Népies stílusú építészet Magyarországon
A népies stílus, népi romantika,[1] nemzeti romantika[2] vagy népi stílus[3] 20. század eleji magyar építészeti stílus, egyesek szerint nem is önálló, hanem a szecesszió egyik irányzata, ezért népies szecesszió, magyaros(-erdélyi) szecesszió[4][5] néven is szokták emlegetni.[6] Másik gyökere az Arts and Crafts mozgalom („Művészetek és Kézművesség”) volt.[7]
Népies stílusú építészet Magyarországon | |
népies szecesszió, magyaros(-erdélyi) szecesszió | |
A fővárosi Állatkert madárházának bejárata | |
Időszak | kb. 1905 – kb. 1945 |
Elterjedés | Magyarország |
Nevezetes alkotók | Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Lajta Béla, Árkay Aladár, Almási Balogh Loránd, Medgyaszay István |
Nevezetes alkotások | A Fővárosi Állat- és Növénykert épületei (nem mind), Áldás Utcai Általános Iskola, Városmajor utcai iskola, Fasori református templom, Kelenföldi református templom |
A Wikimédia Commons tartalmaz Népies stílusú építészet Magyarországon témájú médiaállományokat. |
Jellemzői
szerkesztésA népies stílus a szecesszióból fejlődött a magyar népi építészet hatására. A mozgalom az 1900-as évek elején jelent meg, fő alakja Kós Károly volt. Kós:
- „1902–1907 között a Budapesti Műegyetem mérnöki, majd az építészmérnöki fakultásán tanult. Egyetemi évei alatt az ún. „Fiatalok” nevű, építészhallgatókból álló diákcsoport meghatározó tagja volt, mely társaság tagjait az azonos mintához – Ch. R. Mackintosh, F. L. Wright és a finn építésztriász Lindgren–Gesellius–Saarinnen úttörő munkásságához – való kötődés és a közösen vállalt cél – a nemzeti múlt hagyományainak és népi építészet motívumkincsének felhasználása a modern magyar építészet formanyelvének megalkotásában kapcsolta össze.”[8]
Ugyan magyar népi motívumok már a szecessziós épületeknél megjelentek (pl. Iparművészeti Múzeum, Szabadkai zsinagóga), a népies stílus újításként nem elsősorban erre, hanem az egyes épület-szerkezetek láttatására, a falfelületek és nyílászárók arányaira helyezte a hangsúlyt, ezért ezeknek az épületeknek a külseje gyakran egyszerű, puritán a szecessziós épületekhez képest. A díszítések – ha megmaradtak – inkább az épületek belsejében nyertek nagyobb fontosságot. A stílus jellemzője a magastető és a torony, a zsindelyezés, a külső tartógerendák, a részleges terméskőburkolat, a fehérre meszelt külső falak, és a stilizált népi motívumok használata.
A stílus elterjedése és első virágkora az első világháború előtti évekre esik. A két világháború közötti időben sem tűnt el, több építész előszeretettel használta.[9] A stílus egyik utolsó használatára példa az Ősrákosi református templom, amely 1939 és 1944 között épült fel.[10]
Kevert stílusú épületek
szerkesztésA Szabadság téri református templom (A hazatérés temploma, 1939–1940) keverék stílus tekintetben. Kívülről Bauhaus homlokzatot kapott, belül népiesre alakították ki.[11]
Későbbi népies épületek
szerkesztésAz 1939-ben elkezdett népies stílusú Pesterzsébeti református templom érdekessége, hogy a második világháború idején az építkezés félbemaradt. 1994-ben vetették fel a befejezését, amely 2017 és 2019 között lett kivitelezve az eredeti tervek alapján.[12]
Az előzővel szemben jóval később, már az 1990-es években tervezte meg kifejezetten népies stílusban Cseh József a Rákoskeresztúri református templomot. A templom 1995 és 2000 között épült fel.[13]
Képviselői
szerkesztés- Kós Károly (1883–1977)
- Zrumeczky Dezső (1883–1917)
- Lajta Béla (1873–1920)
- Toroczkai Wigand Ede (1869–1945)
- Eberling Béla (1881–1954)
- Schodits Lajos (1872–1941)
- Györgyi Dénes (1886–1961)
- Marschalkó Béla (1884–1962)
- Almási Balogh Loránd (1869–1945)
- Reichl Kálmán (1879–1926)
- Kotál Henrik (1874–1955)
- Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963)
- Árkay Aladár (1869–1932)
- Medgyaszay István (1877–1959)
- Mende Valér (1886–1918)
- Jánszky Béla (1884–1945)
- Szivessy Tibor (1884–1963)
- Kozma Lajos (1884–1948)
- Sándy Gyula (1868–1953)
- Sváb Gyula (1879–1938)
- Ray Rezső Vilmos (1876–1938)
- Tátray Lajos (1885–1909)
- Friedrich Loránd (1891–1946)
- Csaba Rezső (1903–1955)
- Szeghalmy Bálint (1889–1963)
- Borsos József (1875–1952)
- Bábolnay József (1886–1983)
- Tornallyay Zoltán (1882–1946)
Épületek
szerkesztésKéptár
szerkesztés-
A budapesti Áldás Utcai Általános Iskola -
A budapesti Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskola -
A budapesti Népszálló -
A kispesti Rendőrpalota -
A budapesti Fasori református templom -
Városmajori Jézus Szíve-kistemplom
-
Rózsadombi Krisztus Király templom
-
A budapesti Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető bejárati épülete -
A budapesti Zsidó Vakok Intézete -
A budapesti Zsidó Vakok Intézetének kapuja -
A budapesti Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek otthona -
A budapesti Wekerletelep néhány épülete -
A budapesti Wekerletelep egyik épületének bejárati kapuja -
A budapesti Wekerletelep egyik épülete -
A budapesti Wekerletelep Kós Károly terének kapuja -
A budapesti Bagolyvár-étterem -
A budapesti Állatkert Majomháza -
A budapesti Állatkert Rágcsálóháza -
A budapesti Állatkert Indiaháza -
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum -
A kolozsvári Kakasos templom -
A zebegényi római katolikus templom -
Az Óbudai gázgyár tisztviselőtelepének óvodája -
Az Óbudai gázgyár tisztviselőtelepének egyik lakóépülete -
Kelenföldi református templom -
Budapest Podmaniczky utcai úgynevezett „Hatház” egyike
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ludmann Mihály: A magyar építészet mesterei, L'Harmattan Kiadó-Kossuth Klub, Budapest, 2014, ISBN 978-963-236-845-0, 83. o.
- ↑ Bolla, i. m., 306. o.
- ↑ https://index.hu/urbanista/2017/08/25/kos_karoly_allatkert_wekerletelep_szekely_nemzeti_muzeum_sztana_varjuvar/
- ↑ https://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/krayer-haz-festekudvar/3304
- ↑ A „magyaros szecesszió” kifejezést egyébként Lechner Ödön és közvetlen követőinek stílusára is alkalmazzák.
- ↑ Archivált másolat. [2020. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ https://lechnerkozpont.hu/cikk/a-muveszethez-joga-es-szuksege-van-minden-embernek-egyforman
- ↑ https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kos-karoly-143/[halott link]
- ↑ http://www.epiteszforum.hu/a-20-szazad-sokszinusege-kotsis-ivan-epiteszeteben--uj-cikksorozat-az-epiteszforumon
- ↑ http://jelentkezes.oroksegnapok.gov.hu/helyszinek/6201[halott link]
- ↑ Hegedüs Lóránt Gézáné: Beszélő templomok. A két világháború között Nagy-Budapesten létrehozott református templomok egyház-, építészet- és várostörténeti jelentősége, Budapest, 2020, 4. o.
- ↑ http://regi.reformatus.hu/mutat/80-eves-tervek-valosultak-meg-pesterzsebeten/
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210523_hagyomanyos_es_modern_protestans_templomok_is_epultek_a_rendszervaltozas_utan_budapesten
Források
szerkesztés- http://hg.hu/cikkek/varos/13610-95-eve-hunyt-el-a-nepies-szecesszio-mestere Archiválva 2020. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://est.hu/cikk/58931/100_eves_a_wekerle
- http://pestbuda.hu/cikk/20200122_bukovszki_peter_veszelyben_van_e_wekerletelep_varazsa_sok_lako_megserti_a_muemlekvedelmi_szabalyokat
- Kampis Antal: A magyar művészet a XIX. és XX. században; s.n., Budapest, 1968 (Minerva zsebkönyvek)
- Nagy Gergely: Magyar építészek, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-09-4503-7, 70–81. o. (Thoroczkay Wigand Ede, Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Lajta Béla, Medgyaszay István és Árkay Aladár életrajzai)
- https://szombat.org/tortenelem/magyar-zsido-epiteszek-es-a-nepies-stilus
Egyéb irodalom
szerkesztés- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528 , 40. o.
- Bolla Zoltán: A magyar, aki legmenőbb New York-i varietét tervezte. Bábolnay népi építészettel kezdte, Hollywood felkapott lakberendezője lett (index.hu, 2016. nov. 25.)