Németh-Csóka Mihály

magyar orvos, biokémikus

Németh-Csóka Mihály (Kőszeg, 1927. június 29.Budapest, 2020. augusztus 16.) Kiváló Orvos-díjas magyar orvos, biokémikus, laboratóriumi szakorvos, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. A kötőszövetek, porcok neves kutatója. A magyar klinikai laborszakasszisztens-képzés egyik megteremtője.

Németh-Csóka Mihály
Németh-Csóka Mihály.JPG
Született 1927. június 29.
Kőszeg
Elhunyt 2020. augusztus 16. (93 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Veszely Sarolta
Gyermekei Ágnes, Mihály
SzüleiNémeth-Csóka Mihály, Fuchs Franciska
Foglalkozása orvos,
biokémikus,
laboratóriumi szakorvos,
címzetes egyetemi tanár
Sírhely Kőszeg
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh-Csóka Mihály témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1945-ben Kőszegen érettségizett, és beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára, ahol 1951-ben „summa cum laude” minősítéssel orvossá avatták. Végzés után a szombathelyi kórház klinikai laboratórium-kórbonctani osztályára irányították, ahol 1954-ig a kórbonctani munka mellett elsajátította a legújabb laboratóriumi módszereket. Ezután Romhányi György professzor meghívására a Pécsi Tudományegyetem Kórbonctani Intézetébe került és bekapcsolódott az ott folyó intenzív tudományos vizsgálatokba. Később 1958 és 1963 között a pécsi Megyei Kórházban, azután a Honvéd Kórházban majd pedig 1963 és 1965 között az I. sz. Sebészeti Klinikán mint laborvezető dolgozott. Az akkor újjáalakuló Megyei Kórházban 1965-ben nevezték ki a labororatórium főorvosának. 1970-től a budapesti Tétényi úti Kórház Laboratóriumát vezette 1992-ig. A nyugdíjkorhatárt elérve 1998-ig a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben mint laborfőorvos tevékenykedett, majd nyugdíjasként még részállásban 83 éves koráig ott dolgozott.

1965-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését.

Külföldi munkái:

  • 1966–67: St. Andrews (Skócia), Biokémiai Intézet
  • 1981: Max Plank Intézet, München, Humboldt Ösztöndíj
  • 1985: Max Plank Intézet, München, Humboldt Ösztöndíj

Klinikai munkásságaSzerkesztés

Több mint száz publikációja, dolgozata jelent meg, többnyire magyar, német és angol nyelven.

Kutatási területeSzerkesztés

  • Preanalitika: a szérum paramétereket befolyásoló endogen és exogén anyagokon (gyógyszer)
  • Haematológiai elváltozások citosztatikus kezelés korai szakában
  • A multidrogrezisztens protein blokkolása
  • Minőségbiztosítás

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Acta Biologica Hungarica, 1984
  • Labordiagnosztika, 1987
  • Clinical Biochemie, 1988
  • Gerontologia, 1969
  • Experimental Gerontology, 1970

ForrásokSzerkesztés