Nádasdy Ádám

(1947) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár.

Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám (Stekovics Gáspár).jpg
Született 1947. február 15. (73 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei két gyermek
SzüleiBirkás Lilian
Nádasdy Kálmán
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat
  • A nyelvtudományok kandidátusa (1994, Magyar Tudományos Akadémia)
  • habilitáció (2006, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
  • professor emeritus (2017, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem 1972–2018

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ádám témájú médiaállományokat.

Oktatás, kutatásSzerkesztés

Nádasdy Ádám a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán.[1] Két évig volt gimnáziuma tanár, majd 1972-től 2018-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas.[1] A nyelvtudományok kandidátusa (1994). Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus.

Elvégzett két szakjának nyelve (angol, olasz) mellett németül és franciául beszél.[2][3]

Nyelvi ismeretterjesztésSzerkesztés

A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[4] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel. Kálmán Lászlóval együtt szerkesztője a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[5]

IrodalomSzerkesztés

 
Szilágyi Lenke felvétele

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat, l. alább – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[6][7] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát,[8] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[9]

2016-ban jelent meg[10] Dante Isteni színjátékáról készített fordítása.[11][12][13][14] Pokol-fordítását korábban részletekben közölte a Műút folyóirat.

2019-ben jelent meg kötete, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, s ezt az eredetivel együtt közli (ISBN 9789631438437). „A Bánk bán nyelve (…) a maga korában sem aratott osztatlan sikert. Már akkor régiesnek hatott, helyenként – épp a verselés miatt – mesterkéltnek, mondatai olykor döcögősnek. Arany János az olvasás során talált számára is érthetetlen fordulatokat, Vörösmarty a színházban ülve nem értett meg minden drámai helyzetet” – írja recenziójában Schiller Mariann.[15]

Ritkán használt prózaírói álneve: Graff Miklós.[16]

MűveiSzerkesztés

Nyelvi ismeretterjesztő munkáiSzerkesztés

VersesköteteiSzerkesztés

Esszé- és novellásköteteiSzerkesztés

  • Kováts Kriszta–Nádasdy Ádám: Budapest bámészko. Budapesti legendák; Fábri Péter dalszövegeivel; Kossuth, Bp., 2014 + CD. ISBN 9789630979719
  • A vastagbőrű mimóza. Írások melegekről, melegségről. Magvető, Bp., 2015. ISBN 9789631432510
  • 100 év – 100 kép – 100 gondolat. 1890–1989. Kossuth, Bp., 2020. ISBN 9789635440689
  • A szakállas Neptun. Magvető, Bp., 2020. ISBN 9789631440195

Shakespeare-fordításaiSzerkesztés

Az utóbbi négy fordítás egy kötetben: Drámák, Magvető, Bp. 2001, ISBN 9631422186; Drámák I., Magvető, Bp. 2007, ISBN 9631425789
Az utóbbi négy fordítás egy kötetben: Drámák II., Magvető, Bp. 2008, ISBN 978-963-14-2606-9
Az utóbbi öt fordítás egy kötetben: Drámák III., Magvető, Bp. 2018, ISBN 978-963-14-3676-1

TankönyveiSzerkesztés

  • Angol kiejtési gyakorlatok a gimnázium I–IV. osztálya számára (1987, ISBN 963180383X; 1990, ISBN 9631830624)
  • Practice book in English phonetics and phonology (2003, ISBN 9631945650)
  • Background to English pronunciation (2006, ISBN 9631957918) – az 1994 óta több kiadásban megjelent, azonos című egyetemi jegyzet bővített anyaga

Nyelvtudományi publikációs jegyzéke a Mindentudás Egyetemének oldalán érhető el (2003-ig, az előadás időpontjáig bezárólag)

DíjaiSzerkesztés

MagánéleteSzerkesztés

Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja Birkás Lilian opera-énekesnő.[1] Két lánya és öt unokája van.[1] Párjával, a baleseti ortopédsebész Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él,[21] Angliában pedig összeházasodtak.[22][1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Puszta Dóra: Portré: Nádasdy Ádám nyelvész, tanár, költő, műfordító. HVG, 21. sz. (2020. máj. 21.) 58. o. ISSN 1217-9647
  2. Nádasdy: A magyar nem nehéz (Origó, 2003. november 26.)
  3. Munka közben dolgozni (Litera, 2010. augusztus 17.)
  4. Megmondtam százszor
  5. Szószátyár. klubradio.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)[halott link]
  6. Oscar Wilde: Bunbury. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
  7. Bunbury-sajtófigyelő, Radnóti Színház
  8. Cikk az Opera honlapján. [2012. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  9. Nádasdy Ádám újrafordította Shaw Pygmalionját (Nyest, 2010. december 28.)
  10. ISBN 9789631433791
  11. Interjú:„Tizennégyezer sor nem lehet végig szép” – Nádasdy Ádám az Isteni színjáték újrafordításáról (Narancs XX. évf., 49. szám – 2008-12-04)
  12. Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág (Origó, 2011. április 1.)
  13. Nádasdy Ádám: „Nagyon hülyék a fiatalok” (Népszabadság, 2014. augusztus 10.)
  14. Dante: Isteni színjáték magyar fordításának nyelvészeti kérdései – a fordító előadása az ELTE-n
  15. Magyarról magyarra – egy dráma túlélési esélyei (Revizoronline.com)
  16. Kötelességem előjönni – Interjú Nádasdy Ádámmal[halott link] Mások, 2005. június
  17. Ismertető az Örkény Színház honlapján. [2007. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 26.)
  18. Az Örkény Színházban Vízkereszt, vagy bánom is én, vagy amit akartok, vagy… címmel is játszották: ismertető a honlapjukon Archiválva 2006. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. Nádasdy Ádám beszéde a Moholy-Nagy-díj átadásán Archiválva 2017. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (MOME.hu)
  20. Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa (KönyvesBlog)
  21. HVG: Vasfüggöny – Nádasdy Ádám nyelvtudós, költő igazságosságról, identitásról. [2013. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
  22. [1]

További információkSzerkesztés

NyelvészetSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

EgyébSzerkesztés