Názáret

város Izraelben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 7.

Názáret (ivritül נצרת, arabul الناصرة [an-Nāṣira]) Izrael északi részén, Galileában található város.

Názáret
Názáret címere
Názáret címere
Héber neve: נצרת
Arab neve: الناصرة
Közigazgatás
Ország Izrael
KörzetÉszaki kerület
Rangváros
PolgármesterRamiz Jaraisy
Körzethívószám+972 4
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség83 400 fő (2019)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság320 m
Terület16,5 km²
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 32° 42′ 08″, k. h. 35° 17′ 52″32.702103°N 35.297850°EKoordináták: é. sz. 32° 42′ 08″, k. h. 35° 17′ 52″32.702103°N 35.297850°E
Názáret weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Názáret témájú médiaállományokat.

A város közigazgatásilag két külön település. Nazrat-Illittel együtt összesen körülbelül 120 ezer lakosa van (2005), ebből Nazrat-Illitre 55 ezer lakos, Názáretre 65 ezer lakos jut (2005). [forrás?]

A történelmi Názáretet keresztények és muzulmánok lakják. Ettől elkülönül a szomszédos Nazrat-Illit („Felső-Názáret”), ami fiatal település és zsidók lakják.

Népesség

szerkesztés

Népességének változása

szerkesztés

Názáret népességének változása Nazrat-Illit („Felső-Názáret”) nélkül:

A népesség alakulása 1949 és 2019 között
Lakosok száma
18 500
23 100
29 100
33 300
44 100
50 600
54 070
62 700
73 700
83 400
1949195719651972198019881996200320112019
Adatok: Wikidata
Názáret éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)22,028,031,037,042,040,040,042,041,038,032,030,042,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,216,018,322,727,930,131,231,630,028,123,517,524,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)7,17,98,911,515,718,720,821,519,917,513,89,814,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−2,4−3,9−1,02,06,08,017,017,012,07,01,0−1,4−3,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)1561117223700011572123580
Napi napsütéses órák száma667811121211109769
Forrás: [1] ,[2]


Történelem

szerkesztés

Názáret neve a Bibliában is szerepel. Legkorábbi nem keresztény említése egy Caesarea Maritima területén talált felirat a késő 3. századból vagy korai 4. századból.

Középkor

szerkesztés

Feljegyzésekből tudhatjuk, hogy a keresztesek 1099-ben elfoglalták, de 1187-ben Szaladin visszavette, majd II. Frigyes 1229-ben ismét elfoglalta, de a muzulmánok 1263-ban ismét visszafoglalták. 1517-ben az Oszmán Birodalom része lett.

Modern kor

szerkesztés

1922-től a brit Palesztina része, míg Izrael elfoglalta 1948-ban, és mellette egy új zsidó település alakult ki. Mára Názáret a Szentföld egyik legfontosabb zarándokhelye. Azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mária háza állott és az Úr angyala megjövendölte Jézus születését, áll a 20. századi katolikus Angyali üdvözlet bazilika (felszentelése 1969), a következő felirattal Hic verbum caro factum est – „Itt vált az ige testté”.

Ma jelentős turistaközpont és zarándokhely, földművelési, kereskedelmi központ, konzerv-, cigaretta- és kerámiaiparral.

Vallási jelentősége

szerkesztés

Názáret különleges jelentősége a mai napig abban rejlik, hogy keresztény hagyomány szerint ez a város az isteni akarat kinyilatkoztatásának helye, a názáreti Jézus gyermekkorának helyszíne. Az evangélisták beszámolója szerint Jézus itt élt szüleivel, Máriával és Józseffel. Názáretben jelent meg Gábriel arkangyal Máriának és jövendölte meg a Megváltó megszületését. Mivel a Római Birodalomban ekkor volt népszámlálás, a Lukács evangéliuma szerint minden családfő születése helyére kellett mennie, ezért József a terhes Máriával Betlehembe indult, ahol Jézus megszületett. Mivel a család visszatért Názáretbe, Jézus ott nőtt föl.[3] Ezért az evangéliumok és a keresztény hagyomány általában a Názáretiről szól ,[4] amely Názáreti származására utal .[5]

Testvérvárosok

szerkesztés

A magyarországi Győr Nazrat-Illit testvérvárosa.

Városkép

szerkesztés
Panorámakép a városról
  1. CLIMATE: NAZARETH. Climate-Data[halott link]
  2. Nazareth Climate. Weather2Travel
  3. Máté 2,23; Lukács 2,39
  4. pl. Márk 1,24
  5. Lukács 4,16-24
  • Eusebius Pamphilius: Church History, Life of Constantine, Oration in Praise of Constantine. Philip Schaff (Szerk.). New York: Christian Literature Publishing Co., 1890. (Világháló elérhető: http://www.ccel.org/ccel/schaff/npnf201.html)