Nátrium-szulfid
| Nátrium-szulfid | |
| Más nevek | Dinátrium-szulfid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | Vízmentes: [1313-82-2] nonahidrát: [1313-84-4] |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | vízmentes: Na2S, nonahidrát: Na2S · 9H2O |
| Moláris tömeg | vízmentes: 78,046 g/mol, nonahidrát: 240,182 g/mol |
| Megjelenés | színtelen, higroszkópos, szilárd |
| Sűrűség | 1,856 g/cm³ (14 °C, vízmentes) 1,43 g/cm³ (hidrát, 20 °C)[1] |
| Olvadáspont | 920 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | jó, 188 g/l (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T) Maró (C) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R22, R24, R31, R34, R50[1] |
| S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S61[1] |
| LD50 | 208 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Nátrium-oxid Nátrium-szelenid Nátrium-tellurid |
| Azonos anion | Lítium-szulfid Kálium-szulfid |
| Rokon vegyületek | Nátrium-hidrogénszulfid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A nátrium-szulfid (képlete: Na2S) egy szervetlen vegyület, a kén-hidrogén nátriumsójának tekinthető. Fehér színű kristályokat alkot. Erősen higroszkópos vegyület. Vízből kilenc molekula kristályvízzel kristályosítható. Vízben jól oldódik, 100 g vízben szobahőmérsékleten 18 grammja oldódik fel.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
Nedvesség hatására vagy vizes oldatban hidrolizál, az oldat erősen lúgos kémhatású lesz. A hidrolízisekor kén-hidrogén fejlődik, ami a szagáról könnyen felismerhető. Ha kénporral hevítik, nátrium-poliszulfidokká alakul. Ilyen vegyületek például a nátrium-diszulfid (Na2S2), a nátrium-triszulfid (Na2S3) és a nátrium-pentaszulfid (Na2S5). A kén-hidrogén sójának tekinthető, ezért savak hatására kén-hidrogén fejlődik belőle. Jód hatására kén kiválása közben nátrium-jodiddá alakul. A nátrium-szulfid olvadéka megtámadja az üveget, a porcelánt, a kvarcot, de még a platinát is.
Élettani hatása szerkesztés
A nátrium-szulfid mérgező hatású, mert a szervezetben toxikus kén-hidrogén szabadul fel belőle. Hosszabb érintkezése a bőrrel fekélyeket és ízületi gyulladást okozhat.
Előállítása szerkesztés
Nátrium-szulfátból állítható elő szénnel való izzítással.
Az így nyert termék szennyezett, körülbelül 20% vízben oldhatatlan anyagot, szenet és hamut tartalmaz. A képződött nyers olvadékát ezért forró vízben oldják, majd a nátrium-szulfidot kikristályosítják.
Tisztán nátrium-hidroxidból és kén-hidrogénből állítható elő.
Felhasználása szerkesztés
A nátrium-szulfidot a bőriparban a bőr szőrtelenítésére, a vegyiparban redukálószerként, illetve kéntartalmú festékek előállítására alkalmazzák. Felhasználják még a kohászatban is, illetve fényképészetben a fekete-fehér papírképek barnítására (szépia-színezés).
Források szerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.