Myrmochanes hemileucus

A Myrmochanes hemileucus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó Myrmochanes nem egyetlen faja.[1]

Infobox info icon.svg
Myrmochanes hemileucus
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Hangyászmadárfélék (Thamnophilidae)
Alcsalád: Thamnophilinae
Nemzetség: Formicivorin
Nem: Myrmochanes
Allen, 1889
Faj: M. hemileucus
Tudományos név
Myrmochanes hemileucus
(Sclater & Salvin, 1866)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Myrmochanes hemileucus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Myrmochanes hemileucus témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Philip Lutley Sclater és Osbert Salvin angol ornitológusok írta le 1866-ban, a Hypocnemis nembe Hypocnemis hemileuca néven.[2] Egyes szervezetek a Myrmotherula nem sorolják Myrmotherula hemileuca néven.[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Az Amazonas-medencében, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 10-11 centiméter, testtömege 12-13 gramm.[2]

ÉletmódjaSzerkesztés

Rovarokkal és valószínűleg pókokkal táplálkozik.[2]

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  2. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  3. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 3.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés