Nádasér (1899-ig Nedozser, szlovákul Nedožery) Nádasérberzseny településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2001-ben Nádasérberzseny 1857 lakosából 1801 szlovák volt.

Nádasér
Közigazgatás
Település Nádasérberzseny
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Nádasér (Szlovákia)
Nádasér
Nádasér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 15″, k. h. 18° 38′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 15″, k. h. 18° 38′ 40″

FekvéseSzerkesztés

Privigyétőltól 5 km-re északra a Nyitra folyó partján fekszik. Nádasérberzseny nyugati részét képezi.

TörténeteSzerkesztés

Nádasér falut 1242-ben "Nadaser" néven említik először. Bajmóc várának uradalmához tartozott. A 13. században ura a Divéky család, majd a 14. század elején Csák Máté birtoka lett. Ennek halála után a királyra szállt. 1528-tól a Thurzó család, 1637-től a Pálffyak a birtokosai. 1432-ben a husziták felégették. 1455-ben uradalmi malmot említenek a településen. 1647-ben 36 adózó háztartása volt. A kuruc háborúk alatt 1673-ben és 1678-ban újra felégették. 1715-ben 20 ház állt a faluban, 1720-ban 27 háztartása volt. 1787-ben az első népszámlálás 70 házában 429 lakost talált. 1828-ban 80 házban 559 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, posztógyártással, olajkészítéssel, fazekassággal, méhészkedésel foglalkoztak. 1724-ben posztógyárat említenek a községben.

Vályi András szerint "NEDOZSÉR. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, Ispotállya is van, fekszik Bajmótzhoz egy mértföldnyire, gyűmöltse bőven terem, fája van, réttye, földgye jó, legelője elég, piatzozása Német Prónán, és Prividgyén."[1]

1910-ben 787, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

NevezetességeiSzerkesztés

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. században épült.

Híres emberekSzerkesztés

Itt született 1555-ben Nádaséri Benedicti M. Lőrinc író, matematikus, egyetemi tanár.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.