Exegetikai kutatásainak fő területe a jánosi iratok vizsgálata, de rendszeresen foglalkozott a magyar bibliafordításokkal is.

1933-tól Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban vallástanár. Főként a város és a kollégium művelődési hagyományainak rendszeres feldolgozása foglalkoztatta, beleértve Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolását és az erdélyi románság körében folyt nyugati missziós törekvések kutatását is. Vallástanárként reá hárult a református papjelöltek nagyenyedi gyakorlati képzésének irányítása, s igazgatóként ő állt az 1940–45 között Nagyenyeden megszervezett Református Teológiai Kar élén is. Mialatt a szovjet katonai hatóságok hadikórház céljaira igénybe vették a kollégium épületét, szinte élete kockáztatásával mentette meg a nagykönyvtárat a pusztulástól.

Művelődéstörténeti kutatásai során az 1950-es években a szászvárosi Református Egyházközség irattárában ő találta meg Mihail Halici könyvtárának 1674-es lajstromát, a régi erdélyi román művelődés jelentős dokumentumát. A szentírási nyelvek szakértőjeként haláláig részt vett a Magyar Bibliatanács Bibliafordító Szakbizottságának munkájában. Gazdag magyar bibliagyűjteményét és kézirati hagyatékát a kolozsvári Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára őrzi.

MunkáiSzerkesztés

  • Életnek beszéde (beszédvázlatok). Torda, 1923
  • János apokalypsisének magyarázata. Gyulafehérvár 1913 (I. füzet), Torda, 1924 (II. füzet)
  • János evangéliumának és leveleinek magyarázata. Torda, 1926
  • A magyar biblia története. Kolozsvár, 1925, II. bővített kiadás, Torda, 1927
  • Károlyi Gáspár, a bibliafordító. Kolozsvár, 1929
  • Szenczi Molnár Albert. Cluj-Kolozsvár, 1933
  • Kecskeméthy Cs. István. Klny. a Kecskeméthy-emlékkönyvből, 1934
  • Aiud-Nagyenyed és református egyháza. Aiud-Nagyenyed, 1936
  • A Vizsolyi Biblia. Komáromi Csipkés György bibliája. Klny. a Károlyi-emlékkönyvből, 1940
  • "A keresztény tudományoknak rövid summába kötött fundamentuma." Budapest, 1941
  • Emlékbeszéd Kőrösi Csoma Sándor halálának 100 éves ünnepén. Aiud, 1942
  • Kőrösi Csoma Sándor halálának századik évfordulóján a romániai magyar nép számára; Bethlen Ny., Aiud, 1943
  • Az Ige szolgálatában. Aiud-Nagyenyed, 1945
  • Misztótfalusi Kis Miklós aranyos Bibliája; Bethlen Ny., Nagyenyed, 1947 (A Bethlen-nyomda iratterjesztése 1. sor. Bibliai füzetek)
  • Új adatok Halici Mihály életéhez és hagyatékához. Klny. NyIrK, 1960
  • Date noi privitoare la Mihail Halici. Klny. Studii de istorie literară şi folclor – Institutul de lingvistică Cluj, 1964
  • Kőrösi Csoma Sándor és Nagyenyed. Klny. NyIrk, 1964
  • Kőrösi Csoma Sándor és a kolozsvári tudóskör. Klny. Az MTA I. Osztályának Közleményeiből, 1966

A felsorolt munkáin kívül még számos, ma már nehezen hozzáférhető aprónyomtatványa (pl. A Váradi biblia) és a fentebb felsoroltakkal azonos tárgyú közleménye (pl. Kőrösi Csoma Sándor és Nagyenyed. Magyar Pedagógia, 1963/4.) jelent meg itthon és külföldön.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Engel Károly: Dr. Musnai László. NyIrk, 1968/1.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés