Nílusi krokodil

hüllőfaj

A nílusi krokodil (Crocodylus niloticus) a hüllők (Reptilia) osztályába, a krokodilok (Crocodilia) rendjébe, ezen belül a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Nílusi krokodil
NileCrocodile.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Krokodilok (Crocodilia)
Család: Krokodilfélék (Crocodylidae)
Nem: Crocodylus
Faj: C. niloticus
Tudományos név
Crocodylus niloticus
Laurenti, 1768
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nílusi krokodil témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nílusi krokodil témájú médiaállományokat és Nílusi krokodil témájú kategóriát.

Nílusi krokodil portré

ElterjedéseSzerkesztés

Afrikában a Szaharát és a kontinens déli részét kivéve mindenhol előfordul. Madagaszkáron is megtalálható. Melegvízű folyópartokon, vagy tavaknál él, a víz kiszáradása esetén elvándorol.

AlfajaiSzerkesztés

Hatalmas elterjedési területéből adódóan hét alfaját különítik el, ezek a következők:

  • Crocodylus niloticus niloticusetióp nílusi krokodil
  • Crocodylus niloticus pauciscutatuskenyai nílusi krokodil
  • Crocodylus niloticus africanuskelet-afrikai nílusi krokodil
  • Crocodylus niloticus suchusközép-afrikai nílusi krokodil
  • Crocodylus niloticus chemsesnyugat-afrikai nílusi krokodil
  • Crocodylus niloticus corviesidél-afrikai nílusi krokodil
  • Crocodylus niloticus madagascariensismadagaszkári nílusi krokodil

MegjelenéseSzerkesztés

Átlagos hossza 2,5–5 méter, de egyes hím példányok a 6,1 métert és a 907 kilogrammot is meghaladhatják.[1] A legnagyobb lemért példány 6,45 méter hosszú volt és 1043–1089 kilogramm tömegű lehetett.[2] Egyes vélemények szerint a legnagyobb példányok a 7 métert is elérhetik. Rejtő színe: felül barnás zöld, a hasi oldalon szennyes sárga. Megnyúlt lapos fejének felső részén emelkednek ki szemei és orrnyílásai.

ÉletmódjaSzerkesztés

Nem nevezhető társas állatnak, annak ellenére, hogy néha csoportosan vadászik. Bár élőhelyükön viszonylag kis területen több egyed is él, ám egymással szemben nagyon territoriálisak, és egy adott folyószakaszon, vagy tavi partszakaszon szigorú rangsor alakul ki közöttük. A felnőtt egyedeknek gyakorlatilag nincs természetes ellenségük, ám a tojásokra és a fiatalokra a varánuszoktól a mongúzokon át a hiénákig sok állat jelent veszélyt.

A fiatalok eleinte vízi gerinctelenekkel táplálkoznak, de hamarosan áttérnek a kisebb gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők) fogyasztására.

A kifejlett állatok nagy testű emlősöket is zsákmányul ejtenek: antilopot, zebrát, fiatal vízilovat, de akár nagymacskát is, néha embert is zsákmányolhatnak. Táplálékuk nagy részét azonban halak és egyéb kisebb gerincesek képezik. Előfordul, hogy csapatosan vadásznak. Ilyenkor több egyed együtt tereli össze a halakat, majd a köztük meglévő rangsor alapján fogyasztanak az összeterelt halrajból.

Erős állkapcsával megragadja, majd a víz alá húzza nagy testű áldozatát és az ott megfullad. Mivel rágni nem tud, a nagyobb állatokat többen összefogva tépik szét, jellegzetes halálforgás közben. A krokodilnak szélsőséges hőmérsékletet kell elviselnie. Ha hideg van, a parton szundikál, a forró nap elől az árnyékba menekül vagy a vízbe merül. Változó a testhőmérséklete.

SzaporodásaSzerkesztés

A krokodilok ivarérettsége nem a kor, hanem a testméret függvénye. A nőstények kb. 2,6, míg a hímek kb. 3,1 méteresen lesznek ivarérettek, általában 6-7 éves korukra. A párzási idő többnyire novembertől decemberig tart. A párzás után két hónappal a nőstények a víztől néhány méterre, a parti homokba ássák mintegy 50 cm mély fészküket. A 25-50 fehér, kemény héjú tojást az anyaállat 90 napig őrzi. A tojásból kikelő krokodil nemét nem csak a genetika, hanem a költési idő középső harmadában a fészek átlagos hőmérséklete határozza meg. Ezt „hőmérséklet-függő nemi meghatározottságnak” nevezik. Ha a fészekben ez az átlag hőmérséklet 31,7 °C és 34,5 °C között van, kizárólag ekkor születnek hímek. 31,7 °C alatti, vagy 34,5 °C fölötti hőmérséklet esetén nőstények születnek.[3]

A kikelt kis krokodilok 30 centiméteresek, az anya félelmetes fogaival összeszedi a kicsiket és a folyóhoz szállítja őket. Az anya akár két évig is védelmezi utódait. Csak néhány példány éli meg a felnőtt kort.

 
Nílusi krokodilok
 
és tojásaik

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Bár egyes területeken számuk megfogyatkozott, a megfelelő védelemnek is köszönhetően nem tekinthető veszélyeztetett fajnak. Vadon élő állományukat mintegy 250 000-500 000 példány alkotja. Az emberek azonban sok helyen vadásszák: elsősorban a bőrük miatt, másrészt pedig azért, mert veszélyt jelenthetnek rájuk és háziállataikra. Többnyire visszaszorulóban van a bőrükkel való illegális kereskedelem. Húsát egyes helyeken fogyasztják is. Megfelelő természetvédelmi programok jelenleg elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában zajlanak, a jövőben mindenképpen szükséges lenne ezek kiterjesztése Közép- és Nyugat-Afrikára.

Krokodilok és az emberSzerkesztés

 
Alvó krokodil

Az ókori Egyiptomban a krokodilt egyaránt gyűlölték és tisztelték, templomokban tartották, istenekként tisztelték, haláluk után pedig bebalzsamozták.

A krokodilok állatkerti tartására a látogatók részéről – legalábbis a hüllők közül – a legnagyobb az igény. Hatalmas méretükkel, valamint ragadozó – sőt, akár emberevő – voltuk miatt lenyűgözik az embereket. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a krokodilok több faja az emberi tevékenységek hatására lett veszélyeztetett, így a nílusi krokodil bemutatása is környezettudatos viselkedésre nevel. A nílusi krokodil világszerte gyakori állatkerti állatnak számít, Magyarországon azonban csak két állatkertben láthatóak: Budapesten és Debrecenben.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nile crocodile. Philadelphia Zoo, 2003. július 25. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  2. Wood, The Guinness Book of Animal Facts and Feats. Sterling Pub Co Inc (1983), ISBN 978-0-85112-235-9
  3. Webb, G.J.W. & Cooper-Preston, H. (1989). Effects of Incubation Temperature on Crocodiles and the Evolution of Reptilian Oviparity. American Zoologist 29: 953–971.

ForrásokSzerkesztés