Náday Béla
Újhelyi Náday Béla István Pál, született: Nauratyill, névváltozatok: Navratyill, Nauratyil (Budapest, 1877. május 29. – Budapest, Józsefváros, 1937. október 23.)[1] magyar színész.
| Náday Béla | |
 | |
| Náday Béla 1895 körül | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1877. május 29. Budapest |
| Elhunyt | 1937. október 23. (60 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Házastársa | Tasnádi Ilona |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1894–1937 |
| Díjai | |
| További díjak | a Nemzeti Színház örökös tagja |
| Náday Béla IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Náday Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja szerkesztés
Szülei újhelyi Náday (Nauratyill) Ferenc és Vidmár Katalin. Testvére Náday Ilona. Első felesége Kaszay Margit Júlia Ilona földbirtokos volt, akivel 1901. június 6-án kötött házasságot Budapesten, a Józsefvárosban,[2] tőle 1911-ben elvált.[3] Második felesége Tasnádi Ilona színésznő, akivel 1912. június 17-én kötött házasságot Budapesten.[4] Apósa Tasnádi Nagy Gyula történész, levéltáros.
Élete szerkesztés
1877. június 12-én keresztelték a budapest-ferencvárosi római katolikus plébánián.[5] Apja orvosnak szánta, ám ő már 17 évesen Újházi Ede javaslatára fellépett A három testőrben. Az itt aratott siker után jelentkezett a színésziskolába. 1898-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz, első szerepe itt A makrancos hölgyben Nathaniel volt. Családi nevét 1912. április 10-én ő felsége engedélyével Nádayra változtatta.[6] 1917. december 27-én a király a II. osztályú polgári hadiérdemkereszttel jutalmazta háborús jótékonysági tevékenységét. 1924. június 21-én, amikor 25 éves jubileumát ünnepelte, aranygyűrűvel jutalmazták. 1928-ban augusztusában a Nemzeti Színház örökös tagja lett haláláig. Többnyire szerelmes fiatal fiúkat, drámai és klasszikus vígjátéki hősöket formált meg, később pedig humoros szerepeket kapott. 1937. október 25-én az Akadémia lépcsőházában a gyülekező tömeg előtt váratlanul rosszul lett és röviddel azután a segítségére siető mentőkocsiban elhunyt. Halálát szívütőér-elmeszesedés okozta. Földi maradványait 1937. október 27-én délután helyezték örök nyugalomra a Kerepesi úti temető halottasházából.[7]
Főbb szerepei szerkesztés
- Szigligeti Ede: A szökött katona - Gémesi
- Mikszáth Kálmán-Harsányi Zsolt: A vén gazember - Balassa
- Shakespeare: Tévedések vígjátéka - Ephesusi Dromio
- Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya - Bilitzky kadét
- Sardou-Najac: Váljunk el! - Adhemár
Filmszerep szerkesztés
- A Föld rabjai
Emlékezete szerkesztés
- Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található 34, N/A, 5, 11[8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2006/1937. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 553/1901. folyószáma alatt.
- ↑ Bpesti kir. tvszék. 64.364/1911. sz. ítélete.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 467/1912. folyószáma alatt.
- ↑ Keresztelési bejegyzése, Budapest-Ferencváros r.k., 448/1877. folyószám.
- ↑ 89.605/1912 B.M. sz.
- ↑ A százéves Nemzeti Színház. Az 1937/38-as centenáris év emlékalbuma. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1938. 158. old.
- ↑ Nemzeti sírkert. [2015. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 20.)
Források szerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon III. kötet, 306. old.
- Magyar színművészeti lexikon III. kötet, 307. old.