Főmenü megnyitása

Nádasdladány község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Nádasdladány
A Nádasdy-kastély
A Nádasdy-kastély
Nádasdladány címere
Nádasdladány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Varga Tünde (független)[1]
Irányítószám 8145
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség1728 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170[3] m
Terület26,35 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nádasdladány (Magyarország)
Nádasdladány
Nádasdladány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 14″, k. h. 18° 14′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 14″, k. h. 18° 14′ 24″
Nádasdladány (Fejér megye)
Nádasdladány
Nádasdladány
Pozíció Fejér megye térképén
Nádasdladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdladány témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Fejér megyében, a Sárvíz mellett fekvő település. Budapest 80 kilométer, Siófok 35 kilométer, Pákozd 30 kilométer, Székesfehérvár 19 kilométer, Várpalota 13 kilométer, Polgárdi 11 kilométer, Ősi 5 kilométer távolságra található.

Legfontosabb útvonala a nagyjából kelet-nyugati irányban húzódó 7202-es út, amely összeköttetést biztosít a település számára Székesfehérvár és Veszprém térségével, illetve az északi Balaton-part településeivel is. A településen torkollik be ez utóbbi útba dél felől a Polgárditól induló 7206-os út, és itt indul a Várpalotára vezető 7204-es út is.

A települést érinti a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, amelynek vasútállomása is van itt (Csór-Nádasdladány vasútállomás), de mivel mindkét névadó településtől távol esik (körülbelül 5-5 kilométerre), lecsökkent a személyforgalma, ezért 2018 óta nem állnak meg itt a vonatok.

TörténeteSzerkesztés

A település nevét az írásos források 1266-ban említik először, Ladányi Gunger nevében fordul elő, egy hitbérügy kapcsán. Nevét ekkor Lodan alakban, majd 1283-ban Magnam Ladan, Magna Ladan (Nagy Ladány) formában írták az oklevelek.

1283 előtt királynéi birtok. 1283 körül Erzsébet királyné Domokos visegrádi várnagynak adta, azonban mikor a királynő két tárnokát fejér megyébe, élelmiszerbehajtásra küldte ki Domokos azokat elfogta, s megölte, ezért a királyné földjét elkobozta. 1283-ban Erzsébet királyné Ladányt a veszprémi püspöknek adományozta, majd még ez évben a veszprémi püspöktől magához váltotta.

1313-ban, majd 1322-ben Károly Róbert király idejében Erzsébet királyné birtokaként van jegyezve, aki Tisza (Tyssa) királyi ajtónállónak adományozta.

1318-ban Ladány nyugati része Éty határosa.

1354-ben Ladány-Szentmiklós néven van nevezve az oklevelekben.

1770-től 1861-ig a szomszédos Jenő település is Nádasdladányhoz tartozott.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 11,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 22,9% (23,6% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességekSzerkesztés

 
A római katolikus templom
  • Nádasdy-kastély és kastélypark
    A 18. században építtette a Nádasdy család a Sárrét szélén lévő sík területre. 1873-ban romantikus stílusban alakították át, s az épülethez tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is építettek. A kastély főbejárata feletti homlokzaton a család festett címere látható. A kastély különleges értékei közé tartozik az Ősök csarnoka és a könyvtárszoba. 1993 óta védett műemlék.
    A 24 hektáros kastélyparkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közreműködésével. A park a kor divatját követve tájképi kertnek lett kialakítva, a kert közepén kis tóval, s kis fahídon át megközelíthető szigettel, s vele szemben mesterséges vízeséssel. A sok megpróbáltatásnak kitett park növényzetéből sok elpusztult az eltelt évek alatt, így a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház, s a tó is kiszáradt, ami a körülötte levő nedvességkedvelő növényzet pusztulásával járt. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – melyek között több száz éves példányok is fellelhetők – azonban máig csodálatos látvány. Fafajai között megtalálható a vérbükk, a bükk, éger, juhar, magas kőris, platán, lepényfa, ostorfa, kocsányos tölgy, a fűzfélék, köztük a szomorúfűz, fehér fűz, a fekete nyár, a fehér nyár termetes példányai, fekete dió, a császárfa, a virginiai boróka, andalúziai jegenyefenyő, a vörösfenyő, keleti életfa, tiszafa is.
  • Római katolikus templom – 1883-1885 között épült neogótikus stílusban, Szent Ilona tiszteletére szentelve. Különlegessége, hogy az épület vörös színű téglával burkolt.

Híres szülötteiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nádasdladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nádasdladány, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Nádasdladány Helységnévtár

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdladány témájú médiaállományokat.