Nádasdy Ádám

(1947) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.

Nádasdy Ádám
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született 1947. február 15. (77 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Gyermekei két gyermek
SzüleiBirkás Lilian
Nádasdy Kálmán
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ádám témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Családja szerkesztés

Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja csehországi osztrák Birkás Lilian opera-énekesnő.[3] Anyai nagymamája adriai születésű, unokáihoz németül beszélő olasz–osztrák származású volt.[4] Két lánya és öt unokája van.[3] Párjával, a baleseti ortopédsebész Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él,[5] Angliában pedig összeházasodtak.[6][3]

Élete szerkesztés

Nádasdy Ádám a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán.[3] Két évig volt gimnáziumi tanár, majd 1972-től 2018-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karon angol nyelvészeti tanszékén tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi István-ösztöndíjas.[3] A nyelvtudományok kandidátusa (1994). Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus.

Anyanyelvének a magyart tartja: édesanyja németül ringatta, magyarul később a másodlagos szocializációs színtéren tanult meg. Elvégzett két egyetemi szakjának nyelvén kívül (angol, olasz) még franciául beszél.[7][8][4]

Nyelvi ismeretterjesztés szerkesztés

A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[9] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel. Kálmán Lászlóval együtt szerkesztője a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[10]

Irodalom szerkesztés

 
Szilágyi Lenke felvétele

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat, l. alább – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[11][12] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát,[13] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[14]

2016-ban jelent meg[15] Dante Isteni színjátékáról készített fordítása.[16][17][18][19] Pokol-fordítását korábban részletekben közölte a Műút folyóirat.

2019-ben jelent meg kötete, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, s ezt az eredetivel együtt közli (ISBN 9789631438437). „A Bánk bán nyelve (…) a maga korában sem aratott osztatlan sikert. Már akkor régiesnek hatott, helyenként – épp a verselés miatt – mesterkéltnek, mondatai olykor döcögősnek. Arany János az olvasás során talált számára is érthetetlen fordulatokat, Vörösmarty a színházban ülve nem értett meg minden drámai helyzetet” – írja recenziójában Schiller Mariann.[20] Hasonló – az eredeti szöveg mellett mai magyarra ültetett, magyarázattal ellátott – kiadásban jelent meg 2022-ben a Csongor és Tünde (ISBN 9789631442274), 2023. augusztusban pedig Az ember tragédiája hasonló prózai fordítása.[21]

Ritkán használt prózaírói álneve: Graff Miklós.[22]

Művei szerkesztés

Nyelvi ismeretterjesztő munkái szerkesztés

Verseskötetei szerkesztés

Esszé- és novelláskötetei szerkesztés

  • Kováts Kriszta–Nádasdy Ádám: Budapest bámészko. Budapesti legendák; Fábri Péter dalszövegeivel; Kossuth, Bp., 2014 + CD ISBN 9789630979719
  • A vastagbőrű mimóza. Írások melegekről, melegségről. Magvető, Bp., 2015 ISBN 9789631432510
  • 100 év – 100 kép – 100 gondolat. 1890–1989. Kossuth, Bp., 2020 ISBN 9789635440689
  • A szakállas Neptun. Magvető, Bp., 2020 ISBN 9789631440195
  • A csökkenő költőiség. Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról; Magvető, Bp., 2021 ISBN 9789631441246
  • Hordtam az irhámat; Magvető, Bp., 2023 ISBN 9789631443066

Shakespeare-fordításai szerkesztés

Tankönyvei szerkesztés

  • Angol kiejtési gyakorlatok a gimnázium I–IV. osztálya számára (1987, ISBN 963180383X; 1990, ISBN 9631830624)
  • Practice book in English phonetics and phonology (2003, ISBN 9631945650)
  • Background to English pronunciation (2006, ISBN 9631957918) – az 1994 óta több kiadásban megjelent, azonos című egyetemi jegyzet bővített anyaga

Nyelvtudományi publikációs jegyzéke a Mindentudás Egyetemének oldalán érhető el (2003-ig, az előadás időpontjáig bezárólag)

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. a b c d e Puszta Dóra: Portré: Nádasdy Ádám nyelvész, tanár, költő, műfordító. HVG, 21. sz. (2020. május 21.) 58. o. ISSN 1217-9647
  4. a b Mátraházi Zsuzsa: Futni hagyni. HVG, XLV. évf. 27. sz. (2023. július 6.) 42–43. o.
  5. HVG: Vasfüggöny – Nádasdy Ádám nyelvtudós, költő igazságosságról, identitásról. [2013. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
  6. [1]
  7. Nádasdy: A magyar nem nehéz Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Origó, 2003. november 26.)
  8. Munka közben dolgozni (Litera, 2010. augusztus 17.)
  9. Megmondtam százszor
  10. Szószátyár. klubradio.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  11. Oscar Wilde: Bunbury. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
  12. Bunbury-sajtófigyelő, Radnóti Színház
  13. Cikk az Opera honlapján. [2012. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  14. Nádasdy Ádám újrafordította Shaw Pygmalionját (Nyest, 2010. december 28.)
  15. ISBN 9789631433791
  16. Interjú:„Tizennégyezer sor nem lehet végig szép” – Nádasdy Ádám az Isteni színjáték újrafordításáról Archiválva 2020. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (Narancs XX. évf., 49. szám – 2008-12-04)
  17. Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág (Origó, 2011. április 1.)
  18. Nádasdy Ádám: „Nagyon hülyék a fiatalok” (Népszabadság, 2014. augusztus 10.)
  19. Dante: Isteni színjáték magyar fordításának nyelvészeti kérdései – a fordító előadása az ELTE-n
  20. Magyarról magyarra – egy dráma túlélési esélyei (Revizoronline.com)
  21. Nádasdy Ádám: Képesek a szájukra venni, hogy „gyermekvédelem”, nem félnek az Istentől? (24.hu, 2023.08.10.)
  22. LMBT történeti hónap
  23. Ismertető az Örkény Színház honlapján. [2007. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 26.)
  24. Az Örkény Színházban Vízkereszt, vagy bánom is én, vagy amit akartok, vagy… címmel is játszották: ismertető a honlapjukon Archiválva 2006. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  25. Nádasdy Ádám beszéde a Moholy-Nagy-díj átadásán Archiválva 2017. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (MOME.hu)
  26. Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa (KönyvesBlog)
  27. Tompa és Nádasdy kap Merítés-díjat. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Nyelvészet szerkesztés

Irodalom szerkesztés

Egyéb szerkesztés