Nádosy Imre
Nádosy Imre (Baranya-Szentlőrinc, 1872 – Budapest, 1935. április 8.) politikus, országos rendőrfőkapitány, a frankhamisítási botrány egyik főszereplője.
| Nádosy Imre | |
 | |
| Nádosy Imre 1920 | |
| Született | 1872. október 28.[1] Szentlőrinc |
| Elhunyt | 1935. április 8. (62 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | rendőr |
| Tisztsége | rendőrfőkapitány (1920–1921, Budapest) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Baranya-Szentlőrincen, vagyis a mai Szentlőrincen született 1872-ben, ahol apja és nagybátyja az Esterházy hercegek szentlőrinci uradalmának volt a bérlője. Apja a köztiszteletben álló Nádosy Kálmán (1832-1913), anyja Jeszenszky Mária volt. Nádosy Imre Sopronban járt evangélikus lyceumba, később jogász végzettséget és doktorátust szerzett. 1898-ban vette feleségül Győri Etelkát, apósa Győri Elek országgyűlési képviselő, s a pesti evangélikus egyház vezetője volt.
Aktív éveiben politikai és hivatali karriert is épített: az első világháború előtt miniszteri titkár, 1920 előtt igazságügyi miniszteri tanácsos volt. Ezt követően előbb Budapest rendőrfőkapitánya, majd 1920-tól 1926-ig országos rendőrfőkapitány lett. 1920-ban a Wolff Károly vezetésével működő titkos társaság képviselője is volt az Egyesült Keresztény Liga vezéri tanácsában. Irányító szerepe volt az 1920-as évek frankhamisításában, ami miatt a Kúria 1926. októberében három és fél évre fogházra ítélte. 1928. áprilisban kormányzói amnesztiában részesült, majd nyugdíjazták.
Fogházévei után visszavonult a politikától, birtokán és kastélyában, Helesfán élt. 1935. április 8-án, váratlanul halt meg 63 évesen Budapesten: influenzás volt, majd szívbénulást kapott.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. március 24.)