Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy Lipót (1802. július 8.Budapest, 1873. július 18.) valóságos belső titkos tanácsos, Komárom vármegyei főispán.

Nádasdy Lipót
Gróf Nádasdy Lipót Komárom vármegyei főispán, 1867
Gróf Nádasdy Lipót Komárom vármegyei főispán, 1867
Született 1802. július 8.[1]
Elhunyt 1873. július 18. (71 évesen)[1]

ÉleteSzerkesztés

Az ősrégi gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család sarja. Atyja, gróf Nádasdy Mihály (1746-1826), Komárom vármegye főispánja, főajtónálló, anyja, gróf Terezia von Colloredo-Waldsee (1751-1831) volt. Iskoláit Budán és Pozsonyban végezte; 1822-ben Vas vármegye aljegyzőjévé választatott. 1825-ben a kőszegi királyi tábla tiszteletbeli bírájává neveztetett ki, mely minőségben Győr szabad királyi városa közigazgatási ügyeinek rendezésére királyi biztosul küldetett ki. 1832-ben a magyar királyi tábla bírája, majd 1839-ben hétszemélynök lett. Eközben 1833-tól Komárom vármegye főispáni helyettese is volt. 1837. szeptember 18-án Komárom vármegye főispáni méltóságába iktatta be Nádasdy Ferenc gróf váci püspök, mint kiküldött királyi biztos. Nejének, Forray Julia grófnőnek (akivel 1835. május 17-én kelt egybe) eszméje volt a javító dologház, mely a főúri pár tetemes áldozatával a megyeház udvarán létesült is. Midőn 1840-ben a magyar irodalom pezsdülni kezdett, Nádasdy és neje megnyitották termeiket az írók és művészek előtt és az irodalmat is pártfogolták. 1828-ban császári és királyi kamarássá, 1846-ban pedig valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. 1846-ban az adminisztrátori rendszer behozatalakor inkább lemondott hétszemélynöki hivataláról, csakhogy főispáni méltóságát megtarthassa. 1848-ban híve maradt a nemzeti ügynek, amiért Theresienstadtban börtönt és nagy összegű pénzbírságot szenvedett. Ezután visszavonultan élt. 1860-ban, az alkotmányos korszak újraébredésekor, ismét elfoglalta főispáni székét; az alkotmány teljes visszaállításakor pedig tevékeny részt vett a politikai mozgalmakban. A pesti lelencház alapjához is nagy összeggel járult. Az I. osztályú vaskoronarend tulajdonosa is volt.

Arcképei: kőnyomat, rajz. Marastoni, nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben 1867. (a Hajnal-Albumban); Barabás rajza, nyomt. Mollak testv. Pesten (a Vereby Soma Honpolgárok Könyvében III. 1868.)

MunkáiSzerkesztés

  • Tek. Komárom vármegyének polgár innepje, midőn 1833. eszt. Szent-György hava 10. … Komárom vármegye főispányi helytartója… Komárom városában helytartói kormányát általvette. Komárom, 1833. (Öt beszéde a többiek beszédeivel együtt).
  • Beszéde, melyet főispányi székébe lett beiktatásakor 1837. szept. 18. mondott. Rév-Komárom, 1837. (A többi üdvözlők beszédeivel együtt.).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000.
  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. jav., bőv. kiad. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  1. a b Lipót Nádasdy, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=15891