Népköztársaság

A népköztársaság a köztársaságok egyik sajátos formája, amelyet jelenlegi vagy korábbi baloldali vagy kommunista vezetésű államok használnak.[1] Számos rövid életű szocialista állam alakult az I. világháborút követően, melyek magukat népköztársaságnak nevezték. Ezeknek a nagy részét az egykori Orosz Birodalom romjain hozták létre, melyet elsöpört az 1917-es októberi orosz forradalom. A II. világháborút követően is jöttek létre népköztársaságok, elsősorban a Szovjetunió által vezetett keleti blokk államai tartoztak ide. Jellemző volt rájuk az egypárt-rendszer, a centralizáltság és a szocialista típusú tervgazdaság.[2]

Népköztársaságok:
  Napjainkban
  Korábban

Az elnevezés gyakorlatilag egybefonódott a szocialista államokkal és a marxizmushoz–leninizmushoz ragaszkodó kommunista országokkal, bár a használata nem csak az ilyen jellegű országokra jellemző.

Marxista–leninista népköztársaságokSzerkesztés

A történelem legelső népköztársasága az 1917-es oroszországi forradalmak után alakult. Az Ukrán Népköztársaság három éven keresztül létezett, majd a helyén létrejött az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság. Ezen kívül az egykori orosz birodalom területén több népköztársaság is formálódott, ilyen volt a Hívai Kánság és a Buharai Emírség területén 1920-ban megalapított Hivai Népi Szovjetköztársaság, illetve a Buharai Népi Szovjetköztársaság.[3] 1921-ben megalakult a Tuvai Népköztársaság, amit 1924-ben a szomszédos Mongol Népköztársaság[4] is követett. A II. világháborút követően a marxista-leninista elmélet fejlődése a népi demokráciák megjelenéséhez vezetett, amely megalapozta a szocializmushoz vezető utat olyan országokban is, ahol korábban többpártrendszer működött. Európában számos kelet-európai ország is ezen az úton indult el, melyek a következők voltak: Albánia, Bulgária,[5] Csehszlovákia,[6] Jugoszlávia,[7] Lengyelország,[8] Magyarország,[9] Románia. Ázsiában Kína[10] és Észak-Korea vált népköztársasággá.

Közülük többen is szocialista államként határozták meg magukat az alkotmányaikban. Az 1960-as években Jugoszlávia és Románia az állam megnevezésében a nép előtagot lecserélte a szocialista jelzőre. Csehszlovákia ugyancsak felvette a szocialista nevet, mivel maga az ország 1948-ban lett népköztársaság, de soha nem használtak hivatalosan ezt a megnevezést. Albánia nevében 1976 és 1991 között mind a szocialista, mind a nép elnevezés benne volt. Nyugaton viszont ezeket az országokat egyszerűen csak kommunista országoknak nevezték, annak ellenére, hogy egyik ország sem tartotta magát kommunistának, mivel a fejlődés szempontjából még nem érték el azt a szintet.

A korábban európaiak által gyarmatosított afrikai és ázsiai országok közül is többen választották a marxista-leninista utat, mint például Angola, Benin, Dél-Jemen, Etiópia, Kambodzsa, Kongó, Laosz, Mozambik. Az 1989-es kelet-közép-európai rendszerváltásokat követően Albánia, Bulgária, Magyarország és Lengyelország, illetve Ázsiában Mongólia elhagyták a népköztársaság megnevezést, mivel úgy gondolták, hogy teljesen egybeforrt a korábbi kommunista vezetéssel. Az államformát egyszerűen köztársaságra változtatták, amelyben a politikai rendszer alapját a liberális demokráciák adják. Nagyjából ugyanabban az időben az afrikai és ázsiai országok többsége is felhagyott a marxista–leninista szellemiséggel, melynek helyét a demokratikus szocializmus, illetve a szociáldemokrácia vette át.[11]

Marxista–leninista népköztársaságok listájaSzerkesztés

Napjainkban két állam sorolható ebbe a kategóriába:

Történelmi, már nem létező államok

Továbbá voltak olyan országok, melyek a marxista–leninista utat követték, de nem használták a népköztársaság megnevezést

Napjainkban:

Nem marxista-leninista népköztársaságokSzerkesztés

Az I. világháborút követően számos forradalom zajlott le Európa országaiban, melynek eredményeként létrejött néhány rövid életű népköztársaság és ezek nem a bolsevista ideológia szellemiségében formálódtak. Az Orosz Birodalom felbomlása után alakult néhány olyan népköztársaság, mely nem a marxista-leninista szellemiségében született. Ilyen volt Krími Népköztársaság és a Belarusz Népköztársaság vagy a szintén antibolsevik Kubáni Népköztársaság. A kis ideig fennálló Orosz Köztársaságból kivált az Ukrán Népköztársaság is, amely szembehelyezkedett az Ukrán Népi Szovjetköztársasággal.

Az Osztrák–Magyar Monarchia területén 1918-ban kikiáltották a Nyugat-Ukrán Népköztársaságot és megalakult a szintén rövid életű Magyar Népköztársaság is,[14] melyet hamarosan felváltott a Magyarországi Tanácsköztársaság.[15] Az 1918–19-es németországi forradalom hatására jött létre a Bajor Népköztársaság, amely szemben állt a Bajor Tanácsköztársasággal.[16]

Az 1960-as, 1970-es években több egykori gyarmat nyerte el a függetlenségét és közülük nem egy felvette a népköztársaság nevet. Ide tatoztak Algéria, Banglades, Líbia és Zanzibár.

A 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai háború eredményeként létrejött két hivatalosan el nem ismert állam: a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság.[17]

Nem marxista-leninista népköztársaságok listájaSzerkesztés

A szocializmusra koncentráló államok:

Hivatalosan el nem ismert államok:

Történelmi, már nem létező államok:

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. People's Republic. Oxford Dictionaries . (Hozzáférés: 2020. január 2.) „[People's Republic –] Used in the official title of several present or former communist or left-wing states.”
  2. Milyen rendszer volt a kommunizmus?”, ujegyenloseg.hu, 2016. december 15. (Hozzáférés ideje: 2021. április 7.) 
  3. Üzbegisztán nemzetiségi képe 1926 - 1989”, oroszvilag.hu, 2012. március 24. (Hozzáférés ideje: 2021. április 7.) 
  4. History of the Mongolian People’s Republic”, jstor.org 
  5. Stankova, Marietta. Bulgaria in British Foreign Policy, 1943–1949, Anthem Series on Russian, East European and Eurasian Studies. Anthem Press, 148. o. (2014). ISBN 9781783082353 
  6. Chapter 5: Czech Republic, Cabinets in Eastern Europe. Palgrave Macmillan, 62. o.. DOI: 10.1057/9781403905215_6 (2001). ISBN 978-1-349-41148-1 
  7. Jugoszlávia kialakulása és megszűnése”, tortenelemcikkek.hu, 2015. február 21. (Hozzáférés ideje: 2021. április 7.) 
  8. Legal Reform in Post-Communist Europe: The View from Within. Martinus Nijhoff, 23. o. (1995). ISBN 9780792332183 
  9. „Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya:. balrad.ru
  10. The Chinese Revolution of 1949. Office of the Historian, Bureau of Public Affairs . United States Department of State
  11. Mi maradt a „szocialista világrendszerből”?”, 2017. október 31. (Hozzáférés ideje: 2021. április 7.) 
  12. Dae-Kyu, Yoon (2003. január 1.). „The Constitution of North Korea: Its Changes and Implications”. Fordham International Law Journal 27 (4), 1289–1305. o. (Hozzáférés ideje: 2020. február 17.)  
  13. Petrov, Leonid: DPRK has quietly amended its Constitution. Leonid Petrov's Korea Vision. Blogger, 2009. október 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  14. A népköztársaság 1918. november 16-a kikiáltását ünnepli a Népszava”, elsovh.hu (Hozzáférés ideje: 2021. április 7.) 
  15. 1919. március 21.”, rubicon.hu (Hozzáférés ideje: 2021. április 7.) 
  16. A Tanácsköztársaság és a "bajor szovjet"”, trianon100.h, 2019. április 8. (Hozzáférés ideje: 2021. április 7.) 
  17. Kikiáltotta függetlenségét a „luhanszki" és a "donyecki népköztársaság"”, hvg.hu, 2014. május 12. (Hozzáférés ideje: 2021. április 7.)